Továbbra is többezres migránskaravánok tartanak Amerika felé

Továbbra is többezres migránskaravánok tartanak Mexikón keresztül az Egyesült Államok déli határa felé. A mexikói hatóságok nem engedik, hogy a bevándorlók vonatokra vagy buszokra szálljanak, ezért a legtöbben a gyalogos karavánokhoz csatlakoznak. Akár ötven kilométert is megtesznek naponta.

Migránsok táboroznak a Veracruz tartománybeli Nuevo Morelos községben. A latin-amerikai országokból érkező bevándorlók az utóbbi években karavánokat alkotva vonulnak az amerikai határ felé. Ez a csoport csaknem 3000 tagból áll. A déli határon fekvő Tapachulából keltek útra, és egy hónap alatt több mint 1500 kilométert tettek meg, leginkább gyalogosan. Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 50 kilométert haladnak.

„Nehéz volt hátrahagyni a családot, a menetelés pedig nagyon kimerítő. A jobb élet reményében szeretnénk Amerikába jutni. Ott akarunk dolgozni, mert otthon már a legalapvetőbb dolgok is drágává váltak” – mondta egy el salvadori nő.

A mexikói hatóságok egyelőre sikertelenül próbálják visszatartani a tömeges migrációt. A bevándorlókat a hosszú út viszontagságai sem riasztják vissza a céljaiktól.

„Városról városra meg kell állnunk pihenni, mert a bevándorlásiak nem engedik, hogy használjuk a tömegközlekedést. Azt mondják, ki akarják fárasztani az embereket, hogy könnyebben haza lehessen őket vinni” – mondta Pablo Luis Ballesteros Flores, a karaván vezetője.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint tavaly több mint 1400 migráns vesztette életét az Egyesült Államokba vezető szárazföldi úton, így a Mexikón áthaladó migrációs útvonalakat a világ legveszélyesebbjeiként tartja számon. A valós számok vélhetően meghaladják a hivatalos adatokat.

„Együtt kell maradnunk, mert igazán csak az jelent védelmet, ha összetartunk. Így el tudjuk kerülni a rosszakaróinkat, mint például a bűnszervezeteket, vagy az összetűzéseket a bevándorlásügyi hivatal egyenruhásaival” – mondta Adrian Bazan kubai migráns.

Az Egyesült Államok és Mexikó határán idén rekordokat döntő migrációs nyomás ellenére a jövőre tervezett amerikai költségvetés nem kiemelt problémaként, hanem a katasztrófaelhárítási ügyekkel egyben kezeli az illegális bevándorlásra szánt forrásokat. Ez csak töredéke annak az összegnek, amivel Washington a jövőben Ukrajnát támogatná.

A bevándorlók karavánokban, vagy kisebb csoportokban, embercsempészek segítségével érik el az Egyesült Államok határát. Új jelenség, hogy már nem csak dél-amerikai, hanem afrikai és ázsiai migránsok is felbukkantak a térségben.

Migránsok gyülekeznek az Egyesült Államok és Mexikó arizonai határánál. A bevándorlók között ezúttal nemcsak latin-amerikai, hanem

már afrikai és ázsiai migránsok is vannak. Többségüket embercsempészek kísérték a határhoz.

Azt ígérték nekik, hogy itt majd nyitott határ fogadja őket, pedig a lukeville-i határt éppen a rengeteg migráns miatt zárták le a héten a hatóságok.

„Szeretném, ha menekültstátuszt és munkát kapnék. Ecuadorban a bűnözés mellett nagyon nehéz megélni. Az állandó zsarolások miatt be kellett zárnom az éttermemet. Azért vándoroltam el, hogy támogassam a családomat” – mondta David Pernales, egy ecuadori bevándorló.

Minden nap több száz migráns érkezik ide.

Az emberek közvetlenül a kerítés mellett vernek tábort, és a szabadban töltik az éjszakákat.

„Most éppen kevesebben vannak, de tegnap például nagyjából ezer migráns volt itt. A határőrség jó munkát végez, gyorsan tovább szállítják őket a tranzitzónába” – mondta Dan Abbott, a Humane Borders migránsokat segítő szervezet elnökségi tagja.

„Ne tolakodjanak, csak álljanak be a sorba!” – utasította egy rendőr a határnál várakozókat. Pár száz kilométerrel nyugatabbra, a jacumbai határátkelőnél a migránsok a sátortáborokban gyülekeznek.

