kulcsár edina
Egyenlőséget követeltek a vallásgyakorlásban.
Muzulmán tüntetést tartottak szombat este az északkeleti Monfalcone városában, a tüntetők egyenlőséget követeltek a vallásgyakorlásban is az olaszok és a bevándorlók között; a polgármester szerint viszont a muzulmán közösség saját szélsőséges életmodelljét akarja elismertetni, semmilyen tiszteletet nem tanúsítva a keresztény karácsony ünnepe iránt.
Az Ansa hírügynökség jelentése szerint legalább nyolcezren vonultak végig Monfalcone belvárosában a muzulmán közösség imahelyeinek korábbi bezárása ellen tüntetve.
A megmozduláson a helyi és Olaszország más részeiből érkezett muzulmánok, valamint az őket támogató szervezetek és politikusok vettek részt.
Mindannyian Monfalcone lakosai vagyunk. Nemet mondunk a megosztottságra
– írták a menetet vezető transzparensre. A tüntetők olasz és európai zászlókat lobogtattak.
A demonstrációt Monfalcone iszlám vallási közössége vezetője, a szenegáli Bou Konate szervezte, aki 1984 óta él az országban, és korábban kétszer is a városi önkormányzati testület tagja volt.
Úgy nyilatkozott, a tüntetéssel a polgármesternek Anna Maria Cisintnek, a Liga politikusának akartak üzenni: nyissa meg mindenki előtt a várost, ahol a lakosok egyharmada bevándorló.
Készen állunk az együttműködésre
– hangoztatta. Sani Bhuiyan, a város első bangladesi származású önkormányzati képviselője, akit a baloldali Demokrata Párt (PD) színeiben választottak meg, úgy látja, a polgármester diszkriminálja a muzulmánokat nemcsak imahelyeik felszámolásával, hanem akkor is, amikor a terekről eltávolítja a padokat, ahol gyülekezni szoktak, amikor korlátozza az iskolákban a bevándorló gyerekek osztályonkénti létszámát, betiltja, hogy a muzulmán nők fedett testtel fürödjenek az uszodákban és strandokon, valamint nem engedélyezi a krikettet.
A tüntetéssel egy időben Anna Maria Cisint a város főterén rendezett karácsonyi ünnepséget vezette. Videón bejelentkezett a Liga vezetője, Matteo Salvini és Massimiliano Fedriga, Friuli Venezia Giulia tartományi elnöke, aki szintén a Liga politikusa. A polgármester kijelentette, a tüntetés időzítése is bizonyította, hogy a muzulmán közösség saját szélsőséges, iszlám életvitelét akarja keresztülvinni.
Egyik oldalon Jézus születését akarjuk ünnepelni, ami keresztény hagyományunk legjelentősebb pillanata, és civilizációnk alapját képzi. A másik oldalon méltatlan tiltakozás zajlik, amely intoleranciát hirdet társadalmi szokásainkkal és törvényeinkkel szemben
– hangoztatta Anna Maria Cisint. A polgármester hangsúlyozta, hogy az úgynevezett iszlám kulturális központok, ahova a muzulmánok imádkozni jártak, nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak. Megjegyezte, az iszlám imahelyeken a palesztin terrorizmust éltetik, valamint a nőkkel szembeni elnyomást. A polgármester hangoztatta, aki olasz zászlókkal vonul fel, tartsa tiszteletben az olasz törvényeket, kultúrát, hagyományokat, tanuljon meg olaszul, tisztelje a nőket.
Csak ezek után indulhat párbeszéd. December 23-án tüntetni értékeinket sérti, és milyen indoklással? Azért, mert szabad övezetet, felmentést akarnak az olasz törvények alól
– jelentette ki Anna Maria Cisint. A muzulmán közösség tagjai azóta nem rendelkeznek imahellyel, miután a polgármester november közepén két kulturális központot bezáratott, majd nem engedélyezte, hogy egy parkolóteret használjanak a pénteki imára.
A harmincezer lakosú Monfalconéban majdnem kizárólag bangladesi bevándorlók élnek, akik a hajógyárban találtak munkát. Az iskolások hatvanöt százaléka muzulmán. A polgármester korábban kijelentette, hogy a muzulmán közösség tagjai elutasítják az integrációt, és nem tartják tiszteletben sem az alkotmányos, sem a törvényes előírásokat.
Nem vagyok rasszista, a saját közösségeinket akarom fenntartani. Ha nem változik valami, tíz éven belül elveszítjük identitásunkat
– hangoztatta. Nyilatkozataiban aggasztónak nevezte a helyzetet hangsúlyozva, hogy iszlamizációs folyamat zajlik, amelynek célja a helyi lakosság helyettesítése.
