POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2023.12.07.

Pénzbírsággal fenyegeti hazánkat Brüsszel

Aztán nagy csend lett egy teremben.

Pénzbírsággal fenyegeti Brüsszel Magyarországot. Elemzők szerint azért büntetnének, mert nem engedjük, hogy a migránsok a határokon belül adják be kérelmüket. Korábban egy uniós bírósági ítélet szólt arról, hogy a magyar migrációs szabályozás nem egyeztethető össze az uniós joggal. Vagyis, az ország területén belül kellene fogadni a kérelmeket. Magyarország viszont erre nem hajlandó.

Egyelőre nyugodtan telnek a hétköznapok a szerbiai Hajdújáráson. Az októberben indított átfogó rendőrségi akciók hatékonyak voltak. A településen korábban többször is lövöldöztek a migránsok.

A különleges rendőri egységek begyűjtötték az erdőkben bujkáló illegális bevándorlókat, és embercsempészbandákat számoltak fel. Ezután a kommandósokat átvezényelték Szerbia déli határához. Hiába van tehát nyugalom, kisebb migránscsoportok már most visszaszivárogtak Észak-Vajdaságba, a szerb–magyar határhoz.

Az M1 rendőrséghez közel álló informátora szerint az embercsempészek az elmúlt egy hónapban többször keveredtek tűzharcba a hatósággal.

Brutális migránstámadások veszélyeztetik a magyar határt. Az ezt bizonyító számtalan felvételt le is vetítették Brüsszelben, az unió bel- és igazságügyi tanácsának ülésén. Brüsszel mégis Magyarországot bünteti, mert nem hagyja, hogy a migránsok a határainkon belül adják be menekültügyi kérelmeiket.

A Népszava azt írja: az Európai Bizottság szerint Magyarországnak legalább napi csaknem 5500 eurót, de minimum 1,044 millió eurót kellene fizetnie azért, mert nem engedi be a migránsokat. A biztosi testület még ennél is nagyobb összeggel: napi több mint 16 ezer euróval sújtaná Magyarországot.

A határhoz érkező migránsok nem felelnek meg az ENSZ menekültügyi előírásainak – erről Bakondi György beszélt. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en hangsúlyozta: követendő példa lenne az a magyar megoldás, hogy a menedékjogi kérelmeket az Európai Unió területén kívül észszerű benyújtani. Bakondi György kiemelte: Magyarország eddig kétmillió eurót fordított a határellenőrzés fenntartására, amihez Brüsszel nem adott támogatást. Annak ellenére sem, hogy a határzár nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európai Uniót védi.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója emlékeztetett,

a kormány már 2015-ben kikérte a magyar emberek véleményét a migrációról, ahogy az idei nemzeti konzultációt kitöltők is állást foglalhatnak a témában.

A brüsszeli belügyi tanács ülésén levetítettek egy összefoglaló videót arról, milyen

brutális migránstámadások történnek Magyarország déli határánál.

Látható, ahogy az illegális bevándorlók létrák segítségével próbálnak átjutni a kerítésen. És az is, hogyan fenyegetik csoportosan kövekkel, botokkal és fegyverekkel a magyar rendőröket.

Rétvári Bence államtitkár a tanácskozás után elmondta: az erőszakos bevándorlókat bemutató videó levetítése után

döbbent csend volt a brüsszeli tárgyalóteremben.

„Jól láthatóan ledöbbentek, teljes újdonság volt a számukra, hogy pontosan mi is történik ott, és ez azért elgondolkodtató, hogy úgy hoznak hónapok óta döntéseket a migrációs paktumról, hogy valójában, amikor egy videón, egy rövid videón, egy két és fél perces videón, de látják, hogy mi történik ténylegesen a déli magyar határnál, akkor döbbenet és csend uralkodik a teremben” – magyarázta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Az Európai Parlament továbbra is migrációpárti javaslatokat fogalmaz meg a migrációs paktummal kapcsolatban – mondta Rétvári Bence államtitkár Brüsszelben, az uniós belügyminiszterek tanácskozása után. Hozzátette: az EP még próbálja felpuhítani, migrációbarátabbá tenni a javaslatot, amit a bizottság még az uniós választások előtt át akar erőltetni.

Az EU bel- és igazságügyi tanácsának tagjai érkeztek kedden délelőtt Brüsszelbe, hogy megvitassák többek között az új migrációs paktum kérdését. Ylva Johansson belügyi biztos az ülés előtt bizakodva nyilatkozott.

