Trumpot eltiltották az indulástól. Ilyen a demokrácia?

Nem szerepelhet a republikánus előválasztás coloradói indulói között Donald Trump – erről döntött az állam legfelsőbb bírósága kedden. A volt elnök neve így elvileg a jövő őszi elnökválasztás coloradói szavazólapjain sem szerepelhet, de szakértők szerint a döntést a washingtoni legfelsőbb bíróság szinte biztosan felülbírálja. A Republikánus Pártban még Donald Trump kihívóit is felháborította az ügy: szerintük a bíróság olyan területre tévedt, ahol semmi keresnivalója nincs.

Helyi idő szerint kedd este tette közzé döntését a coloradói legfelsőbb bíróság, amelyben kimondja: Donald Trumpot kizárja a republikánus előválasztás indulói közül. A volt elnök neve ennek értelmében jövő novemberben, az elnökválasztáson sem szerepelhet a szavazólapokon Colotádóban. Az ítélet csak ebben az államban rendezendő voksolásra vonatkozik, de így is hatalmas vihart kavart. A bírák szerint ugyanis Donald Trump

az amerikai alkotmány polgárháborús időkből származó kiegészítése értelmében nem viselhet közhivatalt.

Döntésüket az amerikai legfelsőbb bíróság azonban még megsemmisítheti.

A bíróság úgy látja, hogy a korábbi elnök érintett volt a csaknem három évvel ezelőtti washingtoni zavargásokban, amikor a törvényhozás épületénél zajló tüntetés zavargásokba torkollt, és a tömeg behatolt a Capitolium épületébe. Az összecsapásokban több tüntető és egy rendőr is életét vesztette.

A korábbi elnök kampánystábja visszautasította a coloradói bíróság vádjait. Szóvivője felhívta a figyelmet: a kizárólag demokrata párti jelöltekből álló bírói testület állítása ellenére

Donald Trumpot egyszer sem marasztalták el a zavargásokkal összefüggésben.

„A joggal való visszaélések miatt éppen Joe Biden és pártja jelent veszélyt a demokráciára” – fogalmazott Trump egy kapányrendezvényen a bírósági döntésre reagálva.

„Nem csoda, hogy a korrupt Joe Biden és a szélsőbaloldali őrültek minden eszközzel meg akarnak minket állítani. Hajlandók soha nem látott mértékben megsérteni az alkotmányt, hogy megnyerjék ezt a választást. Fegyverként használják a bűnüldöző szerveket a választásba való beavatkozásra, csak mert verjük őket a közvélemény-kutatásokban” – utalt a volt elnök arra, hogy az elmúlt hetekben számos felmérés szerint átvette a vezetést Joe Bidennel szemben.

Felháborodásuknak adtak hangot Donald Trump republikánus kihívói is. A konzervatívok elnökjelöltségéért küzdő politikusok szerint a bíróság olyan területre tévedt, ahol semmi keresnivalója nincs.

„Nem hiszem, hogy Donald Trumpnak elnöknek kell lennie. Szerintem nekem kell elnöknek lennem. Ezeket a döntéseket azonban a választóknak kell meghozniuk. Az utolsó dolog, amit akarunk, hogy a bírák mondják meg, ki szerepelhet a szavazólapon és ki nem” – fogalmazott Nikki Haley korábbi ENSZ-nagykövet.

„Mi történne, ha egy patrióta kormány által vezetett közép-európai országban próbálnák kizárni az elnökválasztás egyik jelöltjét?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter a közösségi oldalán.

„Hány perc kellene az Európai Parlamentben a demokrácia halálának kikiáltásához, hány perc múlva adna ki elítélő közleményt az amerikai külügyminisztérium, hány perc múlva fagyasztaná be még inkább az Európai Bizottság az oda nem adott uniós forrásokat, és hány perc kellene ahhoz, hogy a globális liberális médiahálózat minden felületén szerkesztőségi cikkekben hirdessék a jogállamiság megsemmisülését?” – áll a külgazdasági és külügyminiszter bejegyzésében.

Meghaladta a kétharmadot Donald Trump támogatottsága a republikánus elnökjelölt-aspiránsok között – derül ki a vasárnap nyilvánosságra hozott FoxPoll, amerikai országos felmérésből.

A december második hetében a Fox televíziótársaság megbízásából készített rendszeres közvélemény-kutatás szerint Donald Trumpot a republikánus szavazók 69 százaléka támogatja, míg a második legnépszerűbb Ron DeSantis floridai kormányzót 13 százalék. Nikki Haley korábbi ENSZ-nagykövet, egykori dél-karolinai kormányzó mögött a republikánus szavazók 12 százalék áll.

Egy hónappal korábban Donald Trumpot a republikánusok 62 százaléka támogatta, de tavasszal még csak 43-44 százalékra mérték a népszerűségét.

Az elnökjelöltségről döntő előválasztási folyamat január közepén kezdődik Iowa államban, amit január végén New Hampshire követ.

A felmérésből az is kiderül, hogy

a demokrata párti szavazók között Joe Biden elnökjelöltsége 43 százalékos támogatást élvez, és 54 százalék szerint előnyösebb lenne, ha más lenne a párt jelöltje 2024-ben.

