Újabb orosz támadás-sorozat Ukrajna ellen

Az orosz csapatok dróntámadást indítottak Ukrajna déli részei ellen kedden este – közölte az ukrán légierő parancsnoksága Telegram-oldalán.

A tájékoztatás szerint Sahíd típusú kamikaze drónokat észleltek a Fekete-tenger felett Csernomorszk, Odessza, illetve Herszon és Mikolajiv megyék térségében. Odesszában robbanások zaját lehetett hallani az esti órákban.

Az ukrán légierő arról is beszámolt, hogy a Fekete-tenger nyugati része felett lelőttek egy orosz Szu-24-es vadászbombázót. Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka Telegram-oldalán azt írta, hogy ilyesmi már régen nem történt. Hozzátette, hogy a harci repülő feltételezhetően rakétákat akart kilőni Odessza ellen.

Az ukrán légierő szerint Ukrajna a nap folyamán több tucat harci drónnal támadta az Oroszország által elcsatolt Krím félszigetet, csapást mérve több fontos katonai létesítményre. Feodoszija kikötőjében eltaláltak egy üzemanyag lerakatot, amelyből orosz csapatokat látnak el. A Krím keleti felében Kercsnél az orosz légvédelem egyik radarállomását semmisítették meg, míg az északi részen található Szrelkovóban egy helikopterfelszállópályát, egy további radarállomást, illetve egy rakétairányító-rendszert találtak el.

A hatóságok legfrissebb közlése szerint Ukrajna déli és keleti felében orosz katonai csapások következtében legalább három ember meghalt és tizenegy megsebesült.

Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője szerint négy orvos megsérült a helyi klinikát ért orosz támadásban.

Fel kell gyorsítani a fegyverszállításokat Ukrajnának – jelentette ki egy interjúban Boris Pistorius német védelmi miniszter, elismerve, hogy késnek a Kijevnek ígért szállítások.

A ZDF német közszolgálati televízióban a miniszter arról beszélt, hogy fel kell gyorsítani a termelést.

„Jelenleg azzal a problémával küzdünk, amely jól ismert, hogy a védelmi ipar bizonyos területeken nem képes kielégíteni a keresletet” – mutatott rá Pistorius.

A védelmi miniszter arra is kitért, hogy a védelmi ipar, ahol lehet, fokozza a termelést, de – mint fogalmazott – a gyártás „sebességére nem lehet végtelenül befolyással lenni”. Pistorius elmondta, hogy

fel kell állítani a gyárakat, és le kell gyártani bizonyos mennyiségű készletet, mielőtt felgyorsítható a gyártás.

Megemlítette például a Gepard harckocsikhoz való lőszer gyártását, amelyet újra kellett indítani, ami ennek ellenére szerinte viszonylag gyorsan , 6 hónap alatt sikerült.

„Szállítunk, mindent, amit csak tudunk” – hangoztatta Boris Pistorius, kiemelve, hogy Németország Ukrajna második legnagyobb támogatója a fegyverszállítások terén.

Németország megduplázza az Ukrajnának a jövő évre szánt katonai segély eddig tervezett összegét, így a támogatás eléri majd a 8 milliárd eurót – jelentette be a német védelmi miniszter vasárnap este, megerősítve az erről megjelent sajtóhíreket.

Boris Pistorius az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta: „Ez egy erős jelzés Ukrajnának, hogy nem hagyjuk cserben”. Fontos jelzés egy olyan pillanatban, amikor Ukrajnának folytatnia kell a harcot, miközben a nemzetközi figyelem egy része Izraelre és Gázára összpontosul – tette hozzá. „A katonai segélyek emelése egyben válasz az idei tapasztalatokra, amelyek azt mutatták, hogy a tervezett összegek gyorsan elfogytak“.

A német kormány eredetileg négymilliárd eurós segélyt irányzott elő 2024-re, elsősorban katonai felszerelésekre.

Olaf Scholz kancellár kormánykoalíciójának pártjai azonban most megállapodtak, hogy ezt az összeget megduplázzák.

A Képviselőház nem szavazza meg az Ukrajna számára kért forrásokat, amennyiben a Biden-kormányzat nem hoz átfogó reformokat az amerikai bevándorlási szabályokban – áll a testület alsóházi elnökének Joe Biden elnök számára küldött levelében.

Mike Johnson kedden megjelent levele úgy fogalmaz, hogy az ukrán segély „az országunk határbiztonsági törvényeiben hozott változtatások életbe léptetésétől függ”.

A republikánus politikus azt is világossá tette, hogy átláthatóságot vár el az ukrajnai támogatásokat illetően a kormányzattól.

„Az amerikai embereknek válaszokat kell kapniuk a többször megismételt kérdéseikre, ide értve a kormányzat stratégiáját Ukrajnával kapcsolatban, világosan meghatározott, kézzelfogható célok tekintetében” – fogalmazott Mike Johnson, aki átláthatóságot és elszámoltathatóságot vár el az amerikai adófizetők pénzének ukrajnai felhasználásával kapcsolatban, valamint pontos tájékoztatást a Biden-kormányzattól arra nézve, hogy milyen pontos erőforrásokat igényel a győzelem és a fenntartható béke Ukrajnában.

Mike Johnson levele válasz a Fehér Ház hivatalából hétfőn küldött felszólításra, amelyet Shalanda Young, az igazgatási és költségvetési hivatal gazgatója jegyzett, és amelyben arra sürgette a Kongresszust, hogy gyorsan szavazza meg az elnök által Ukrajna számára kért költségvetési kiegészítést.

