kulcsár edina
Létrehozva: 2023.12.12.
Megint Magyarország ellen hergelnek Brüsszelben
Nehezen viselik hazánk sikereit.
EU-milliárdok Putyin haverjának – írta ma reggeli hírlevelében a brüsszeli Politico. A hírportál láthatóan nehezen viseli, hogy várhatóan már kedden megtörténik a hivatalos bejelentés, hazánk hozzájut az uniós források egy részéhez, tízmilliárd euróhoz – számolt be a hírlevelet szemléző Mandiner. A Politico szerint a nagy győztese a „magyar autokrata”, Orbán Viktor, aki akadályozza az EU döntéshozatalait, és az újabb válaszokat az oroszok által indított háborúra. A vesztes pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság első embere, akit a magyar miniszterelnök a Politico álláspontja szerint megpróbál megalázni a nemzeti konzultációs plakátkampánnyal.
A hírlevél szerint Von der Leyen ezzel a döntésével még újraválasztási esélyeit is jelentősen rontja.
A vesztesek sora ezzel nem ér véget: olyan neveket is ide sorol a szerző, mint Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár. A Politico szerint a két vezetőnek most el kell magyarázniuk az őket megválasztó állampolgáraiknak, hogy miért támogatnak az adójukból egy olyan kormányt, amely valójában Oroszország mellé állt. Ezt a megállapítást pedig arra alapozza a szerző, hogy a magyar kormány nem támogatja – az egyébként a Politico szerint is hatástalan – szankciókat.
A hírlevélben többször is hangsúlyozzák, hogy Orbán Viktor gátolja Ukrajna támogatását, pedig még a Nemzetközi Valutaalap is azt mondja, hogy EU-s pénzre van szükség ahhoz, hogy életben tartsák Ukrajnát.
Ha a bizottság nem engedi el a forrásokat, Magyarország pert indíthat, és valószínűleg nyerne is
– nyilatkozta név nélkül a lapnak egy magas rangú diplomata.
A Politico természetesen saját kegyeltjeit ebben az írásban is előtérbe helyezi, a köztudottan magyarellenes Daniel Freund német zöldpárti képviselőt például „kulcsfontosságúnak” nevezik a Magyarország elleni fellépésben.
Orbán Viktor felkészül az összecsapásra az ukrán tagsággal kapcsolatban – írta meg a Mandiner a Politico egy korábbi hírlevele alapján.
A Politico Orbán Viktor az X-re feltöltött videójára hivatkozik, amiben a magyar miniszterelnök egyértelműen állást foglal amellett, hogy több állam érdekeivel sem esik egybe a bizottság javaslata. A magyar kormányfő úgy fogalmazott:
A bizottság előterjesztette, hogy kezdjük meg a tárgyalásokat Ukrajna tagságáról, de ez számos tagállam érdekével nem esik egybe, a magyaréval biztosan nem. És mi elég jó állapotban vagyunk ahhoz, hogy el is merjük mondani, akár még nyomást is helyeznek ránk. Tehát ezt az ügyet nem szabad napirendre tűzni, és a bizottságnak meg kell értenie, hogy az ő felelőssége, hogy az ülés rosszul lett előkészítve. Vigye innen vissza, készítse elő rendesen, és akkor jöjjön vissza, ha sikerül kialakítani egy egyetértést.
A Politico szerint Orbán Viktor nyilatkozata sokkolta Brüsszelt, mert egészen mostanáig abban bíztak, hogy Orbán fenyegetése nem jelent problémát a csúcstalálkozó szempontjából - fogalmaz a Politico.
A számok nem hazudnak: a brüsszeli bürokraták nem az európai emberek érdekeit képviselik – mutatott rá X-bejegyzésében Orbán Viktor.
A miniszterelnök a Századvég legfrissebb felmérésére hivatkozva arról írt, hogy az európaiak (a 27 uniós tagállam és az Egyesült Királyság lakossága) 71 százaléka azt szeretné, ha azonnal véget érne az ukrajnai háború, míg 73 százalékuk szerint béketárgyalásokra kellene kényszeríteni Moszkvát és Kijevet.
