Orosz fegyverek? A külföldi alkatrészek 74%-a amerikai

Azt már korábban is tudni lehetett, hogy Oroszország közvetítőkön keresztül sikeresen „kijátssza” a nyugati szankciókat, és fegyvereiben számos külföldi alkatrészt használ. Ennek a mértéke azonban mostanáig nem volt ismert. Az ukránok által megvizsgált orosz fegyverek sokak számára talán megdöbbentő mennyiségű amerikai, francia vagy éppen japán komponenseket tartalmaztak.

Az orosz hadsereg által használt modern katonai eszközök (pl. drónok, precíziós rakéták, helikopterek, repülők stb.) jelentős része nyugati komponensekre épül, éppen ezért az Oroszország ellen meghozott szankciók egy része az orosz hadsereg által használt technológiák és termékek ellen irányult – írta rövid elemzésében Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, aki szerint ezek vagy közvetlen katonai felhasználásra kerültek, vagy kettős felhasználású termékek voltak (lakossági felhasználás, de akár katonai célokra is használhatók).

Hozzátette: ha a döntéshozók elképzelései alapján sikerült volna a szankciókat betartatni, akkor ma nem beszélhettünk volna arról, hogy Oroszország képes havonta újabb precíziós rakétákat gyártani, vagy tömeggyártásba tudta kapcsolni a legmodernebb harci drónjait.

Azonban ezek a szankciók nem bizonyultak működőképesnek

– fogalmazott a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Politico: A szankciók nem működnek – Így segíti a Nyugat Oroszországot az ukrajnai konfliktusban

Az EU továbbra is erőlteti a szankciókat, a következő csúcstalálkozóra időzíti a 12. szankcióscsomag elfogadását. Kicsit kezd ez az őrület hasonlítani Albert Einstein híres idézetére: „Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.”

Rámutatott: az elmúlt másfél év alatt Moszkva kidolgozta azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével kikerüli a szankciókat, és hozzájut a nyugati (amerikai, svájci, holland, francia, japán stb.) alkatrészekhez.

Egy nemrég publikált ukrán adatbázis szerint több mint kétezer külföldi komponens található (többek között mikrochipek, tranzisztorok) az orosz fegyverekben.

Az ukránok által megvizsgált orosz fegyverek külföldi alkatrészeinek átlagban a 74 százaléka az Egyesült Államokból származik

– hívta fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton.

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Mint írta, Oroszország jelenleg például nem képes a precíziós rakétáit vagy drónjait sem az orosz, sem esetleg kínai technológiákból gyártani, ehhez szüksége van a nyugati komponensekre, melyek többsége amerikai, svájci, kínai, német, holland, tajvani és brit cégektől származik.

Így például

az Ukrajna ellen a legtöbbet használt orosz öngyilkos Shahed drónokban egyetlenegy Oroszországban gyártott komponenst sem találtak

– szögezte le, megjegyezve, hogy ehhez hasonlóan az orosz legmodernebb hiperszonikus rakéta, a Kindzsal is túlnyomórészt amerikai komponenseket tartalmaz, ahogy a Kalibr szárnyas rakéták is.

Azzal kapcsolatban, hogy hogyan kerültek Moszkva kezére a szóban forgó alkatrészek, a szakértő azt írta, az ukránok szerint ezek egy része maláj, kínai és más délkelet-ázsiai országokban lévő közvetítőkön keresztül juthatott el az orosz piacra.

Szankciókkal sújtják azokat vállalatokat, amelyek alkatrészekkel járulnak hozzá az iráni Shahed öngyilkos drónok oroszországi gyártásához.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium kiszélesíti a büntetőintézkedéseit, miután az egy éve tartó vizsgálat során

28 olyan vállalatot talált, amelyek részt vettek az oroszok által is előszeretettel alkalmazott iráni drónok alkatrészeinek szállításában

– adta hírül az Asia Times.

