Tovább tombol a háború Ukrajnában

Oroszország és Ukrajna vasárnap is kölcsönösen drónokkal támadta egymást az orosz védelmi minisztérium és az ukrán légierő legutóbbi jelentései alapján.

Legalább 35 ukrán drónt lőttek le az éjszaka folyamán Lipecki, Rosztovi és Volgográdi régió felett – közölte az orosz védelmi minisztérium a Telegramon. Az ukrán légierő szombaton közölte, hogy az előző éjszaka Oroszország által 11 ukrán terület ellen indított 31 drónból 30-at lőttek le.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi közleménye alapján

az éjszaka folyamán 33 ukrán drónt lőttek le a három oroszországi régió felett, majd a volgográdi régió felett a nap folyamán újabb kettőt.

A volgográdi régió kormányzója, Andrej Bocsarov elmondása szerint a dróntámadásnak nem voltak áldozatai és nem okozott anyagi kárt.

Vaszilij Golubev, az oroszországi Rosztov megye kormányzója „tömeges dróncsapásokról” számolt be Morozovszk és egy másik, nyugatabbra fekvő város közelében. Golubev szerint a legtöbb drónt lelőtték, és nem voltak áldozatok. Beszámolójában károkról nem tett említést. Nem szólt arról a légibázisról sem, amely ellen az éjszaka folyamán orosz ellenzéki források szerint Ukrajna drónokkal támadást intézett.

Az ukrán légierő az éjszaka folyamán húsz iráni gyártmányú Sáhid drón lelövéséről számolt be.

Az ukrán légierő beszámolt egy H-59-es manőverező robotrepülőgép lelövéséről is, amelyet az ország orosz ellenőrzés alatt álló déli területéről indítottak el.

Ukrán források egy polgári áldozatról tettek jelentést, miután Odessza közelében egy lelőtt orosz drón magánházba csapódott és felrobbant.

Ukrán támadás érte Oroszország Kurszki és Belgorodi területét – közölték szombaton a helyi hatóságok.

Roman Sztarovojt, Kurszk megye kormányzójának tájékoztatása szerint drónokkal támadták Dmitrijevszkij és Zseleznogorszk járásokat. Áldozatok nem voltak, de Dmitrijev városában megrongálódott egy kompresszorállomás, egy bányászati és feldolgozó üzemben pedig károk keletkeztek. Krupec faluban tüzérségi találat okozott jelentős károkat nyolc lakóházban – tette hozzá a kormányzó.

Sztarovojt a Telegram üzentküldő alkalmazáson arról is beszámolt, hogy hat ukrán határőr megadta magát hadifogolyként a Kurszki terület határán. A kormányzó felszólította az ukrán hadsereg katonáit, hogy kövessék példájukat.

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod régió kormányzója elmondta, 41 ukrán ukrán katonai csapás érte az elmúlt 24 órában az Ukrajnával határos, rendszeresen célba vett területet. A hatóságok azt is közölték, hogy az Ukrajna déli részén fekvő Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részén éjszaka ukrán támadásokban egy ember meghalt.

Az orosz erők újabb támadást intéztek a dél-ukrajnai Herszon város központja ellen, az ágyúzás következtében egy 81 éves helybeli férfi életét vesztette – közölte a Herszon megyei kormányzói hivatal a Telegramon.

A közlésben károkról egyelőre nem tettek említést.

A dél-ukrajnai műveleti parancsnokság arról adott hírt, hogy az Odessza közelében lelőtt orosz drón roncsai lakóházra zuhantak, ami miatt meghalt egy helyi lakos.

A Donyeck megyei kormányzói hivatal a Telegramon közölte, hogy szombaton egy civil vesztette életét és három megsebesült a régióban az orosz hadsereg támadásai következtében.

A Zaporizzsja megyei kormányzói hivatal közlése szerint az orosz erők a hétvégén 21 települést támadtak a régióban, eddig két helyi lakos sérülését erősítették meg. A Telegramon nyilvánosságra hozott közlemény szerint szombaton és vasárnap 174 csapást mértek az oroszok a megyére, míg az előző napokban átlag 60-75 támadást hajtottak végre.

Az ukrán katonai hírszerzés a Telegramon közzétett jelentésében azt írta, hogy Oroszország növelte a nyomást a zaporizzsjai atomerőműben dolgozó több száz ukrán szakemberre. Moszkva azt követeli tőlük, hogy december 31-ig vegyék fel az orosz állampolgárságot és szerződjenek le a Roszatom orosz nukleáris energetikai vállalattal. A hírszerzés hozzátette, hogy emellett az orosz energiamérnökök körében is egyre nagyobb az elégedetlenség a be nem váltott ígéretek miatt, főként azért, mert két hónap helyett hat hónapig vagy tovább kell dolgozniuk a megszállt ukrajnai atomerőműben, mivel Oroszországban nehéz megfelelően képzett szakembereket találni a pótlásukra.