Kötelezővé akarja tenni a hagyományos karácsonyi ünnepi jelképeket az oktatási intézményekben és büntetné a betlehemet eltávolító iskolaigazgatókat az Olasz Testvérek (FdI) nevű olasz jobboldali párt.
A párt törvényjavaslatot terjesztett be arról, hogy ne lehessen eltörölni a betlehemek építését, valamint eltávolítani a többi karácsonyi és húsvéti jelképet egyetlen olaszországi oktatási intézményből sem.
A javaslatot Lavinia Mennuni, az Olasz Testvérek szenátora nyújtotta be szerdán a parlamentben. Igent mondunk a karácsonyra, nemet az úgynevezett télünnepre – hangoztatta. Hozzátette,
Az Olasz Testvérek elfogadhatatlannak tartja, hogy az ünnepeket „elszakítsák az ország kulturális és történelmi hagyományaitól”, valamint „megfosszák erkölcsi tartalmuktól”.
Lavinia Mennuni kifejtette, egyes oktatási intézetek néhány éve „elfogadhatatlan és zavarba ejtő” döntéseket hoznak, megtiltva betlehemi jászlak állítását az iskolákban vagy teljesen megváltoztatva a karácsonyi ünnepek mély üzenetét „lehetetlen téli ünnepségek rendezésével arra hivatkozva, hogy ne sértsék meg más vallások hívőit”.
Mindez a törvénnyel nem lesz többé lehetséges sem a szülők, sem a diákok, sem más egyének vagy szervezetek részéről – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a javaslatot nagyon sok szenátor már aláírta. „El a kezekkel a betlehemtől!” – hangoztatta Mennuni. Megjegyezte, a keresztény ünnepek az olasz nemzeti identitás részét képzik.
Olaszországban karácsony közeledtével emelték a biztonsági készültséget a sétálóutcákban, a templomoknál és a zsidó közösséghez tartozó épületeknél is.
Az olasz belügyminiszter, Matteo Piantedosi szerint nem zárható ki terrortámadás annak ellenére, hogy a hatóságok tucatnyi embert azonosítottak és utasítottak ki az országból év eleje óta, terrorizmus vádjával. Ők mindannyian a migrációs útvonalon érkeztek Olaszországba.
„A biztonsági készültség hangulata, amennyit láthatunk belőle az utcákon, azt idézi, ami 2015-ben volt a németországi, franciaországi és belgiumi terrormerényletek után, és ne feledjük, hogy akkor is a merényleteket elkövető terroristáknak a nagy része az olaszországi migrációs útvonalon keresztül jutott be Európába. Ugyanez a helyzet, katonákat, rendőröket, csendőröket, a pénzügyőrség embereit látni az olaszországi repülőtereken, természetesen a pályaudvarokon, a metróállomásokon, a kikötőkben és Róma hídjainak a bejáratainál és kijáratainál is fegyveres katonák állnak, teljes a biztonsági készültség” – mondta római bejelentkezésében az M1 Híradó tudósítója.
Szeptemberben 98 240 nem uniós állampolgár nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, ez a szám 10 százalékkal több az egy évvel korábbinál – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A szeptemberi menekültügyi adatokat tartalmazó jelentés szerint a hónapban 5265 volt azon nem uniós állampolgárságú menedékkérők száma, akik
korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket: ez az adat 20 százalékkal marad el a tavaly szeptemberi számoktól.
Az előző hónapokhoz hasonlóan szeptemberben is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (19 220), őket a törökök (10 200) követték, megelőzve az afgánokat (9215), a venezuelaiakat (5290) és a kolumbiaiakat (5230).
A menedékkérelmek 67 százalékát négy uniós országban, Németországban (27 885), Spanyolországban (13 395), Franciaországban (13 100) és Olaszországban (11 930) nyújtották be.
Az EU egészében egymillió emberre szeptemberben 219 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal nyújtott be kérelmet. Arányuk Ausztriában volt a legmagasabb, ahol egymillió lakosra 876 kérelmező jutott, a legalacsonyabb pedig Magyarországon, ahol ez a mutató 0,3 – közölték.
A vizsgált hónapban 4055 felnőtt kísérő nélküli kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában, a kiskorúak legtöbbje szíriai (1575) és afgán (980) volt. Közülük a legtöbben Hollandiába (910), Németországba (775), Ausztriába (705), Bulgáriába (490) és Görögországba (380) érkeztek – tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.