Mikor lesz Kína a világ legerősebb gazdasága?

Londoni pénzügyi elemzők szerint Kína a jövő évtized második felében veheti át az első helyet az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján. Magyarország az előrejelzési távlat végéig várhatóan megőrzi helyét a lista felső harmadában.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ gazdaságainak sorrendjéről a dollárban, folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján.

Kedden ismertetett, 191 országot rangsoroló új elemzésükben (CEBR World Economic League Table, WELT 2024) a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint a világgazdasági szinten megtermelt GDP-érték az idén 104 ezer milliárd dollár lesz, és a 15 éves előrejelzési távlat végéig, 2038-ig több mint a kétszeresére, 219 ezer milliárd dollárra emelkedik.

A CEBR londoni elemzői jelenleg azt valószínűsítik, hogy Kína 2037-re lesz a világ legnagyobb gazdasága, a második helyre szorítva vissza az Egyesült Államokat.

Ez valamelyes módosítás, a CEBR ugyanis a tavalyi WELT-prognózisban még azzal számolt, hogy a váltás 2036-ban történik meg a lista élén.

A WELT 2024 összeállításhoz alkalmazott alapeseti előrejelzési forgatókönyv szerint Kína nominális hazai össztermékének értéke 2038-ban, vagyis a 15 éves előrejelzési távlat végén 48 811 milliárd dollár, az amerikai gazdaság által abban az évben megtermelt GDP-érték 47 827 milliárd dollár lesz.

A CEBR azzal számol, hogy 2023-ban a kínai gazdaság 17 700 milliárd dollár, az Egyesült Államok 27 006 milliárd dollár nominális hazai összterméket állít elő.

A ház várakozása szerint ugyanakkor Kína nem tölt nagyon hosszú időt a legnagyobb gazdaságok világranglistájának első helyén.

A WELT 2024 rangsor összeállítói közölték: számításaik arra vallanak, hogy mindenekelőtt a kedvezőtlen kínai demográfiai folyamatok miatt az amerikai gazdaság valamikor a 2050-es években ismét átveszi az első helyet Kínától a világ legnagyobb gazdaságainak listáján, majd a 2080-as években mindkettőjüket megelőzve India lép a rangsor első helyére.

India valószínűleg már tavaly a világ ötödik legnagyobb gazdaságává vált, maga mögé utasítva az addigi ötödik helyezett Nagy-Britanniát, 2027-ben várhatóan átveszi Németországtól a negyedik helyet a világ legnagyobb gazdaságainak listáján, 2032-ben pedig Japánt válthatja a harmadik helyen – áll a CEBR kedden bemutatott távlati előrejelzésében.

Az elemzőműhely szerint ennek jó eséllyel globális geopolitikai kihatásai is lesznek, tekintettel arra, hogy a következő évtizedekben kettő helyett már három szuperhatalom lesz jelen a világgazdaságban.

A CEBR londoni elemzői azt valószínűsítik, hogy az Ukrajna elleni invázió miatt Oroszországgal szemben érvénybe léptetett szankciók és a háborús gazdálkodás hatására az orosz gazdaság a tavalyi 8. helyről az idén a 11., 2038-ig a 14. helyre csúszik vissza a legnagyobb gazdaságok WELT-ranglistáján.

A CEBR prognózisa szerint a magyar gazdaság az idén az 57. helyen lesz a 191 országot számláló listán a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ez a pozíció a másfél évtizedes előrejelzési időszak végéig stabil marad: a cég 2038-ra az 56. helyet valószínűsíti Magyarország számára a WELT-rangsorban.

A CEBR számításai szerint a dollárban, folyó áron számolt nominális magyar hazai össztermék a 2023-ra várható 205 milliárd dollárról 2038-ig 445 milliárd dollárra emelkedik.

Szegeden építi meg első európai üzemét a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD. Ez a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása lesz, amelynek nyomán több ezer új munkahely jön létre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a globálisan idén minden negyedik elektromos autót eladó vállalat a világpiaci sikerei nyomán újabb gyárakat épít, és így Európában is sokáig helyszínt keresett ehhez.

A cég igazgatósága pedig végül a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel lefolytatott0

224 tárgyalási fordulót követően úgy döntött, hogy Szegeden építi fel első üzemét a kontinensen, amely hazánkban immár a hatodik autógyár lesz.

Az idén szeptemberig több mint 20 ezer milliárd forintnyi bevételt regisztráló, nagyjából 630 ezer főnek munkát adó BYD nem akkumulátorokat, hanem elektromos autókat fog előállítani Magyarországon, és ez a projekt a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházása lesz, amely nyomán több ezer új munkahely jön létre – tette hozzá.

Majd arra is kitért, hogy

a kormány pénzügyi támogatást nyújt a beruházáshoz, viszont ennek mértéket csak az Európai Bizottság jóváhagyását követően hozzák majd nyilvánosságra.

Szijjártó Péter közölte, hogy mindez tovább erősíti a magyar gazdaság pozícióit, a hosszú távú gazdasági növekedés alapjait, egyúttal pedig hazánk szerepét is a globális elektromos autóipari átállásban.

„Ez a beruházás is aláhúzza, hogy Magyarország vezető szerepet játszik a technológiai forradalomban. Nagyon régen volt már olyan, hogy ilyen alapvető globális technológiai megújulásban Magyarország az élen ment volna, most ez történik” – mutatott rá. Valamint köszönetet mondott képviselőtársainak, a szegedi városvezetésnek és a Nemzeti Befektetési Ügynökségnél dolgozó kollégáinak az együttműködésért.

„Az elmúlt 224 tárgyalási forduló alatt világosan bebizonyítottuk azt, hogy egy nemzetgazdaság van, és ennek a nemzetgazdaságnak a sikerében mindannyian érdekeltek kell, hogy legyünk, függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteket vallunk vagy milyen pártban politizálunk” – fogalmazott.

A miniszter hangsúlyozta, hogy

az utóbbi évek során válságok sorozatán ment keresztül a világ, viszont volt egy folyamat, amely minden bizonytalanság ellenére is töretlenül, stabilan ment előre, ez pedig az európai és a globális gazdaság egyfajta gerincoszlopának számító autóipar elektromos átállása.

Szavai szerint ez a folyamat meghatározó lesz a következő világgazdasági korszak szempontjából, és ez az új iparág dönti majd el, hogy a világ mely országai lesznek ennek a nyertesei és melyek a vesztesei.

„Hogy melyik ország mely kategóriába kerül, azt pedig az dönti el, hogy mely országok tudják magukhoz vonzani ezen új autóipari korszak beruházásait” – mondta.

Végül pedig emlékeztetett, hogy a három prémium német autómárka már jelen van Magyarországon, és az Audi, a BMW, illetve a Mercedes is ide helyezte elektromobilitási stratégiája egy jelentős részét.

A szegedi önkormányzat közleményében azt írta, a dinamikusan fejlődő világcég Szegeden, a város határában lévő mintegy 300 hektáros ipari parkban, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet és a Science Park szomszédságában építi fel az elektromosautó-gyárát, ahonnan az európai piacot szolgálja majd ki. A több ezer új munkahelyet létrehozó BYD az akkumulátorgyártás és a vegyipari tevékenységek kivételével a teljes gyártási folyamatot Szegeden valósítja meg.

A világ vezető elektromos és plug-in hibrid autó gyártója, a kínai BYD Szegedet a nemzetközi szintű kutatói háttere, tudományos rangja, kiváló infrastruktúrája, kedvező elhelyezkedése, zöld szemlélete miatt választotta európai gyártóközpontjának – áll az önkormányzati közleményben.