Orbán Viktor: Magyarország igényt tart az önálló külpolitikára

Magyarország nem nagyhatalom, mégis igényt tart az önálló külpolitikára, és elvárja, hogy ezt az igényét a nála nagyobbak is fogadják el – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti konferencián.

Orbán Viktor azt mondta: a nagyhatalmi státuszú országok, amelyeknek megvan a kellő katonai, gazdasági erejük, anélkül is ki tudják vívni a tiszteletet, hogy arra külön figyelmeztetni kellene partnereiket.

Hozzátette: ez nehéz feladat, mert relatív erőfölényünk alacsony, ugyanakkor nem maradt más választása egy ilyen ambíciójú és méretű országnak, mint hogy a tartására, a markáns és karakán kiállására hagyatkozzon, arra az ösztönre, hogy nehéz helyzetben nem megfutamodik, nem rejtőszínt vesz fel, nem beügyeskedi magát, hanem vállalja a konfliktust.

Ebből is lehet relatív erőfölényt csinálni, és Magyarország ezt is teszi. Valójában a legsikeresebb politikai termékünk nemzetközi vizeken éppen az, hogy Magyarország, bár csak tízmilliós ország, mégis képes önálló külpolitikát folytatni – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A következő években is hatalmas nyomás várható, de a kormány a jövőben sem fog engedni semmiféle zsarolásnak, nem fogja feladni a nemzeti érdekek képviseletét, ahogyan eddig sem tette – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyar Külügyi Intézet alapításának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy Európa biztonsága most van a legrosszabb formájában a hidegháború vége óta, és ez hazánk külpolitikáját is rendkívüli kihívások elé állítja.

Ennek kapcsán leszögezte, hogy a magyar külpolitikának van a legnagyobb legitimációja ma Európában, minthogy egyetlen más kormány sem aratott nagyobb arányú győzelmet választáson, ráadásul a tavalyi szavazást megelőzően a kampányt alapvetően külpolitikai témák uralták.

„Amíg pedig ez a kormánya lesz Magyarországnak, addig a magyar külpolitika szuverén és magyar lesz” – figyelmeztetett.

Majd úgy vélekedett, hogy ennek különös jelentősége van az új világrend kialakulása közepette, amikor nem lehet más feladata a külpolitikának mint az ország fizikai és gazdasági biztonságának garantálása.

Azt gondolom, a hatalmas nyomásgyakorlás ellenére, amely ránk hárult az elmúlt években és jelenleg is, ez a szuverén és magyar külpolitika sikeres tudott maradni – mondta.

Szijjártó Péter erre példaként hozta fel, hogy sikerült kimaradni az Ukrajnában tomboló háborúból, és egyetlen olyan lépést sem tett a kormány, amely a harc meghosszabbításához vagy emberek halálához vezethetett volna.

„Mi, magyarok több mint másfél éve az egyetlen morálisan tartható álláspontot képviseltük, azaz hogy meg kell menteni az emberek életét” – fogalmazott, majd elhibázottnak nevezte az európai stratégiát, miután a háború izolálása helyett annak globalizálása történt.

„Tehát itt az ideje az őszinte szembenézésnek. Annak, hogy több mint másfél évvel a szomszédunkban kirobbant háború után a világ, azon belül is Európa mérleget vonjon, és beismerje, hogy kelleni fog egy B-terv” – jelentette ki.

Továbbá azon meggyőződésének adott hangot, hogy az Európai Uniónak a béke nagykövetének kellene lennie a világban, és aláhúzta, hogy Magyarország mindent meg fog tenni azért, hogy ez így akakuljon.

Ezután a magyar külpolitika sikerei között említette a közel-keleti helyzetet is, mivel Magyarország fenn tudta tartani stratégiai szövetségét Izraellel, miközben megőrizte jó kapcsolatait az arab államokkal is.

Kiemelte, hogy sikerült számos magyar állampolgáron segíteni az utóbbi hetekben, hazaszállítottak 570 embert Izraelből, s az egyiptomi és az izraeli külügyminiszterrel fenntartott „forródrót” eredményeként a magyarok az elsők között juthattak ki Gázából, a Katarral való folyamatos kapcsolattartás pedig ahhoz vezetett, hogy mindhárom magyar nő és gyerek már kiszabadulhatott a Hamász fogságából.

„Ha mi nem folytatunk olyan külpolitikát, hogy az egyiptomi, a katari és az izraeli kollégával is ugyanúgy a tisztelet, a megbízhatóság hangján tudunk beszélni (..) akkor nem tudtuk volna megmenteni a magyar emberek életét” – szögezte le.

