tóth gabi
Zelenszkij a Fehér Házban Bidennél...
Az Egyesült Államok újabb 200 millió dollár katonai támogatást juttat el Ukrajnába – jelentette be Joe Biden elnök kedden, amikor a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
A kétoldalú megbeszélést megelőzően újságírók előtt az Ukrajna további támogatását tartalmazó javaslatának elfogadását sürgette Joe Biden, és Volodimir Zelenszkij is annak gyors megszavazását kérte.
Joe Biden úgy fogalmazott, hogy a most hozott döntések a következő évtizedeket fogják meghatározni, különösen Európát illetően.
– tette hozzá.
Zelenszkij azzal érvelt a folytatódó támogatás mellett, hogy az eddig megkapott segítségek révén országa képes volt katonai sikerekre, és azt állította, hogy a Fekete-tengeren győzelmet aratott Oroszország felett.
Arról is beszámolt, hogy washingtoni látogatása alatt, hétfőn találkozott a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel. Elmondta, hogy az ukrán gazdaság képes volt 5 százalékos növekedést felmutatni, és azt mondta, hogy az ukrán gazdaság most már kevésbé függ a külföldi segélyektől. Az ukrán elnök hozzátette, hogy programjában szerepelt a találkozó a legnagyobb amerikai hadiipari cégek vezetőivel, valamint ígéretet tett arra, hogy folytatják az ukrajnai intézményi reformokat.
Volodimir Zelenszkij a fehér házi találkozót megelőzően a Kongresszus tagjaival tárgyalt a washingtoni törvényhozás épületében.
Mike Johnson, a Képviselőház republikánus elnöke úgy fogalmazott, hogy „jó” megbeszélést folytatott az ukrán elnökkel, amely mintegy fél óráig tartott, de véleménye nem módosult, vagyis az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági kérdésként jelentkező bevándorlási kérdéseket tekinti prioritásnak. Hozzátette azt is, hogy
Chuck Schumer, a Szenátus demokrata többségének vezetője „nagyon erőteljesnek” nevezte az ukrán elnökkel tartott másfél órás megbeszélést, amelyen szenátorok vettek részt. A demokrata párti politikus szerint Volodimir Zelenszkij részletesen felvázolta számukra, hogy Ukrajnának milyen jellegű támogatásokra van szüksége az Oroszország elleni további önvédelemhez, és azt mondta, hogy a segítségre gyorsan szükség van. Chuck Schumer úgy vélekedett, hogy ha Ukrajna megkapja, amire szüksége van, akkor képes győzni.
Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője, a törvényhozás épületében újságírók elől arról beszélt, hogy most már gyakorlatilag lehetetlen karácsony előtt elfogadni az ukrajnai támogatási csomagot, még akkor is, ha erről kompromisszum születik a Fehér Ház és a képviselőházi republikánusok között.
A republikánus politikus korábban arról beszélt, hogy ő elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de a fehér házi indítvány nem fog átmenni a határőrizeti politika megváltoztatása nélkül.
Joe Biden ősszel terjesztette 106 milliárd dolláros kiegészítő költségvetési támogatásról szóló, úgynevezett nemzetbiztonsági csomagját a Kongresszus elé jóváhagyásra, amelyben Ukrajna folytatódó támogatására 61 milliárd dollár szerepel, de vannak benne Izrael, a határőrizet és egyéb célok finanszírozására is összegek.
Nem változtat az ukrajnai „különleges hadművelet” menetén Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett washingtoni találkozója, amelyet a Kreml komoly figyelemmel fog kísérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára keddi tájékoztatóján.
„Fontos megérteni, hogy az Ukrajnába pumpált több tízmilliárd dollár nem segített abban, hogy sikereket érjen el a harctéren. További tízmilliárdok ugyanarra a fiaskóra lesznek ítélve” – fogalmazott a Kreml szóvivője.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálatnak (SZVR) arról a bejelentéséről szólva, hogy a Nyugat Zelenszkij leváltását készíti elő, Peszkov kijelentette: „A sok kudarc, amely Ukrajnában folyamatosan történik, a csónak himbálózásához, a kormány tekintélyének megingásához vezet, ez tényleg szabad szemmel is látható”.
A gázai helyzetről szólva Peszkov úgy vélte: a rendezés „gyakorlatilag lehetetlen” mindaddig, amíg dörögnek a fegyverek. A Kreml aggodalmának adott hangot a humanitárius helyzet súlyosbodása miatt.
Azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő bejelentette, hogy indulni fog a jövő évi elnökválasztáson, Peszkov elismerte, hogy a világon különbözőképpen ítélik meg az orosz elnököt, de úgy vélekedett, a lényeg az, hogy az oroszok többsége támogatja őt.
„Ez egy teljesen megdönthetetlen tény, amit az elnök nagyra tart, és amiből erőt merít” – mondta.
Oroszországnak nincs joga választásokat tartani Ukrajna nemzetközileg elismert területein, az ilyen intézkedés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi épségét – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy keddi közleményében.
Josep Borrell az orosz központi választási bizottság bejelentésére reagált, amely szerint megtartják márciusban az orosz elnökválasztást az Ukrajnától elcsatolt régiókban is.
Az Európai Unió határozottan elítéli Oroszország arra irányuló újabb kísérletét, hogy legitimálja Ukrajna területeinek jogellenes annektálását – jelentette ki a főképviselő.
Az EU soha nem fogja elismerni az Ukrajna területén Oroszország által megrendezett választások eredményét – húzta alá.
Oroszország politikai vezetése és azok, akik részt vesznek a választások megszervezésében, szembesülni fognak a jogtalan cselekmény következményeivel – szögezte le.
Borrell hangsúlyozta: az EU megerősíti, hogy rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi épségét, valamint jogát az önvédelemhez. A Krím, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk Ukrajna része. Oroszországnak azonnal, teljesen és feltétel nélkül ki kell vonnia csapatait és katonai felszerelését Ukrajna nemzetközileg elismert területeiről – jelentette ki.
Az Európai Unió továbbra is erőteljes pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elhárításához – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Oroszországban háromnapos elnökválasztást tartanak 2024. március 15-17. között. Az elfoglalt ukrajnai régiókban tavaly – nemzetközileg el nem ismert legitimitású – népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról, idén pedig helyhatósági és helyi parlamenti választásokat is tartottak, valamint a szövetségi törvényhozás képviselői mandátumairól is voksoltak.