Az ukrán vezérkar vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy meghaladta a 346 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett 19 orosz harckocsit, 37 tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint negyven drónt. Az elmúlt nap alatt 89 összecsapás volt az orosz és az ukrán csapatok között.

Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak „nem nyilvános” kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.

„Nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok egy sor magas rangú, nagyon ismert vezetője (tett így). Beleértve egy nagyon ismert nyugati ország bizonyos vezetőjét, aki többször, különböző csatornákon keresztül (…) küldött olyan jelzéseket, hogy miért ne találkozzunk és beszéljünk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal” – mondta a miniszter.

Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó politikus az elmúlt fél év alatt háromszor próbált három különböző csatornán keresztül erre vonatkozó jeleket küldeni, holott lenne lehetősége a közvetlen kapcsolatfelvételre „a moszkvai kollégájával”.

Lavrov szerint Moszkva kész a párbeszédre azokkal az országokkal, amelyek érdekeltek abban, hogy véget vessenek azoknak a kísérleteknek, amelyek során egyesek a saját biztonságukat mások biztonságának rovására próbálják kiépíteni.

Vlagyimir Putyin elnököt idézve a miniszter kijelentette: a tárgyalások ellenzőinek meg kell érteniük, hogy a tárgyalások feltételei annál nehezebbek lesznek, „minél tovább kényszerítik (az ukrán államfőt, Volodimir) Zelenszkijt a háborúra”.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem zárkózott el a párbeszédtől, és arra hívta fel az Európai Unió és a NATO „józan” politikusait, lássák be, zsákutcába vezet a háború, amelyet az elképzelésük alapján azon Zelenszkij-rezsim által vívnak Oroszország ellen, amely nem igazolta a vele szemben támasztott elvárásokat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta: a Kreml szoros figyelemmel kíséri az EU terveit, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna és Moldova csatlakozásáról, bár ezek évekig is elhúzódhatnak.

„Az EU-nak mindig is meglehetősen szigorú kritériumai voltak a csatlakozásra, és jelenleg nyilvánvaló, hogy sem Ukrajna, sem Moldova nem felel meg ezeknek. Az EU már most sem a legjobb időket éli történelmében, sem az unió működése, sem a gazdaság szempontjából” – mondta.

Az Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló döntést átpolitizáltnak nevezte. „Az EU-nak az a vágya, hogy ilyen módon mutassa ki támogatását ezeknek az országoknak, de természetesen az ilyen új tagok valójában destabilizálhatják az EU-t” – vélekedett.

Peszkov szerint a döntés, hogy Georgia EU-tagjelölti státust kapott, „Oroszország bosszantására” irányuló kísérlet.

„Ez természetesen mind Georgiának, mind Ukrajnának, mind Moldovának abszolút szuverén ügye. De ennek a döntésnek az átpolitizált jellege azonnal látható” – tette hozzá.

Peszkov „egyedülálló gyakorlatnak” nevezte azt, ahogyan Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai csatlakozási tárgyalások ügyében megtartott szavazás idején Orbán Viktor miniszterelnököt elküldte kávézni.

A magyar kormányfőnek az uniós csúccsal kapcsolatos kijelentéseire reagálva kijelentette: „Nem a mi dolgunk ezt kommentálni. Magyarország is egy szuverén ország, Magyarországnak is megvannak a saját érdekei. Magyarország egyébként sok más európai országgal ellentétben elég határozottan védi az érdekeit, ami egyébként imponál nekünk” – mondta Peszkov.

Emlékeztetett Vlagyimir Putyin elnöknek a csütörtöki évértékelő sajtóértekezleten elmondott szavaira, miszerint „nem szabad azt gondolni, hogy Magyarország és egy sor más ország, amelyik a saját érdekeit védi, oroszbarát lenne”.

„Ők egyáltalán nem oroszbarátok, csak öntudatosak, elég függetlenek ahhoz, hogy kiálljanak a saját érdekeik mellett.

És ez valószínűleg az EU dolga, Magyarországnak az Európai Bizottsággal való kapcsolata nem a mi dolgunk” – tette hozzá a szóvivő, hozzátéve, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a médiában megjelent beszámolókat az EU döntéshozatali gyakorlatáról.

Sajnálatosnak nevezte, hogy Finnország, amelyet „senki nem fenyegetett”, és amellyel Oroszországnak kiváló kapcsolatai voltak, védelmi megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal. Azt mondta, hogy ez a lépés minden bizonnyal megnöveli a feszültséget Moszkva és Helsinki között. Kijelentette, hogy Finnország NATO-tagsága az orosz fél számára „nyilvánvalóan fenyegetést fog jelenteni”.