A Shahed–136 típusú öngyilkos drónokat Oroszország saját létesítményeiben készül gyártani 2024-től, hála az Iránnal való megállapodásnak. Amerikai sajtóinformációk szerint a két állam közös katonai projektje már 2021 januárjában napvilágot látott, ám az orosz–ukrán háború kirobbanása és elhúzódása miatt most került igazán reflektorfénybe.

A washingtoni székhelyű Institute of Science and International Security agytröszt 2022. októberi jelentése szerint az orosz–ukrán háborúban megsemmisített iráni drónok darabjai között Németországból, Kínából, az Egyesült Államokból, Lengyelországból, valamint Ausztriából származó alkatrészek maradványait találták meg, amiből arra lehet következtetni, hogy

Teherán – az ellene bevezetett szankciók ellenére – jól prosperáló hálózatot tart fenn más országok hadiüzemeivel.

A kereskedelmi minisztérium illetékes hivatala szeptember 25-én közölte, hogy 28 cég közül 11-nek Kínában, ötnek Oroszországban, ötnek Pakisztánban és hatnak Finnországban, Ománban, Németországban és az Egyesült Arab Emírségekben van a székhelye. Az Asia Pacific Links (melyet 2014 decemberében hozott létre Anton Szergejevics Trofimov, egy 41 éves orosz állampolgár Hongkongban) nevű cég állítólag amerikai termékeket szállított Oroszországba, míg a Speed Business Trading és a Sunrising Logistics szintén amerikai termékeket szállított Iránba. A Well Fair International Pakisztánnak adott el amerikai alkatrészeket a nukleáris tevékenységeihez. Egy másik cég pedig amerikai termékeket szerzett be kínai katonai kutatásokhoz.

Alan Estevez, az Egyesült Államok ipari és biztonsági kereskedelmi államtitkára úgy fogalmazott, „intézkedéseink egyértelmű üzenetet küldenek azoknak, akik megpróbálják kijátszani az exportellenőrzésünket, hogy az USA nemzetbiztonsági érdekeit aláásni kívánó magatartásnak következményei lesznek”.

Peking gyorsan reagált a szankciós rendeletre. „Kína határozottan ellenzi ezt, és megteszi a szükséges intézkedéseket törvényes jogainak és érdekeinek határozott védelme érdekében” – közölte kedden a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője, aki hozzátette,

itt az ideje, hogy Washington felhagyjon az egyoldalú intézkedésekkel, amelyek aláássák a nemzetközi kereskedelmi szabályokat.

Az Európai Unió azzal fenyegetőzött, hogy az e heti csúcstalálkozón nyilvánosságra hozza több mint egy tucat olyan kínai vállalat nevét, amelyek állításuk szerint fontos technológiákat szállítanak Oroszország haditechnikai eszközeihez. De mi a helyzet a nyugati vállalatokkal, amelyek kettős felhasználású és egyéb fejlett felszereléseket gyártanak, amelyek szankcióknak vannak kitéve, és mégis, az ukrán csatatéren talált roncsok elemzése szerint ezeket használják az orosz Kalibr rakétákban, Orlan drónokban és Ka–52 Alligátor helikopterekben?

Adott a kérdés: Melyik cég a vezető gyártója az Oroszországba szállított úgynevezett kiemelt fontosságú harctéri cikkeknek, amelyeket a Nyugat meg akar tiltani?

Ha az Intelre tippelt, akkor a válasza helyes! A kijevi közgazdasági iskola (KSE) szankciós csoportja szerint az amerikai technológiai óriás idén is az élen áll. Őket követi a kínai Huawei. Aztán jön az Analog Devices, az AMD, a Texas Instruments és az IBM – mind amerikai vállalatok.

A KSE szankciókkal foglalkozó csoportja szerint a mikroelektronika, a vezeték nélküli és műholdas navigációs rendszerek, valamint más, szankcionált termékek orosz importja az idei év első kilenc hónapjában közel a háború előtti szintre állt vissza, havi 900 millió dollárral. Mindez azt mutatja, hogy míg a 2022. február 24-én kezdődött orosz teljes körű invázió miatt bevezetett nyugati szankcióknak volt egy ideiglenes hatása, Moszkvának és segítőinek nagyrészt sikerült átstrukturálni a beszállítási láncokat – Kína, Hongkong és Oroszország hátsó udvarában található országok, mint Kazahsztán és a NATO-tag Törökország segítségével.