A Századvég nagy, harmincezer fős mintából dolgozott, az eredmények szerint a válaszadók mindössze húsz százaléka gondolja úgy, hogy a háborúnak addig kellene folytatódnia, amíg Vlagyimir Putyin vereséget nem szenved. A megkérdezettek mintegy 67 százaléka szerint hiba lenne katonákat küldeni Ukrajnába, valamint a túlnyomó többség úgy véli, hogy a nyugati szankciókból az Egyesült Államok és Kína profitál a legtöbbet.
A felmérés az Európai Unió Kína-politikájára is kitért. A válaszadók többsége szerint az unió tagállamainak békés gazdasági együttműködésre kellene törekednie az ázsiai hatalommal.
A közvélemény-kutatás érdekes megállapítása továbbá, hogy az európai emberek elsöprő része (77 százalék) negatívan vélekedik a brüsszeli bürokratákról.
Sajtóértesülések szerint kedden várhatóan bejelenti az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós források egy részének folyosítását, tízmilliárd eurót. De milyen forrásokról is van szó? Erről közölt cikket a Mandiner.
Az összeg jelenlegi árfolyamon 3810 milliárd forintnak felel meg, de várhatóan az árfolyam tovább erősödik majd az bejelentés hatására. A Politico brüsszeli lap azt állítja, hogy ez a támogatás azokból a forrásokból érkezik, amelyeket Brüsszel „korrupciós és jogállamisági aggályok” miatt fagyasztott be.
A magyar kohéziós alap összesen 22 milliárd eurós a 2021-2027-es hétéves költségvetési ciklusban. Ebből tavaly decemberben az Európai Bizottság javaslatára az EU Tanácsa – tehát a tagállamok – 6,35 milliárd eurót felfüggesztettek és tizenhét jogállamisági feltétel mögé zártak, tehát ezek (meg a novemberi hitelmegállapodással 10,4 milliárdosra hízott magyar helyreállítási alap) azok a pénzek, amelyeket Brüsszel „korrupciós és jogállamisági aggályok” miatt fagyasztott be. Ezt levonva a kohéziós pénzekből marad 15,7 milliárd euró, melyet már tanácsi döntés nélkül, saját hatáskörben, horizontális (minden pénzre érvényes) és vertikális (csak egy bizonyos szakpolitikai területet érintő) feljogosító feltételekkel tartottak vissza. Ebből 2,7 milliárd eurót (2+0,6+0,1 milliót) az akadémiai szabadság állítólagos sérelme, a gyermekvédelmi törvény és a túl szigorú migrációs politika miatt nem kapunk meg. A fennmaradó 13 milliárd eurót az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos aggályok blokkolják – írja a Mandiner.
Az aggályokat a magyar kormány már májusban orvosolta, a bizottsággal való szoros együttműködésben. Mivel a kormány a reformmal kapcsolatos tisztázó kérdéseket egytől egyig megválaszolta, a közben felmerülő problémákat orvosolta, nem maradt igazán politikai tér mást mondani, mint azt, hogy jó.
Egy kis turpisság azért van az ügyben – várhatóan úgy fogadják el teljesítettnek az igazságügyi feltételeket, hogy azért mégsem 13, csak 10 milliárd eurót kelljen felszabadítani
– áll a cikkben.
A Mandiner szerint a mostani bejelentés lehet a legnagyobb horderejű eddig, a Magyarország számára felszabadult EU-s pénzek összege ezzel több mint megduplázódik, eléri a 7480 milliárd forintot.
Minden forrást – agrárpénzeket, kohéziós pénzeket és helyreállítási pénzeket összevetve – 15,6 ezer milliárd forinttal tartozik nekünk Brüsszel; mai állás szerint ennek 47,8 százalékát brusztolta ki eddig a magyar kormány – írja a lap.
A Mandiner megjegyzi, a tízmilliárd eurón kívül folyamatosan és fennakadások nélkül érkeznek az agrárpénzek az uniótól, valamint a helyreállítási terv és a kohéziós program tavaly decemberi elfogadásakor folyósítottak 130 milliárd forintnyi előleget a kohéziós pénzekből. Emellett idén novemberben Magyarország kapott 350 milliárd forintnyi előleget az Unió energiafüggetlenségét támogató REPowerEU alapból.
A lap szerint amennyiben valóban bejelenti kedden a bizottság a pénzek folyósítását, az a további, most még zárolt összegekre is pozitív hatással lehet.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