Ha most tartanák az elnökválasztást, és azon a hivatalban lévő elnök, Joe Biden és elődje Donald Trump indulna, akkor abból jelenleg Donald Trump kerülne ki győztesen 50-46 arányban az összes szavazatot tekintve. Az Egyesült Államok választási rendszerében ugyanakkor államonként külön-külön választást tartanak, így az összes szavazatszám alapján tett összehasonlítás csak elméleti erőviszonyokat mutat.

A FoxPoll országos felmérés szerint Joe Biden elnöki tevékenységét a regisztrált választók 43 százaléka fogadja el, ami ugyanakkor javulás a 40 százalékot jelentő novemberi mélyponthoz képest.

A legtöbben az elnök bevándorláspolitikáját utasítják el, ahol a Fehér Ház lépéseit a választók csupán 33 százaléka tudja elfogadni.

A december második hetében készült közvélemény-kutatás szerint az amerikai választók kevéssel több mint harmada (35 százalék) számára a gazdaság helyzetének kezelése az Egyesült Államok előtt álló legkomolyabb megoldandó kérdés. A bevándorlási rendszer és határbiztonság megerősítése az amerikai választók csaknem ötödének (19 százalék) a legsúlyosabb probléma, amivel most országuk szembesül.

Nagy visszhangot váltott ki a 2024-ben az elnökjelöltségért indulni szándékozó Donald Trump programja. A strukturális intézkedések mellett az illegális bevándorlókat érintő terv, „az amerikai történelem legnagyobb belföldi deportálási akciója” is szerepel a Project 2025 című dokumentumban. Trump egy gyűlésen azt is megígérte: megszabadul a kommunista, marxista, fasiszta és a radikális baloldali gengszterektől, akik élősködőként élnek Amerikában.

Megválasztása esetén Trump átalakítaná a végrehajtó hatalom szerkezetét, hogy sokkal nagyobb hatalom összpontosuljon közvetlenül az elnök kezében – a The New York Times (NYT) megállapításával a Project 2025-ről szinte minden cikk és elemzés egyetért.

Növekvő hatáskör

Mint az NYT kiemeli: a nagyobb hatalomnak az Ovális Irodában való központosítására irányuló tervek messze túlmutatnak a korábbi elnök közelmúltbeli kijelentésein, miszerint

büntetőjogi vizsgálatot rendelne el Joe Biden elnök ellen,

jelezve ezzel azt a szándékát, hogy véget vet a Watergate-botrány óta bevezetett gyakorlatnak, miszerint az igazságügyi minisztérium független a Fehér Ház politikai ellenőrzésétől. A lap azt emeli ki, hogy Trump ezt a vizsgálatot riválisa ellen folytatná, és nem tér ki Joe Biden, illetve fia, Hunter Biden – jelenleg ügyészségi nyomozás tárgyát képező – ukrajnai kapcsolataira, illetve a Burisma-ügyre.

Trump és a köré csoportosult republikánus think-thank növelné az elnök hatáskörét a szövetségi kormányzat számos olyan része felett, amely jelenleg − akár törvény, akár hagyomány szerint − a Fehér Ház politikai beavatkozásától bármilyen mértékben függetlenül működik.

Tanult 2016-ból?

A hatalomtechnikai reformokra elemzők szerint Trumpnak a korábbi kudarcok okán lehet szüksége. Ugyanis 2016-ban Trump – ahogy azt a programot szintén ismertető francia konzervatív lap, a Le Figaro is kiemeli –

nem készült fel a hatalomra kerülésére, és egy szétszórt, tapasztalat nélküli csapatot toborzott.

Kormányzásának első hónapjai így kaotikusan teltek, és számos reformját jogi kihívások akadályozták meg. Ezúttal viszont a volt elnök és szövetségesei nem kívánják elkövetni ugyanazokat a hibákat. A színfalak mögött a Heritage Foundation, egy jobboldali agytröszt, konzervatív csoportok tucatjaival együttműködve alkotta meg a

nagyszabású cselekvési tervet Projekt 2025 néven,

amely semmit sem bíz a véletlenre.

A Newsweek szerint ez az év elején kiadott, közel ezeroldalas kézikönyv tervet fogalmaz meg a szövetségi kormány „mély államának” lebontására, és egy olyan vízióval való felváltására, amely Trump programját és politikáját támogatja.

A Le Figaro, mely nyomtatott változatának szerdai számában szentel hosszabb cikket a projektnek, hozzáteszi: reformokat dolgoznak ki, és olyan rendelettervezeteket, amelyeket az újonnan megválasztott elnök már a hivatalba lépése után aláírhat – a csapat pedig már most megvizsgálja a velük szemben várható, lehetséges jogi ellenlépéseket.

Egy szombati kampánygyűlésen Trump, aki a Le Figaro szerint méltatta Orbán Viktort, kiemelve a magyar kormányfő érdemeit, ígéretet tett arra, hogy

megszabadul a kommunista, marxista, fasiszta és radikális baloldali gengszterektől, akik az ország határain belül „élősködnek”.

