Putyin szerint már csak az oroszok kezdeményeznek a fronton

Az orosz hadseregé a kezdeményezés a „különleges hadművelet” övezetében – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz védelmi minisztérium kibővített vezetőségi ülésén.

„A jelenlegi helyzetet értékelve a terepen, az érintkezési vonalon, magabiztosan mondhatjuk, hogy csapatainké a kezdeményezés” – mondta Putyin. Az államfő szerint az orosz hadsereg lényegében azt teszi, amit szükségesnek tart, amit akar, ahol szükség van rá. Van, ahol az aktív védelem taktikáját alkalmazza, máshol pedig kedvezőbb állásokat foglal el.

„A nyugati haditechnika sebezhetetlenségéről szóló mítosz is összeomlott” – jelentette ki Putyin, aki szerint az ukrán hadsereg súlyos veszteséget szenved el, és felemészti tartalékait abban az igyekezetében, hogy „gazdáinak” eredményeket tudjon felmutatni.

Úgy vélekedett, hogy az orosz hadsereg és hadiipar megnövekedett ereje meghiúsította az összes nyugati kísérletet arra, hogy katonai és stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra.

Mint mondta, a Nyugat nem mond le az Oroszország megfékezésére irányuló stratégiájáról és ukrajnai agresszív céljairól, de Oroszország sem szándékozik feladni céljait a „különleges hadműveletben”. Elismerte hogy a háború számos problémát tárt fel a hadseregben.

„Komolyan át kell strukturálni a kommunikációs rendszer működését, egy nagyságrenddel hatékonyabban kell használni a felderítés, a célmegjelölés és az ütegek elleni hadviselés modern technológiáit. Növelnünk kell a műholdcsoportok képességeit, nemcsak a különleges katonai műveleti zónában, hanem globális szinten is” – mondta.

Sürgette a csapatok különböző típusú lövedékekkel és drónokkal való ellátásának növelését, a légvédelmi rendszerek fejlesztését, különös tekintettel a korábban elhanyagolt jelentőségű, az apró célok elhárítására szolgáló eszközökre.

Az államfő szerint a csapatoknak szállított fegyverek és hadfelszerelés mennyisége a tavalyi évhez képest megháromszorozódott.

Mint mondta, az állami védelmi megrendelés 2023 végére várhatóan 98 százalékos szinten teljesül.

Putyin szerint 2024-ben a hadsereg hadfelszerelés- és fegyverellátása jelentősen növekedni fog. Hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erők számára sorozatban kell fejleszteni és gyártani fejlett fegyvereket, robotrendszereket és harci lézereket, mesterséges intelligencia alapján létrehozott és új fizikai elveken alapuló fegyvereket.

Az elnök azt is elmondta, hogy idén a páncélozott járművek gyártása háromszorosára, a gépjárműveké pedig négy és félszeresére nőtt. Összességében a beszerzett főbb haditechnikai cikkek száma 2,7-szeresére, a különösen keresetteké pedig hétszeresére nőtt.

Értékelése szerint az Egyesült Államok leválasztotta egymásról Oroszországot és Európát, utóbbira hárítva „az anyagi felelősség terhét” Ukrajnáért. „És a mai európai politikusok gyáva és gerinctelen generációja nem tud ennek ellenállni” fogalmazott.

Arra is kitért, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában, ahová sok ukrán náci távozott a második világháborút követően, külön intézetek dolgoztak Ukrajna témáján.

Tétjüket a nacionalistákra tették és hagyták, hogy „a volt nácikból nemzeti hősöket csináljanak”. Azt hangoztatta, hogy Oroszországnak be kellett avatkoznia a konfliktusba – amelyet szerinte a Nyugat “élvezettel szemlélt” –, hogy megvédje a népet.

Szavai szerint Washington narratívája most az „orosz fenyegetésről” szól, mert attól fél, hogy elveszíti az európai kontinensen a gazdastátuszát, de Oroszország nem készült arra és nem is fog arra készülni, hogy megtámadja az atlanti szövetség országait: „Mi szükségünk van ezekre a NATO-országokra? Nincs rájuk szükségünk – soha nem volt rájuk szükségünk, most sincs rájuk szükségünk, és a jövőben sem lesz rájuk szükségünk” – fogalmazott az orosz elnök.

Az ukrán fegyveres erők veszteségei halottakban és sebesültekben a háború kezdete óta meghaladták a 383 ezret, a nyár elején elindított ellentámadás kezdete óta pedig a 159 ezret – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca keddi kibővített vezetőségi ülésén.

Azt állította, hogy hivatásos NATO-katonák légvédelmi rendszereket, műveleti-taktikai rakétarendszereket és rakéta-sorozatvetőket kezelnek személyesen Ukrajnában. „Az ezen eszközökkel történő csapások előkészítésekor a rádiólehallgatás során amerikai angol, lengyel és brit beszédet rögzítünk” – mondta, megemlítve, hogy a szövetség országainak 410 műholdja dolgozik Kijevnek.