Azt mondta: bár vannak akadályok, ő optimista, és reméli, hogy minél előbb sikerül megállapodniuk.

Az unió soros elnöksége még idén szeretné lezárni a tárgyalásokat a migrációs paktumról.

Ez azonban nem egyszerű feladat, több kérdésben ugyanis még nem tudtak megegyezni a tagállamok.

„Komoly vita folyik például a külső határon történő szűrésről. Ennek az lenne a célja, hogy amikor migránsok érkeznek az Európai Unió külső határára, már ott eldöntenék azt, hogy jogosultak-e védelemre vagy nem. És ha nem, akkor nem léphetnének be az Európai Unióba. Az Európai Parlament baloldalának vannak itt aggodalmai, ők nem tartják kielégítőnek az emberi jogok érvényesülését az eljárás során” – számolt be a Híradót tudósító Baraczka Eszter.

Brüsszel új migrációs paktuma kötelező szétosztásra kötelezné a tagállamokat. Vagyis

Magyarországnak is be kellene engednie az illegális bevándorlókat,

ami migránsgettók kialakulásával fenyeget.

Magyarország határainak védelmére a nemrég nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentés miatt is egyre nagyobb szükség van.

Kiderült ugyanis, hogy a terrorszervezetek is megjelentek hazánk déli határánál.

Erre már a nemzetközi sajtó is felfigyelt. A súlyosbodó migránsválság kihasználására törekszenek a tálib embercsempészek – írja a brit Telegraph, amely egy videót is közzétett a szerb-magyar határon uralkodó állapotokról. A lap részletesen leírja, hogy a migránsok hogyan próbálnak áttörni a kerítésen, milyen eszközökkel támadnak a hatóságokra, és mindez milyen biztonsági kockázatot jelent. Arra is rámutattak, hogy a fegyveres harcok és az erőszak mindennapossá vált ezen a szakaszon.

Magyarország a migrációs válság frontján áll

– ezt pedig már a The Critic nevű, szintén brit lap írja, amelynek munkatársai szintén személyesen jártak a magyar határnál.

A The Sunday Times pedig arról is beszámolt: hazánk idén eddig már 173 ezer okmányok nélküli illegális migránst fogott el és fordított vissza, a biztonsági szolgálatok pedig arra figyelmeztetnek, hogy a migrációs válság és az új közel-keleti konfliktus növeli annak a kockázatát, hogy a terroristák a nyugat-balkáni útvonalon keresztül beszivárogjanak Európába.

Az európai emberek közös érdeke, hogy megváltozzon az Európai Unió elhibázott migrációs politikája – erről a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt az M1-en. Bakondi György emlékeztetett: mára már az afgán bűnbandák uralják a határtérséget, az egész Európai Unióban komoly kockázatot jelent az, hogy nem a nemzetállamok hatóságai döntik el, hogy kik léphetnek be az országba.

„Az átjutóknál nincs is okirat, hanem a bűnbanda maga döntheti, el és a bűnbandát irányítók. Éppen ezért ez a tendencia, ami itt kibontakozott a magyar határon, ez fokozott veszélyt jelent az európai emberekre nézve” – mondta Bakondi György.

Leszögezte: hazánk azt reméli, a jövő évi európai uniós választások után egy új összetételű Európai Parlament jön létre, amely szakítani tud az európai embereket veszélyeztető migrációs politikával.

Szervezett bűnözői csoportok, embercsempészbandák irányítják az illegális migrációt, és döntik azt el, hogy kik juthatnak be az Európai Unió területére – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György azt mondta, ez különösen annak fényében ijesztő, hogy az uniós adatbázisok szerint évente rendszeresen több mint egymillió illegális bevándorló érkezik Európába. Hozzátette: ez a szám érdekes módon pont akkora, mint amennyit Soros György 2015-ben az által felvázolt jövőképben kívánatosnak tartott.

A tábornok elmondta,

Magyarországra főként Szerbián keresztül érkeznek a bevándorlók. De létezik egy kerülő útvonal Románia felé, ott elsősorban a járművekbe elrejtőzve próbálkoznak, és vannak, akik a Horvátország, Szlovénia, Olaszország útirányt választják. Ez az illegális mozgás – az elmúlt nyolc év adatait vizsgálva – állandónak mondható.

