Meglepte az uniót az agresszív migránsokról készült videó

Meglepte az uniós politikusokat a Magyarország déli határán agresszívan fellépő migránsokról készült videó a bel- és igazságügyi miniszterek brüsszeli tanácskozásán – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 Mokka című műsorában pénteken.

Bakondi György kiemelte: bár Spanyolországba és Olaszországba nagyon sok Afrikából induló illegális bevándorló érkezik, ott a politikai menedékjog-kérelemmel érkező tömegek kérésük nyomatékosítására nem támadnak az olasz vagy a spanyol rendvédelmi erőkre.

ezzel szemben a magyar határon, miután Törökországtól több biztonságos országon „gázolnak keresztül” az illegális bevándorlók – akik elvileg azért érkeznek, hogy politikai menedékjogot kaphassanak az Európai Unióban -, fegyveres támadást intéznek a határt védő rendőrök ellen, és megrongálják a határbiztonságot szolgáló műszaki berendezéseket.

Ha valaki több biztonságos országon keresztül jön, ismeretlen személyazonossággal, okmányok nélkül, a legminimálisabb együttműködést sem tanúsítva, ráadásul fegyveres erőszakot alkalmaz, az ENSZ szabályai szerint kizárt, hogy politikai menekült lehessen – jelentette ki Bakondi György.

Úgy fogalmazott: még ha ismert is, hogy idén 174 ezer volt a határsértők száma és több mint ezer embercsempészt fogtak el, vagy hogy az elmúlt két évben kétezer fegyveres incidens történt a magyar határon és eddig már kétmilliárd eurót fordított a kormány a határ védelmére, „az ezzel való szembesülés a való világ képei alapján” az uniós politikusokat is meglepte.

A belbiztonsági főtanácsadó szerint

a jelenlegi összetételű Európai Parlamentet vagy az európai bürokráciát nézve kicsi az esélye annak, hogy változzon a migrációs politika, épp ezért változásra van szükség az unió vezetésében.

Most ugyanis az unió vezetése azon dolgozik, hogy rákényszerítse Magyarországot a migrációs politika megváltoztatására, és be szeretnék hozni azt a gyakorlatot, amely Európa-szerte kudarcot vallott – mondta Bakondi György.

Jelezte:

a nemzeti konzultáción a kormány kikéri az emberek véleményét az európai migrációs paktumról.

A műsor végén Bakondi György arról is beszélt: a Nigert és Csádot is magában foglaló Száhel-övezetnek rendkívül fontos szerepe van „az Afrika mélységeiből igen nagy számban” útnak induló illegális bevándorlók feltartóztatásában, hogy ne érjék el Líbiát, és onnan ne tudjanak Európába útnak indulni.

Ha ez a „szűrőszerep”, a terrorizmus elleni fellépés és az illegális bevándorlás visszaszorítására tett erőfeszítéseik megváltoznak a Száhel-övezetben – például Nigerben az embercsempészek kiengedésével a börtönből és az embercsempészet büntethetőségének megszüntetésével -, annak kétségtelenül kedvezőtlen hatása lehet Európára – mondta a belbiztonsági főtanácsadó.

Komoly hatása volt a bel- és igazságügyi miniszterek brüsszeli tanácskozásán a Magyarország déli határán agresszívan fellépő migránsokról szóló videónak – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 szerda reggeli műsorában.

Bakondi György szerint „komoly hatást gyakorolt a jelenlévőkre” a szembesülés azzal, hogy Magyarország déli határán nemcsak nagy tömegben, illegálisan, a szervezett bűnözés segítségével jelennek meg az illegális migránsok, de – a Kanári-szigetekre vagy Olaszországba érkezőktől eltérően – a politikai menedékjog igényével érkezők erőszakot alkalmaznak a határt védőkkel szemben, fenyegetik, dobálják őket, és fegyverrel támadnak rájuk.

Megjegyezte:

tavaly és idén összesen kétezer „fegyveres esemény” történt a déli határnál,

ezek elsősorban figyelmeztető lövések voltak, azokkal a magyar határvadászokat akarták megfélemlíteni.

Úgy vélte, a videó bemutatása segített abban, hogy a belügyi vezetők a tényekkel szembesülve elgondolkozzanak a migrációs politikájukon, amely nem az európai emberek biztonságát szolgálja, és amelynek további lazításán dolgozik az Európai Parlament.