A miniszter szerint az orosz hadsereg a háború kezdete óta több mint 5800 ukrán oldalon harcoló külföldi „zsoldost” ölt meg, köztük 1427 lengyelt, 466 amerikait és 344 britet. Mint mondta, Ukrajna területén 103 háborús bűnöst likvidáltak, akik különös kegyetlenséget tanúsítottak.

A Sojgu által ismertetett mérleg szerint az orosz erők ötször nagyobb területet „szabadítottak fel”, mint amekkora „a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság” volt a háború előtt.

Szavai szerint négy, összesen több mint 83 ezer négyzetkilométer területű és mintegy 5 millió összlakosságú régió lett „Oroszország része”, az Azovi-tenger beltengerré vált, szárazföldi folyosó nyílt a Krím felé, és helyreállt a vasúti összeköttetés a Donyec-medencével.

Azt mondta, hogy az úgynevezett ellentámadás során az ukrán erők nem tudták áttörni az orosz „taktikai védelmi zónát” sem, és kolosszális veszteségeket szenvedtek. Beszámolója szerint az ukrán fél a nyár eleje óta 159 ezer halottat és sebesültet, 121 repülőgépet, 23 helikoptert, 766 harckocsit, köztük 37 Leopardot, és 2348 páncélozott járművet, köztük 50 Bradleyt veszített.

„Nyilván ezért nem látunk még mindig amerikai Abramsokat a csatatéren” – mondta. A tárcavezető szerint a háború kezdete óta Kijev több mint 383 ezer embert, 14 ezer harckocsit és páncélozott járművet, 8500 ágyút és sorozatvetőt veszített.

„A korszerű orosz haditechnika kemény próbát állt ki a különleges hadművelet körülmények között, és bizonyította a NATO-országok hasonló eszközeivel szembeni fölényünket” – fogalmazott. „A szankciók ellenére több csúcstechnológiát képviselő fegyvert gyártunk, mint a NATO-országok” – tette hozzá.

A miniszter által ismertetett adatok értelmében Ukrajna 203 milliárd dollárt kapott külső támogatóktól, ami 30 milliárddal haladja meg a GDP-jét. „Valójában egy csődbe ment országról van szó, mivel ezeknek a pénzeknek jelentős része kölcsön, amelyet vissza kell fizetni” – fogalmazott.

Mint mondta, 54 ország jelentett be katonai segélyt Ukrajnának, de valójában 15 szállít fegyvereket és haditechnikát. Kijev összesen 5220 harckocsit és páncélozott járművet, több mint 3 ezer tüzérségi rendszert, 23 ezer drónt, valamint 115 repülőgépet és helikoptert kapott.

„Példátlannak” nevezte a hadsereg és a haditengerészet újrafegyverzésére, valamint a személyi állomány szociális támogatására tett orosz lépéseket. A harckocsigyártás, mint mondta, tavaly február óta az 5,6-szorosára, a páncélozott járműveké a 3,5-3,6-szeresére, a drónoké 16,8-szorosára, a tüzérségi lőszereké pedig 17,5-szeresére nőtt.

A hadiipar több mint száz fegyvert és haditechnikai eszközt korszerűsített, és újakat hoz létre.

„Azok a fegyverek, amelyeket rendes körülmények között 5-8 évig fejlesztettek és teszteltek, most 4-7 hónap alatt kerülnek tömeggyártásba. Erre a Nagy Honvédő Háború óta nem volt példa” – hangoztatta.

Felsorolta, hogy a szárazföldi erők 1530 új és modernizált harckocsit, több mint 2500 gyalogsági harcjárművet és páncélozott személyszállítót, a légi- és űrerők 237 repülőgépet és helikoptert, az orosz haditengerészet nyolc hajót, négy többcélú tengeralattjárót és egy stratégiai atom-tengeralattjárót kapott.

A tanulságokról szólva elmondta, hogy az orosz hadsereg erősen megváltoztatta az összfegyvernemi harc taktikáját ostrom- és drónegységek létrehozásával, emellett minden hadseregnél felállítottak egy saját tartalék ezredet. Megkezdődött a légvédelmi rendszerek integrált használata, a precíziós fegyvereket sikeresen alkalmazzák.

Arról is beszámolt, hogy a sebesültek több mint 98 százaléka felépült, a kórházakban a halálozási arány alacsonyabb fél százaléknál, és folyamatosan csökken.

A katonai művelet 320 ezer résztvevője kapott állami kitüntetést, közülük 272-en érdemelték ki az Oroszország Hőse címet.

Sojgu szerint naponta több mint másfél ezren jelentkeznek katonai szolgálatra, az év eleje óta mintegy 490 ezer szerződéses katonát és önkéntest toboroztak, a külföldi önkéntesek száma pedig a hétszeresére nőtt.

2024 feladatai közé sorolta a Szarmat interkontinentális komplexum harci szolgálatba állítását, a Kinzsal és a Cirkon hiperszonikus rendszerek gyártásának felgyorsítását, a rakéta- és lőszerellátás 1,8-szorosára növelését. A haditengerészet 4 tengeralattjárót, és 11 felszíni hajót kap. A szerződéses katonák száma az év végére 745 ezer főre nő.