Moszkvába érkezik Irán elnöke

Ebrahim Raiszi iráni elnök csütörtökön Oroszországba látogat, ahol orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal fog tárgyalni – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Az iráni államfő moszkvai látogatásról elsőként kedd reggel a Tasznim iráni hírügynökség számolt be.

„Megerősíthetem, hogy orosz-iráni tárgyalások lesznek. December hetedikén” – mondta Peszkov.

A Tasznim szerint Raiszi Putyin hivatalos meghívására, magas rangú, iráni kormánytisztviselőkből, valamint a kereskedelmi és gazdasági körök képviselőiből álló küldöttség élén látogat Oroszországba. A hírügynökség tájékoztatása értelmében a két elnök megvitatja a Moszkva és Teherán közötti kereskedelmi, gazdasági és politikai együttműködést, valamint a regionális és nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a palesztinai helyzetre.

Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly szeptemberben, a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóján találkozott iráni hivatali partnerével. Októberben a két államfő telefonon folytatott eszmecserét az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról, és megvitatta a dél-kaukázusi helyzetet is.

Peszkov azt is bejelentette, hogy az orosz elnök szerdán utazik munkalátogatásra az Egyesült Arab Emírségekbe és Szaúd-Arábiába.

A Kreml szóvivője szerint a két országot érintő egynapos munkalátogatása során Putyin a kétoldalú kapcsolatokról, energiaügyi együttműködésről, valamint a nemzetközi és a regionális napirend kérdéseiről, köztük a palesztin-izraeli konfliktusról fog tárgyalni.

Peszkov kérdésre válaszolva közölte: még nem született döntés arról, hogy Putyin részt vesz-e a G20-csoport jövő évi brazíliai csúcstalálkozóján, ahová Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő meghívta. A felvetés azzal kapcsolatban merült fel, hogy Brazília elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, amelynek előzetes tárgyaló kamarája március 17-én letartóztatási parancsot adott ki az orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman ellen ukrajnai gyerekek „deportálása” címén.

Moszkva szerint a zömmel árvaházi gyerekeket az ukrán tüzérségi támadások elől menekítették ki, és a hozzátartozóik jelentkezhetnek értük. Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát, ahogy az Egyesült Államok és Kína, továbbá az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia sem, ahová szerdán várják az orosz államfőt.

Oroszország fokozni fogja aktivitását a világpolitikában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Kremlben, 21 új külföldi nagykövet megbízólevél-átadásán.

„Arra számítunk, hogy a velünk való kapcsolatban minden nemzetközi partnerünk betartja az egyenlőség és az érdekek kölcsönös figyelembe vételének elvét. Bárki bármit is szeretne, a világ ügyeiben való aktivitásunk csak növekedni fog” – mondta Putyin, hozzátéve: Moszkvának nincsenek ellenséges szándékai senkivel szemben.

Rámutatott: 2024-ben Oroszországnak lesz az első soros elnöke a kibővített BRICS-tömörülésnek, amely következő csúcstalálkozóját októberben Kazanyban tartja.

Mint mondta, Moszkva segíteni fogja a csoport új tagjait a harmonikus beilleszkedésben, hozzá kíván járulni a BRICS szerepének növeléséhez a globális napirenden szereplő sürgető kérdések kezelésében, valamint erőfeszítéseket kíván tenni a belső átfogó stratégiai partnerség megerősítésére, a gazdasági, pénzügyi és más területeken való együttműködés fejlesztésére.

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként továbbra is hozzá fog járulni a kiélezett regionális és globális problémák megoldásához, az egyenlő és oszthatatlan biztonságot garantáló megközelítések védelméhez és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tisztességes rendszerének kialakításához, „amely mentes a tisztességtelen versenytől, az egyoldalú szankcióktól és a politikai indíttatású korlátozásoktól” – mondta.

„Oroszország kész szoros partnerségi együttműködést kialakítani minden olyan országgal, amely kölcsönösséggel válaszol”

– közölte Putyin.

„Ami Oroszországot illeti, mi független, következetes és elvi alapú külpolitikai irányvonalat folytattunk és folytatunk. Nyitottak vagyunk a konstruktív partnerségre kivétel nélkül minden országgal, és nem fogadjuk el a blokkalapú konfrontációt, semmilyen lépést, amely ellentétes az ENSZ Alapokmányával” – fogalmazott.

