Továbbra is csökken az energiafogyasztás hazánkban

Nem tört meg a tendencia, az idei esztendő első kilenc hónapjában tovább csökkent az energiafogyasztás. Ez látszik az ipari teljesítmény adatain is, miután a kibocsátásból 3,8 százalékkal részesedő energiaipari termelés a vizsgált időszakban huszonöt százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mért számoktól. A Központi Statisztikai Hivatal rámutatott arra, hogy a primerenergia-felhasználás is takarékosabb volt (részben a megszokottnál enyhébb időjárás és az alacsonyabb feldolgozóipari igény hatására). Ez 8,4 százalékkal csökkent az előző évi mutatóval összevetve. A folyamat 2022 áprilisától tart.

Ha a részleteket nézzük, akkor azt látni, hogy a villamosenergia-fogyasztásunk 2022 júniusa és 2023 augusztusa között folyamatosan elmaradt az egy évvel korábbitól, 2023 szeptemberében viszont 1,5 százalékkal magasabb volt annál. Az első kilenc hónap energiaigénye a 2022 azonos időszakinál 5,4 százalékkal alacsonyabb, 33,9 ezer gigawattóra volt. A földgázfogyasztást is hasonló tendencia jellemezte, 2022 februárjától – 2023. május és augusztus kivételével – minden hónapban alatta maradt az egy évvel korábbinak. A 2023 első kilenc hónapjában elhasznált 5,8 milliárd köbméter tizenhat százalékkal volt kevesebb a 2022 azonos időszakinál.

A fogyasztás mérséklődéséről Lantos Csaba energiaügyi miniszter is beszélt nemrégiben az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. A tárcavezető kiemelte: a gázfogyasztásban az Európai Unó által elvárt tizenöt százaléknál nagyobb a magyarországi csökkenés, és az áram fogyasztása is visszaesett. A miniszter reálisnak nevezte, hogy Magyarország fenn tudja tartani a gazdasági növekedést, miközben a teljes energiafogyasztás csökken, ami hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaeséséhez. Akkor hozzátette azt is, hogy jelentős átrendeződésre lehet számítani, a fosszilis energiahordozókról egyre inkább átáll az ország a zöld energiaforrásokra.

Összességében pedig már elérte az 5500 megawattot a magyarországi napelemek beépített kapacitása, ebből 2200 megawattnyi háztartási és 3300 megawattnyi ipari méretű. Egyre több olyan nap van Magyarországon, amikor a napsütéses időszakokban az áramfogyasztás kilencven százalékát napenergia biztosítja, a paksi atomerőmű termelésével együtt pedig jelentős időszakokban lehet teljesen karbonmentesen biztosítani az ország áramszükségletét.

A minisztérium felhívta arra is a figyelmet, hogy a bőséges gázkészlet mellett a visszafogott felhasználás is erősíti a hazai ellátásbiztonságot, miközben a magyar családok a rezsivédelemnek köszönhetően Európa legalacsonyabb energiaárait fizetik. A lakossági gázfelhasználás 17,4, a gazdasági szereplőké pedig 14,7 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. A számokat háromhavi bontásban vizsgálva az első negyedévben összesen 23,3 százalékos visszaeséshez képest a második-harmadik negyedéves csökkenés csak egy számjegyű.

Az energiaügyi minisztérium közölte azt is, hogy az év első kilenc hónapjában a rezsivédelem költségei 1105 milliárd forintot tettek ki. Az utolsó negyedévben összesen mintegy 255 milliárd forint fedezi a földgáz- és távhőszolgáltatások kapcsolódó kiadásait. A rezsivédelmi alap a jövő évi költségvetésben is a magyar családok terheinek mérséklését szolgálja – emlékeztetett a tárca.

Villamosenergia-fogyasztásunk 2022 júniusától folyamatosan elmaradt az egy évvel korábbitól. Az idei első félév energiaigénye a 2022 azonos időszakában mértnél 7,2 százalékkal alacsonyabb, 22,7 ezer GWh volt. A földgázfogyasztást is hasonló tendencia jellemezte, 2022 februárjától minden hónapban alatta maradt az egy évvel korábbinak. A 2023 első hat hónapjában elhasznált 4,7 milliárd köbméter tizennyolc százalékkal volt kevesebb a 2022-es esztendő azonos hónapjaiban mutatottnál.

Díjkedvezmények is ösztönzik az ipari zöldenergia-tárolók telepítését – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) korábban. A zöldenergia a magyar gazdaság jövője, és a korszerű, tiszta technológiák alkalmazása erősíti a magyar gazdaság versenyképességét, Magyarország energiaszuverenitását – írják.

A környezetkímélő módon megtermelt energia helyi felhasználása hozzájárul a klímacélok eléréséhez, tehermentesíti az áramhálózatot – tették hozzá. A tárolási megoldások térnyerését mindezekért a kormány lakossági és vállalati támogatási programmal, az ipari energiatárolók számára biztosított kedvezményes rendszerhasználati és csatlakozási díjakkal is előmozdítja – hangsúlyozták.

A 75 milliárd forintos keretösszegű kiírás modern napelemes rendszerek és energiatárolók együttes telepítéséhez nyújt állami hozzájárulást – tették hozzá, azzal együtt, hogy az elnyerhető pályázati forrás a háztartások kiadásainak mintegy kétharmadát fedezheti.

A bruttó elszámolásba kerülő családok a nappal megtermelt zöldenergiát este vagy hajnalban használhatják fel például világításra, mosógép üzemeltetésére, vízmelegítésre – írták.

A gazdasági társaságok támogatási kérelmeiket a Pályázat.gov.hu oldalon elérhető online felületen nyújthatják be jövő január 15. és február 5. között.

A beérkező pályázatokat a várható műszaki élettartam alapján három ablakban bírálják el. A nyerteseket a legkisebb költség elve, a legalacsonyabb bevételkompenzációs igény alapján választják ki – olvasható a közleményben.

Hozzáfűzték: a támogatott ipari létesítmények a tervezett ütemezés szerint legkésőbb 2026. április végéig kiépülnek.

A pályázati forráson túl díjkedvezmények is megkönnyítik a vállalatoknak a zöldenergia tárolásához szükséges fejlesztéseket: a létesítmények üzemeltetői 2026-ig mentesülnek a rendszerhasználati díj átviteli díjrészének megfizetése alól, ami kilowattóránként közel tízforintos megtakarítást jelent.

A díjkedvezmények akár a Metároló programban biztosított pályázati támogatással is kombinálhatók – közölte az EM.

A közlemény szerint a kormány azon dolgozik, hogy Magyarország a lakásokban, a gépkocsikban és az ipartelepeken egyaránt élen járjon a zöldenergia tárolásában. Az új technológiai korszakban azok az országok válhatnak zöldipari központtá, amelyek korszerű eszközökkel képesek saját célra megtermelni és későbbi felhasználásra eltárolni a tiszta, karbonmentes energiát. A zöldenergia további térnyerése a felszabaduló szén-dioxid-kvóták értékesítésével növelheti a költségvetés bevételeit is.