Illetve hangsúlyozta, hogy a „multivektorális külpolitikának” válságok idején sokszor emberi életekben lehet mérni az eredményét, amire szerinte jó példa volt a keleti vakcinák megvásárlása is a koronavírus-járvány alatt.

A miniszter kitért a migráció kérdésére is, emlékeztetve, hogy milyen támadásoknak volt kitéve hazánk a határkerítés megépítése miatt. „Emlékezzünk, milyen nyomásgyakorlásnak voltunk kitéve nyolc éven keresztül, és még mindig itt vagyunk, még mindig megállítjuk az illegális bevándorlókat, és még mindig nincsen kötelező letelepítés, és amíg rajtunk múlik, nem is lesz” – közölte.

Majd aláhúzta: a visegrádi négyek együttműködése nélkül ma illegális migránsok tízezrei grasszálnának Budapest, Pozsony, Prága és Varsó utcáin.

Ezt követően azt is óriási eredményként értékelte, hogy a magyar gazdaság az elmúlt évek válságaiból rendre megerősödve tudott kikerülni, ami a nehézségekre adott nemzeti válaszoknak köszönhető, azaz a beruházásokra és a kelet-nyugati együttműködés szorosabbra fűzésére fókuszáló politikának.

Végezetül arra figyelmeztetett, hogy ahogy 2010 óta, ezután is nagy lesz a nyomás, sőt fokozódni is fog várhatóan, de a kormány ezután sem fog engedni a zsarolásnak, nem fogja feladni a nemzeti érdekeket.

„Mindig volt rajtunk nyomás, mindig kitartottunk, s mindig bebizonyosodott, hogy nekünk volt igazunk, és ez, azt gondolom, hogy így lesz a jövőben is” – összegzett.

Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója a Magyar Külügyi Intézet alapításának 50. évfordulóján azt kívánta, hogy az intézet legyen tele „feltörekvő magyar Kissingerekkel, akik nem kevesebbre vállalkoznak, mint hogy megmondják, mi a dolgok értelme, ha magyarul nézünk rájuk”. Orbán Balázs arról is beszélt, hogy a magyar külpolitika mintaalkotó életmódra állt át.

Orbán Balázs távoli példával kezdte beszédét, egy kortárs műről beszélt, a rajzoló kezek litográfiájáról, amelyen két kéz látható ceruzával, egymást rajzolják. Amint a kezek egyre inkább teljessé válnak, egyre ügyesebbek is lesznek, egyre jobban tudnak rajzolni. Az egymást alakító kezek munkájuk egyre bonyolultabb problémáit képesek megoldani, a kép hagyományosan a stratégiaalkotás folyamatára használható allegória.

A politikai igazgató úgy látja, ahogy a stratégiát elkezdjük végrehajtani, mi teremtünk folyamatosan olyan új helyzeteket, amelyeket más eszközökkel, képességekkel kell megoldani, mint amilyenekkel a tervezés fázisában rendelkeztünk.

Orbán Balázs szerint minden megoldott problémával olyan új problémát hoznak létre, amelyet teljesen máshogy kell megoldani, ezért az élet tulajdonképpen szüntelen problémamegoldás. A Külügyi Intézethez ez úgy kapcsolódik, hogy ötven éve Magyarország még a szovjet érdekszférába tartozott, az intézet feladata a mintakövetés volt, felmondani a moszkvai leckét, „ez persze nem jelenti azt, hogy ne születhettek volna jó elemzések, de azok értelmezési kereteit nem idehaza szabták”.

A rendszerváltoztatás idején lett nagykorú az intézet, ilyenkor az ember igyekszik megtanulni a fontos felnőtt mintákat, Orbán Balázs úgy vélekedett nem volt ez másképp Magyarország esetén sem, 1990 után a nyugatosodás jogos igénye, a mintaátvétel, a mintakövetés volt a legfontosabb feladat. A minta javarészt külföldről érkezett, így a mintaátvétel nem kis részben külügyi feladat volt, az akkori intézet is szerepet vállalt ebben.

„Magyarország esetében is felmerült, hogy túl kellene lépni a mintakövetésen, és valami saját dologgal kellene előállni. Fel nem merülhetne az önállósodás igénye a mintakövetés azon két évtizede nélkül, amely a rendszerváltoztatást követte. Fontos és alapos ismeretekre tettünk szert abban, hogy mi nyugaton a módi” – folytatta Orbán Balázs, hozzátéve: 2010 után jelent meg az igény arra, hogy önálló módon, a saját értékeik és érdekeik mentén alakítsák ki a magyar külpolitikát, de ez is hosszú folyamat, először addig jutottak el, hogy másképp szeretnének csinálni néhány dolgot, az is hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az önállósághoz nem lesz elég, hogy mit nem szeretnének, nem elég ellenezni valamit, konstruktívnak is kell lenni.