„A világ a turbulencia állapotában van, radikális átalakuláson megy keresztül. A fő tendencia azonban az, hogy a korábbi egypólusú rendszert új, igazságosabb, többpólusú világrend váltja fel” – hangsúlyozta az orosz államfő.

Az új német nagykövethez intézve szavait Putyin egyebek között kifejtette, hogy az Oroszország és Németország közötti kapcsolatok befagyasztása – amit, mit mondta, nem ezek az országok kezdeményeztek –, egyik félnek sem kedvez. A brit misszióvezetőhöz szólva kifejezte készségét a kapcsolatok javítására Nagy-Britanniával.

Nem ismétlődhet meg a szovjet évek politikai elnyomása Oroszországban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő az elnöki emberi jogi tanács hétfői moszkvai ülésén.

„Számunkra fontos, hogy semmi ilyesmi ne ismétlődjön meg országunk történelmében, mert mindez egészében véve hatalmas, nehezen orvosolható károkat okozott népünknek és államunknak” – mondta.

Putyin azt hangoztatta, hogy a jogszerűség hiánya az emberek sorsáról való döntésben elfogadhatatlan, ha a hatóságok azt akarják, hogy az országnak jövője legyen.

„Mint tudják, Oroszország kilépett egy sor nemzetközi emberi jogi szervezetből, de ez nem jelenti azt, hogy feladjuk nyilatkozatban lefektetett elveket. Éppen ellenkezőleg, készek vagyunk együttműködni minden érdekelt országgal és partnerrel, hogy megoldásokat találjunk egy hatékony, igazságos, mindenki számára egyenlő emberi jogi rendszer kialakítására”

– hangsúlyozta.

Putyin emlékeztetett arra, hogy december 10-én lesz 75 éve, hogy az ENSZ elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

„Sajnos, ezt az évfordulót nehéz helyzetben ünnepeljük, amikor az emberi jogok biztosítását és előmozdítását szolgáló nemzetközi rendszer leépülési folyamata folytatódik, intézményei, amelyeket valójában a Nyugat irányít, politikai elfogultságot, képmutatást és leplezetlen szelektivitást mutatnak” – mondta.

Kifogásolta, hogy egyes nemzetközi intézmények – mint mondta – nemcsak szemet hunynak az oroszgyűlölet megnyilvánulásai felett, de még bátorítják is őket és „támogatják azokat az országokat, amelyek sietnek az első helyeket elfoglalni ebben a szégyenletes ruszofób versenyben”. Úgy vélekedett, hogy „nem áll boldogság a házhoz” azokban az országokban, amelyek oroszgyűlölő politikát folytatnak.

Emlékeztetett rá, hogy Lettországban nagyszámban élnek oroszajkúak és arra figyelmeztetett, hogy azok, akik „disznó módon” bánnak azokkal az emberekkel, akik abban az országban akartak élni, dolgozni és hasznot hajtani az államnak, végül hasonló bánásmóddal szembesülnek majd.

Putyin szerint a ruszofóbia az egész világ szeme láttára már jóval a „különleges hadművelet” előtt megnyilvánult a balti államokban, de egyesek az ukrajnai háborút mégis indokként használják fel „egyes belpolitikai feladatok megoldására”.

Kitérve a munkavállalói migráció kérdésére hangsúlyozta „az etnokulturális egyensúly” fenntartásának fontosságát. Mint mondta, a munkaerőhiányt pótló embereket képezni kell, olyan munkaerőforrásokat kell taláni, amelyek megfelelnek a gazdasági érdekeinek.

„Ezeknek az embereknek ismerniük kell Oroszország nyelvét, hagyományait és törvényeit” – monda Putyin, hozzátéve, hogy a FÁK-országokban orosz tannyelvű iskolákat nyitnak. Mint mondta, biztosítani kell a migránsok jogait, de az oroszok érdekeit előtérbe kell helyezni. Valerij Fagyejev, az elnöki emberi jogi tanács elnöke egyebek között azt szorgalmazta, hogy a BRICS együttműködés keretében hozzanak létre nonprofit elemző szervezeteket, amelyek ellensúlyt képezhetnének a médiaszabadság vagy a demokrácia kérdésében „elfogult” nyugati nem kormányzati szervezetek értékeléseivel szemben.