Az elnöki hivatal költségvetési irodáját vezető Shalanda Young sürgősnek nevezte a Kongresszus lépését, mert – mint felhívta rá a figyelmet – az év végén elfogy a korábban jóváhagyott keret.

A levél szerint az Egyesült Államok törvényhozása eddig már mintegy 111 milliárd dollárt (mintegy 40 ezer milliárd forintot) hagyott jóvá Ukrajna számára. A levél szerint további pénzre van szükség, és úgy fogalmaz, hogy „ha a segítségnyújtás leáll, akkor az jelentős problémákat okoz majd Ukrajna számára”.

A Fehér Ház többi között azzal érvel, hogy az ukrán katonai támogatás számottevő amerikai gazdasági haszonnal is jár, ugyanis segít élénkíteni az amerikai hadiipart.

A levél szerint az elnök által Ukrajna számára kért több, mint 61 milliárd dollárból 50 milliárd az amerikai gazdaságot ösztönözné.

Joe Biden elnök ősszel összesen 106 milliárd dolláros költségvetési kiegészítés elfogadását kérte a Kongresszustól, amelyben egy csomagként szerepel az Ukrajna, Izrael, a határőrizet és egyéb célok támogatására szolgáló keret.

Videóüzenetben szólt volna az amerikai Kongresszushoz az ukrán államfő. Azzal kapcsolatban egyelőre csak találgatni lehet, hogy mi állhat a felszólalás visszamondása mögött.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az utolsó pillanatban jelezte, hogy nem fogja megtartani amerikai törvényhozóknak szánt tájékoztatót az Ukrajnának nyújtott segélyek finanszírozása körüli kialakult patthelyzet közepette – számolt be a BBC.

Mindez azután történt, hogy az ukrán elnöki hivatal vezetője kedden Washingtonban kijelentette,

Ukrajna elveszítheti a háborút, ha az amerikai Kongresszus akár csak elhalasztja a szavazást a további pénzügyi és katonai támogatásról.

Andrij Jermak egy civil szervezet, az US Institute of Peace pódiumbeszélgetésén elmondta,

az amerikai fegyverek számára a „legjobb reklám” azok ukrajnai felhasználása,

mert szerinte képesek megmutatni a világnak minőségüket, például hogy a Patriot-rakéták bármely ellenséges eszközt meg tudnak megsemmisíteni.

Hétfőn a Fehér Ház levélben szólította fel a Kongresszust, hogy szavazza meg az elnök által Ukrajnának kért költségvetési kiegészítést. Az amerikai elnöki hivatal költségvetési irodáját vezető Shalanda Young levelében sürgősnek nevezte a Kongresszus lépését, mert az év végén elfogy a korábban jóváhagyott keret.

A Fehér Ház többek között azzal érvelt, hogy

az ukránoknak nyújtott katonai támogatás számottevő amerikai gazdasági haszonnal is jár, ugyanis segít élénkíteni az ország hadiiparát.

A Kongresszus alsóházának republikánus tagjai között azonban többen is vannak, akik komolyabb feltételekhez és szigorúbb átláthatósághoz kötnék Ukrajna további támogatását. A republikánusok egy része azt is elvárja, hogy a Biden-kormányzat hatékony lépéseket tegyen a határvédelem ügyében, mielőtt további komoly összegekkel siet szövetségese segítségére.

Washingtoni idő szerint kedden délután intézett volna videóüzenetet a Kongresszushoz Volodimir Zelenszkij, amelyben a várakozások szerint arra sürgette volna az amerikai törvényhozókat, hogy szavazzák meg az országa számára a katonai és pénzügyi segítség folytatását.

„Zelenszkij elnök úr nem tud részt venni az eligazításon. Az utolsó pillanatban történt valami”

– ismertette az újságírókkal Chuck Schumer demokrata szenátor. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy mi áll a beszéd lemondásának hátterében.

Az utóbbi időszakban ugyanakkor nem csupán az amerikai, hanem az ukrán belpolitikában is egyre nagyobb feszültség érezhető az ellentámadás sikertelensége, valamint a lassan kifulladó nyugati támogatások miatt.

A nemzetközi sajtóban visszatérő téma Zelenszkij elnök és a hadsereg vezérkari főnöke, Valerij Zaluzsnij közötti konfliktus. Az elnök nemrég felmentette az ukrán fegyveres erők egészségügyi szolgálatának parancsnokát, Tetjana Osztascsenko tábornokot, azonban nem ő az egyetlen magas rangú katonatiszt, aki Zelenszkij célkeresztjébe került. Szergej Naev vezérezredes, a hadsereg egyesített erőinek parancsnoka és Olekszandr Tarnavszkij, a Tavrija hadműveleti-stratégiai csoport parancsnoka sajtóhírek szerint szintén távozhatnak helyükről. Az említett személyek mind a vezérkari főnökhöz közel álló embereknek számítanak.

A konfliktust fokozta, hogy

olyan hírek is megjelentek melyek szerint az amerikaiak Zaluzsnij tábornokra „cserélnék” le Zelenszkij elnököt.

A vezérkari főnök az Economist című brit lapban közzétett esszéjében kifejtette, hogy a nyáron indított ellentámadás gyakorlatilag kudarcot vallott, a továbbiakban már nem lehet áttörésre számítani, és az ukrán erők védekezésre kényszerülnek.