A belbiztonsági főtanácsadó szerint az EU-ban a belső határok visszaállítása helyett – amelyek akadályozzák az áruk és személyek szabad áramlását – fontosabb lenne a külső határok biztos őrizete, amire Magyarország már kétmilliárd eurót fordított.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is a vendége volt, itt arról beszélt, az EU intézkedései az illegális migráció kezelésénél nem az európai emberek biztonságát, az unió külső határainak védelmét szolgálják, hanem különböző megoldásokkal – mint a kvóta szerinti elosztás, a könnyített beléptetés vagy a migránstáborok létrehozása – meg akarják könnyíteni a tömeges beáramlást.

Felvetette:

„valamifajta politikai, ideológiai elgondolás” állhat ennek hátterében.

Hozzátette: a Soros György-féle Nyílt Társasdalom Alapítvány ideológiai elgondolása szerint évente egymillió illegális bevándorló „szükséges” ahhoz, hogy „a szűk nemzetállami kereteket fellazítsák” és „eljuthassunk majd az általuk vélelmezett csodálatos helyre, az Európai Egyesült Államokba”. Jelezte: évente most egymillió illegális bevándorló érkezik Európába.

A belbiztonsági főtanácsadót kérdezték azzal kapcsolatban is, hogy a katonai puccs után Nigerben eltörölték az embercsempészetet büntető törvényt.

Bakondi György szerint a Száhel-övezet nagyon fontos országa Niger, és az embercsempészetet büntető törvény visszavonásával várhatóan nőni fog a térségből kiinduló migráció. Ugyanígy az izraeli-palesztin háború esetleges palesztin menekülőinek megjelenése is veszélyezteti a határbiztonságot és növeli a terrorfenyegetettséget – fűzte hozzá.

Pénzbírsággal fenyegeti Brüsszel Magyarországot. Elemzők szerint azért büntetnének, mert nem engedjük, hogy a migránsok a határokon belül adják be kérelmüket. Korábban egy uniós bírósági ítélet szólt arról, hogy a magyar migrációs szabályozás nem egyeztethető össze az uniós joggal. Vagyis, az ország területén belül kellene fogadni a kérelmeket. Magyarország viszont erre nem hajlandó.

Egyelőre nyugodtan telnek a hétköznapok a szerbiai Hajdújáráson. Az októberben indított átfogó rendőrségi akciók hatékonyak voltak. A településen korábban többször is lövöldöztek a migránsok.

A különleges rendőri egységek begyűjtötték az erdőkben bujkáló illegális bevándorlókat, és embercsempészbandákat számoltak fel. Ezután a kommandósokat átvezényelték Szerbia déli határához. Hiába van tehát nyugalom, kisebb migránscsoportok már most visszaszivárogtak Észak-Vajdaságba, a szerb–magyar határhoz.

Az M1 rendőrséghez közel álló informátora szerint az embercsempészek az elmúlt egy hónapban többször keveredtek tűzharcba a hatósággal.

Brutális migránstámadások veszélyeztetik a magyar határt. Az ezt bizonyító számtalan felvételt le is vetítették Brüsszelben, az unió bel- és igazságügyi tanácsának ülésén. Brüsszel mégis Magyarországot bünteti, mert nem hagyja, hogy a migránsok a határainkon belül adják be menekültügyi kérelmeiket.

A Népszava azt írja: az Európai Bizottság szerint Magyarországnak legalább napi csaknem 5500 eurót, de minimum 1,044 millió eurót kellene fizetnie azért, mert nem engedi be a migránsokat. A biztosi testület még ennél is nagyobb összeggel: napi több mint 16 ezer euróval sújtaná Magyarországot.

A határhoz érkező migránsok nem felelnek meg az ENSZ menekültügyi előírásainak – erről Bakondi György beszélt. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en hangsúlyozta: követendő példa lenne az a magyar megoldás, hogy a menedékjogi kérelmeket az Európai Unió területén kívül észszerű benyújtani. Bakondi György kiemelte: Magyarország eddig kétmillió eurót fordított a határellenőrzés fenntartására, amihez Brüsszel nem adott támogatást. Annak ellenére sem, hogy a határzár nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európai Uniót védi.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója emlékeztetett,

a kormány már 2015-ben kikérte a magyar emberek véleményét a migrációról, ahogy az idei nemzeti konzultációt kitöltők is állást foglalhatnak a témában.