A Comon Dreams című, a zöldmozgalomhoz közel álló amerikai, baloldali lap hozzáteszi: Trump szerint „a külső erők által jelentett fenyegetés sokkal kevésbé veszélyes, mint a belülről jövő”.

Nekiugrana a 12 milliós tömegnek

Trump kiemelt prioritása a bevándorlás: azt ígéri, hogy „letartóztatja” az összes, papírokkal nem rendelkező bevándorlót (becslések szerint több mint 12 millióan vannak Amerikában), táborokba helyezi őket, és

megszervezi „a világ legnagyobb deportálási akcióját”.

Tervei között az is szerepel, hogy

ismét tilalmat vezet be bizonyos muzulmán országok állampolgárainak beutazására,

és eltörli (a Joe Biden által megadott) az állampolgársághoz való jogot az illegálisan bevándorolt szülők gyermekei esetében.

A Fox Newsnak adott interjúban Trump elmondta, hogy egy 10 százalékos általános alapvám bevezetésén gondolkodik az Egyesült Államokba irányuló import esetén. Elemzők erre úgy reagáltak, hogy a fogyasztók számára drasztikus áremelkedésekről van szó, nem említve a tervezett lépés vélhetően piacvédő és a belföldi termelőket előnyben részesíteni kívánó szellemiségét.

Lefújná az Ukrajna-projektet

Ami a külpolitikát illeti, Trump

véget vetne az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek végtelen (ki)áramlásának.

Erre a volt elnök tervei szerint egyébként sem lesz szükség, hiszem azonnal helyreállítja a békét, amint visszatér az Ovális Irodába. Trump azt is tervezi, hogy alapvetően átértékeli a NATO célját és küldetését.

A Project 2025 kézikönyve számos módot vázol fel arra, hogy Trump konszolidálja a szövetségi kormány hatalmát. Az egyik ilyen módszer, hogy megváltoztatnák a szövetségi alkalmazottak tízezreinek státusát: a Fehér Ház így azonnali elbocsátással sújthatja őket, ha nem hajtják végre a következő republikánus elnök intézkedéseit.

A tervezet magában foglalja az FBI és az igazságügyi minisztérium átszervezését is, továbbá a műsorszórást szabályozó kommunikációs bizottságot és a különböző trösztellenes és egyéb fogyasztóvédelmi szabályokat a vállalkozásokkal szemben érvényesítő kereskedelmi bizottságot is közvetlen elnöki ellenőrzés alá kívánnák vonni.

„Újraválasztása az általunk ismert ország végét jelentené”

– fogalmazott az ötletekkel kapcsolatban Hillary Clinton.

Joe Manchin, Nyugat-Virginia demokrata szenátora még ennél is tovább megy: a projekt szerinte el fogja pusztítani a demokráciát Amerikában.

Hogy a Trump-féle tervezetből mi valósulna meg elnöksége alatt, kérdéses, az azonban bizonyos, hogy a volt elnök ezúttal felkészültebben látna neki ciklusának, mint tette meglepetésszerű 2016-os győzelme után.

Az amerikaiak háromnegyede (75 százalék) szerint rossz irányba mennek a dolgok az Egyesült Államokban – derül ki az AP hírügynökség és a NORC társadalomkutató közhangulatot feltérképező utolsó idei felméréséből.

A december elején készült, csütörtökön nyilvánosságra hozott rendszeres közvélemény-kutatás alapján az amerikaiak legnagyobb arányban a gazdaság és az illegális bevándorlás miatt aggódnak.

Egy évvel ezelőtt az elégedetlenek aránya 71 százalék volt, két éve pedig még csak az emberek kétharmada érzékelte azt, hogy az Egyesült Államok rossz irányba tart, de 2021 tavaszán az elégedettek aránya még meghaladta az elégedetlenekét.

Joe Biden elnök munkájának elfogadottsága 41 százalékos, ami megfelel az idei év átlagának, és kis mértékű romlás az egy évvel ezelőtti 43 százalékhoz képest. A szakpolitikai kérdéseket tekintve a legkevesebben az elnök gazdaság- és bevándorláspolitikáját támogatják. Az emberek több mint kétharmada rossznak tartja a gazdaság állapotát.

Az AP-NORC felmérésből az is kiderül, hogy az amerikaiak többsége (56 és 58 százaléka) Joe Bidennel és Donald Trumppal is elégedetlen. Saját pártján, a Republikánus Párton belül a Donald Trumppal való elégedettség 65 százalék, miközben Joe Bident a saját politikai oldalához tartozó demokrata párti szavazók 49 százaléka fogadja el.

A felmérésben a megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább a demokraták felé húz, 38 százalék a republikánusokat nevezte meg hozzá közelebb állónak, és az emberek 19 százaléka azt állította magáról, hogy pártoktól független. A politikai gondolkodást tekintve, saját besorolás szerint az emberek 28 százaléka konzervatívnak mondta magát, míg 22 százalék liberálisnak és 48 százalék mérsékeltnek.