Az EU ugyanakkor továbbra is erőlteti a szankciókat, a következő csúcstalálkozóra időzíti a 12. szankcióscsomag elfogadását.

Kicsit kezd ez az őrület hasonlítani Albert Einstein híres idézetére: „Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.”

Elina Ribakova, a KSE nemzetközi programjának igazgatója szerint a nyugati magánszektort is felelősségre kell vonni. Úgy fogalmazott, kötelezővé kellene tenni, hogy nyomon kövessék termékeiket az egész értéklánc mentén a végcéljukig – éppúgy, ahogy a bankokat arra kényszerítették, hogy szigorítsák meg a pénzmosás elleni ellenőrzéseket és ügyfélvizsgálatokat a 2008-as válság után.

„Van egy semmilyen szabályzatunk. Papírra vetettük, de nem rendelkezünk semmilyen infrastruktúrával, hogy a magánszektor megfeleljen a követelményeknek – vagy hogy mi ellenőrizzük azokat” – mondta Ribakova a Politicónak.

Megkeresést követően az Intel úgy nyilatkozott, a vállalat felfüggesztette minden szállítmányát Oroszország, Fehéroroszország irányába. Hozzátették: megfelelnek minden az Egyesült Államok és szövetségesei által mindkét ország ellen hozott szankcióknak. Ugyanakkor azt is elmondták, azt

nem tudják ellenőrizni, hogy jelenlegi ügyfeleik milyen célokra használják fel termékeiket.

„Ha olyan aggodalmunk merül fel, hogy az Intel termékeit használva egy üzleti partner visszaél az emberi jogokkal, korlátozzuk vagy megszakítjuk a kapcsolatot addig, amíg nem állapítjuk meg, hogy az Intel termékeit nem az emberi jogok megsértésére használják” – közölte az vállalat.

A KSE eredményei rendszeresen alátámasztják a Politico idei jelentéseit: A lap bemutatta korábban, hogyan jut el az Egyesült Államok által gyártott mesterlövész fegyvereknél használt lőszer Oroszországba, és hogy hogyan pozicionálta magát Kína Oroszország megbízható beszállítójaként nem halálos, de katonailag hasznos felszerelések terén.

Ami Európát illeti, bár vállalatai nem feltétlenül szerepelnek azok között a legnagyobb gyártók között, amelyek kritikus technológiákat szállítanak Oroszországnak, ipari vállalkozásaik egyre növekvő vizsgálatokkal néznek szembe a gépek és alkatrészek szállítása miatt – gyakran harmadik országokon keresztül, mint például Kazahsztán, ahol gyanús importnövekedéseket tapasztaltak.

A széles körben tapasztalható szankciósértések ellenére csak néhány esetet üldöztek európai hatóságok. A szankciók nem csak az Oroszországba irányuló import leállításában maradnak el a kitűzött céltól. A Putyinnal szoros kapcsolatban álló oroszokat – és a pénzüket – továbbra is szívesen látják Európában.

Mivel az EU-nak nyilvánvalóan nincsenek meg az eszközei vagy a politikai akarata ahhoz, hogy többet tegyen Oroszország gazdasági elszigetelése érdekében, a blokk a szankciókért felelős megbízottját, David O’Sullivant küldheti ki, hogy győzze meg azokat az országokat, amelyek – ahogyan diplomatikusan fogalmaz – nem igazodnak a szankciókhoz.

A kiemelt fontosságú harci technológiával kapcsolatban Sullivan a múlt hónapban a PoliticoEU Confidential podcastjában azt mondta, hogy az EU csekély sikereket ért el – de éppen egy olyan területen, amely abszolút kritikus Ukrajna védelme szempontjából.