Ami változás, az az, hogy egyre sokfélébb az érkezők állampolgársági összetétele. Másrészről lezárult a küzdelem a különféle embercsempész bandák között, és úgy látszik, hogy a magyar határ térségében az afgán bandák által uralt területek alakultak ki – közölte Bakondi György.

Mint mondta, a Szerbiában nagy létszámú és nagyon jól felszerelt, különleges erők bevetésével végrehajtott rendőri akció során óriási mennyiségben találtak lőfegyvert, lőszert, hamis úti okmányt, kábítószert.

Amikor a bandaháborúk elkezdődtek, először botokkal, késekkel mentek egymásnak, aztán később már a fegyverek is megjelentek.

A támadások a vajdasági települések lakosságát is érintették, előfordult, hogy kézigránáttal támadtak meg egy-két házat. Az embercsempészek az utóbbi időben eleinte csak figyelmeztető lövéseket adtak le a határ térségben, de sajnos olyan is előfordult, hogy a szerb–magyar közös járőrre is tüzet nyitottak a bandák – tudatta a tábornok.

Az elfogott embercsempészekről gyakran kiderül, hogy korábban az afgán különleges erőknél vagy éppen titkosszolgálatoknál teljesítettek szolgálatot. Az más kérdés, hogy ezeknek a nagy bandáknak az irányítói nem mozdulnak ki Afganisztánból, nem jönnek a határ közelébe – mondta a főtanácsadó.

Az afgán titkosszolgálat és ezáltal a tálib kormányzat fölismerte a szervezett embercsempész tevékenység anyagi hasznát és azt a potenciális lehetőséget, hogy átjuttathat Európába olyan embereket, akiket akar, akár azért, hogy később terrorcselekmény kövessenek el, akár, hogy hírszerzési tevékenységet végezzenek

– fejtette ki a tábornok, hangsúlyozva ez rendkívül fontos nemzetbiztonsági és közbiztonsági veszélyt jelent.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, hogy az Európai Unió (EU) 2015-ben úgy kezelte volna az illegális bevándorlást, hogy legalizálta volna a beérkezést, így kiszorítva az embercsempész hálózatokat.

Végül ez nem valósult meg, és most ott tartunk, hogy évente legalább egymillió ember érkezik illegálisan Európába ismeretlen személyazonossággal, okmányok nélkül

– tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy azok a jogszabályok, amelyeket az EU alkalmaz a migráció kapcsán, nincsenek tekintettel az európai emberek biztonságára, ráadásul továbbra is mindenkit beengednének, és kvóták alapján osztanák szét a tagállamok között a migránsokat.

Hozzátette: az adatok szerint a kiutasításra váró, nem politikai menekültek 80 százaléka végül mégis marad az adott országban, tehát ez a módszer nem működik.

Ez is érdekelhet

origo.hu

Zelenszkij retteg, már csak hónapjai lehetnek

borsonline.hu

Komoly adósság sújtja Varga Viktort: milliókat bukott az árvíz miatt

magyarnemzet.hu

Liverpool gyászba borulhat: „Szalah elfogadta a szaúdiak ajánlatát”

ripost.hu

Mágikus szerencsét hoz a mai nap, legközelebb csak 4 év múlva lesz ilyen

magyarnemzet.hu

Főhet a feje az ukránoknak a „hisztis” F–16-osok miatt

astronet.hu

Márciusi angyalhoroszkóp: mit üzen az őrangyalod a következő hónapra?

ripost.hu

Sövényből növesztenél kerítést? Ez a 3 növény hozzá a legjobb

life.hu

A stressztől is felborulhat a menstruációs ciklusod ( hirdetés)

she.life.hu

Így szüntette meg a cikluszavaromat a barátcserje ( hirdetés)

ripost.hu

PSG Ogli berágott: „Én tettelek híressé”

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Ezek lesznek az új gyermekvédelmi törvénycsomag legfontosabb változásai

POLITIK

Neonácik életveszélyesen megfenyegették a XII. kerület alpolgármesterét

POLITIK

Ezer traktor Brüsszel utcáin, a gazdák haragja eléri az EU központját

POLITIK

Páratlan luxusingatlanba költöznek Gyurcsányék, csak az előleg 500 millió

POLITIK

Ha Ukrajna elesik a NATO háborúba lép

POLITIK

Egyre több az illegális migráns Boszniában.

POLITIK

Behozhatatlannak látszik a FIDESZ előnye

POLITIK

Washington szerint az oroszok nem készülnek atomcsapásra