„A határrendészet szerint nem kellene segítenünk nekik. Azt mondják, ha hagynánk, hogy az emberek étlen-szomjan maradjanak, akkor nem jönnének ennyien ide”– mondta Sam Schultz önkéntes.

Az amerikai kormány szerint

októberben csaknem 190 ezer illegális határátlépést regisztráltak Mexikó felől.

Bár ez kevesebb, mint a nyári számok, az itt élők közül sokan felháborítónak tartják a kezeletlen tömeges migrációt.

„Ami sok, az sok, azt akarom, hogy a kormányunk vessen véget ennek, mert ez nem mehet így a végtelenségig” – mondta egy helyi földtulajdonos, aki szerint ideje lenne, hogy

Joe Biden Ukrajna helyett az őket közvetlenül érintő problémákkal foglalkozzon.

A migrációs nyomás nemcsak a határon érzékelhető. Az Egyesült Államok nagyvárosaiban is egyre nagyobb problémát jelent a bevándorlók elszállásolása.

„A mi célunk az, hogy mindenkit biztonságban tudjunk, és azok, akik eddig odakint aludtak, tetőt kapjanak a fejük felé. Ehhez azonban nemcsak a mi erőfeszítéseinkre van szükség. Követeljük, hogy a szövetségi kormány tegyen többet a bevándorlók elhelyezéséért” – mondta  Brandon Johnson, chicagói polgármester.

A hidegebbre forduló idő ellenére a demokrata vezetésű, migránsokat befogadó intézkedéseiről ismert város utcáin egyre gyakoribb látvány a rendőrkapitányságok előtt táborozó bevándorlók sátrai.

Illegális bevándorlók sátrai sorakoznak egy chicagói rendőrörs előtt. Van, aki már hetek óta a rögtönzött táborban él. Az Egyesült Államok északi részén fekvő nagyvárosban a héten már fagypont alá esett a hőmérséklet. A dél-amerikai migránsok szervezete pedig nincs hozzászokva a hideg időjáráshoz. Sátraikat jobb híján kartonpapírral és rongyokkal bélelik ki. Így védekeznek a fagy ellen.

„Váratlanul ért minket a havazás. Mivel nincs hová mennünk, kénytelenek voltunk a sátorban maradni. Elvittük a gyerekeket egy időre a boltba, hogy melegedjenek. Engedélyt kaptunk arra, hogy behúzódjunk a rendőrség épületébe, de az teljesen tele volt, nem fértünk be” – mondta egy venezuelai migráns.

Bár a befogadóközpontokban már most sincs elég hely a migránsoknak, Közép-Amerikában újabb tömegek tartanak az Egyesült Államok határa felé. Mexikó déli részéről hétfőn indult el egy migránskaraván, amelyben egyes becslések szerint akár 8 ezren is lehetnek.

Az illegális bevándorlók közül sokan azt állítják, hogy már ételre sincs pénzük, ezért indultak útnak. Erre azonban sem a mexikói, sem az amerikai hatóságoktól nem kaptak engedélyt.

„Azt mondták nekünk, hogy az elnökök meg fogják oldani ezt a helyzetet, de nem látunk semmilyen megoldást. A megbeszéléseken valójában nem született olyan döntés, amely csökkentette volna a migrációt vagy megoldotta volna a problémát. Egyikük sem állt ki az itt lévő migránsok mellett” – mondta a karavánt szervező egyik aktivista, utalva a latin-amerikai országok vezetőinek múlt havi csúcstalálkozójára ahol a résztvevők végül a migrációs célországokat szólították fel a helyzet megoldására.

Saját kezébe vette viszont az ügyet Haiti kormánya. Egyik napról a másikra töröltek minden légi járatot a főváros, Port au Prince és Nicaragua között, ahonnan már szárazföldön is el lehet jutni az Egyesült Államokba.

A döntéshez még indoklást sem fűztek. Hétfőn csalódott utazók tömegei szembesültek azzal, hogy nem hagyhatják el a szigetországot.

„A haiti miniszterelnök úgy döntött, hogy leállítja az összes járatot anélkül, hogy figyelmeztetett volna minket. Mi viszont mindent pénzzé tettünk, amink volt, én eladtam a földemet, mindenemet, hogy összegyűjtsek négyezer-ötszáz amerikai dollárt, de most mihez kezdjek” – panaszkodott egy nő.

Sokan inkább a menekülést választják, minthogy a nagyrészt bűnbandák által irányított Haitiben maradjanak. Becslések szerint az elmúlt három hónapban több, mint 30 ezer migráns jutott el repülőn Nicaraguáig.