Most már a világrend átrendeződésével kapcsolatban is el tudják mondani véleményüket,

ez a konnektivitás magyar stratégiája.

A politikai igazgató azt a példát hozta, a hozzáértők azt mondják, a vadászatnak döntő szerepe volt abban, amit a tudomány kognitív forradalomnak nevez, ez a körülbelül 70 ezer évvel ezelőtti evolúciós ugrás vezetett a nyelv, a vallás, a művészet és a technológia megjelenéséhez.

Orbán Balázs kifejtette, az önálló külpolitika igénye merőben új gondolkodást követel. A jobb agyfélteke nem csinál mást, mint időben és térben távol lévő dolgokat a gondolkodásunk számára jelenvalóvá tesz. A politikus három tényezőt is említett:

• Stabil letisztázott belső értékvilág.
• Konkrét dolgokra koncentrálás képessége.
• Éberség, amely sosem az előttünk lévő konkrét dolgokkal, hanem a lehetőségekkel foglalkozik. Az éberséggel válik az ember valódi mintaalkotóvá. Ez a fajta éberség és értelmezési keret mindig a saját értékvállalásainkkal töltődik fel, ezek segítenek abban minket, hogy meglássuk a lehetőséget és észrevegyük a veszélyt, ez nyitottságot követel, az értelmezési alternatívák felállításának sokszínű tárházát.

Orbán Balázsnak az elmúlt hónapokban foglalkoznia kellett a reziliencia fogalmával, hogyan lehet a világ változásaira felkészült stratégiát építeni. A rossz módszer megpróbálja a veszélyek kezelését algoritmizálhatóvá tenni, a probléma ezzel az, hogy túl rugalmatlan. A politikus példaként említette, húsz éve még az volt nyugaton a módi, hogy kapcsoljuk össze minél jobban a világot, ma az, hogy válasszuk szét. Mindkét megoldás féloldalas, és stratégiai hiba is.

A reziliencia szempontjából fontosnak nevezte a logikailag lazán kapcsolódó külső elemzőállományt, ez a belső értékvilágnak megfelelően folyamatosan vizsgálja, hogy milyen lehetséges változások állnak be a világban. és értelmezi azokat.

„A magyar külpolitika mintaalkotó életmódra állt át”

Orbán Balázs kiemelte:

A 2020-as évektől a magyar külpolitika mintaalkotó életmódra állt át. Nekünk is kognitív forradalomra van szükségünk. Ehhez a lépéshez akarjuk alakítani az egyes kutatóintézetek működését is Magyarországon. A meglévő think tankjeink úgy működnek, hogy segítenek hónapok, esetleg pár év távlatából megérteni, hogy mi történt a múltban, ez fontos, de arra is szükség van, hogy a magyar agytrösztök, azáltal, hogy értelmezik a világot, előre is tudják jelezni annak változásait, veszélyeit, lehetőségeit.

Ennek zászlóshajója lehet a Magyar Külügyi Intézet.

Orbán Balázs szerint ebben az a nehéz, hogy intézeti szinten és minden elemzőnek képesnek kell lennie meglátni azt, ami elsőre talán nem észrevehető. Ha valóban meg akarják látni a lehetőségeket, akkor bizonyos bevett igazságokat maguk mögött kell hagyniuk, vagy legalább néha el kell bizonytalanodni bennük. Ilyen például az, hogy a jó külpolitikai elemzés értéksemleges, vagy ha valamit leírt egy szaktekintély, az úgy is van, ezek a mintakövetés időszakában használható vélekedések, de ebben az új szituációban nem hasznosak.

Az ilyen gondolkodási képesség nem összekeverendő délibábok és illúziók kergetésével. Nem elég tudni és leírni, hogy mi történik a világ távoli és közeli tájain. Ez elég ahhoz, hogy valaki az adott terület szakértője legyen, de nem elég ahhoz, hogy a terület magyar szakértőjévé váljon. Akkor születnek jó anyagok, ha minden elemzésben ott van, megbújik, majd kitüremkedik a magyar érdek. Ha választ kapunk, hogy mit jelent nekünk, magyaroknak az adott dolog

– szögezte le Orbán Balázs, aki azt kívánja, hogy legyen tele a Magyar Külügyi Intézet feltörekvő magyar Kissingerekkel, akik nem kevesebbre vállalkoznak, mint hogy megmondják, mi a dolgok értelme, ha magyarul nézünk rájuk.