Még tovább romolhat Oroszország és a Nyugat kapcsolata

A NATO keleti terjeszkedését az egyensúlyt veszélyeztető kockázatnak minősítette Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök csütörtökön Moszkvában, külföldi katonai attaséknak mondott beszédében.

„Az európai kontinens a Nyugat és Oroszország közötti politikai és gazdasági konfliktusok színterévé vált” – fogalmazott Geraszimov. Szerinte ehhez hozzájárult Svédországnak és Finnországnak a NATO-hoz benyújtott felvételi kérelme, valamint a Kelet-Európában, a balti térségben és a Fekete-tengeren állomásozó NATO-erők számának növekedése, ugyanakkor nem tett említést az Ukrajna ellen tavaly februárban indított orosz invázióról.

A vezérkari főnök figyelmeztetett, hogy

a Nyugat és Oroszország közötti konfliktus a jövőben tovább súlyosbodhat.

„Az európai biztonságot szolgáló bizalomépítő intézkedések elvesztették hatásukat, Moszkva viszont ennek ellenére is ragaszkodott a szabályokhoz, hogy elkerülje az incidenseket” – állította. Megerősítette

Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter korábbi kijelentéseit, amelyek szerint Oroszország – válaszul Finnország NATO-tagságára –

új védelmi körzeteket hoz létre a leningrádi és a moszkvai régiókban.

Geraszimov emellett arról beszélt az attaséknak, hogy Oroszország „aktív, átfogó” védelmi együttműködésre lépett Észak-Koreával, valamint tovább építette stratégiai partnerségét Indiával és Kínával.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter úgy nyilatkozott, minden külföldön élő 25 és 60 év közötti, katonai szolgálatra alkalmas ukrán férfi megkapja majd a katonai behívót, és aki a felszólítás ellenére nem jelentkezik a toborzóközpontokban, annak komoly büntetéssel kell számolnia.

Jövőre a külföldön élő férfiakat is be fogják hívni katonai szolgálatra – nyilatkozta Umerov a Die Welt című lapnak.

A külföldön élő 25 és 60 év közötti, katonai szolgálatra alkalmas ukránoknak jelentkezniük kell a fegyveres erők toborzóközpontjaiban

– magyarázta Umerov, világossá téve, hogy szankciókat von maga után, ha valaki nem tesz eleget a kérésnek.

„Még nem egyeztünk meg arról, hogy pontosan milyen büntetést szabunk ki azokra, akik nem jelennek meg önként” – mondta.

A Welt szerint

az ukrán hadsereg további 450-500 ezer katonát szeretne mozgósítani,

a pénzügyi és politikai keretfeltételek azonban még nem tisztázottak.

Umerov arról is beszélt, hogy a jövőben az érintettek számára előre tisztázni kell, hogyan fogják kiképezni és felszerelni őket, illetve hol és mikor fognak szolgálatot teljesíteni, mikor fejeződik be szolgálatuk.

A határozott tiltások ellenére sok ukrán férfi külföldre menekült egy esetleges katonai behívó elől.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon döntését, amellyel a nyáron menesztette a regionális toborzóközpontok vezetőit.

Zelenszkij augusztusban távolította el a regionális toborzóközpontok vezetőit egy korrupcióellenes kampány keretében. Az elnök akkor arra hivatkozott, hogy a vonatkozó vizsgálatok a tisztségviselők visszaéléseit tárták fel a jogalap nélküli meggazdagodástól a hadköteles korú férfiak külföldre szállításáig, dacára annak, hogy hadihelyzetben számukra tilos elhagyni az ország területét.

Zaluzsnijt egy rendezvényen kérdezték meg az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint arról, hogy a döntés hatással volt-e a mozgósításra. „Ezek szakemberek voltak, akik tudták, hogyan kell ezt elvégezni, és most már elmentek” – fogalmazott az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

A védelmi tárcának a toborzás növelését szolgáló legfrissebb elképzeléseiről szólva azt mondta, hogy a régi, bevált rendszert kellene visszaállítani.

Az utóbbi hetekben számos felháborodott bejegyzés volt a közösségi médiában arról, hogy ukrán toborzótisztek egyebek között edzőtermekben, illetve üdülőkben is behívóparancsokat osztogattak a hadköteleseknek.

Ukrán hadműveleteket kellett elhalasztani a csökkenő külföldi támogatás miatt bekövetkezett lőszerhiány miatt – jelentette ki hétfőn Olekszandr Tarnavszkij ukrán dandártábornok a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.

A dandártábornok elmondta, hogy a posztszovjet típusú 122 és 152 milliméteres lövedékekből van súlyos lőszerhiánya az ukrán hadseregnek, és mivel a probléma az egész frontvonalat érinti, jelentős hatással van az ukrán csapatok harctéri teljesítményére.

Elmondása szerint a rendelkezésre álló lőszerkészlet nem fedezi a napi szükségleteiket, ezért úgy próbálnak úrrá lenni a hiányon, hogy a meglévő készletet újraosztják, illetve a korábban betervezett hadműveleteket szerényebb célkitűzésekkel újratervezik, de erről további részleteket nem közölt. Hozzátette ugyanakkor, hogy az orosz hadseregnek is vannak lőszerellátási gondjai, ám ezzel kapcsolatban sem bocsátkozott részletekbe.

Az interjúban a dandártábornok elismerte, hogy az ukrán csapatok védekezésre rendezkedtek be a dél-keleti frontvonalon. Hozzátette, hogy az egyéb harcvonalakon viszont támadásokkal és területfoglalással próbálkoznak, továbbá előkészítik tartalékosaikat a későbbi, nagyobb horderejű hadműveletekre. Azt is elmondta, hogy győzelmekre számítanak ezekben a hadműveletekben, amit arra használnának ki, hogy tartalékosokkal cseréljék le, és pihentessék a jelenleg aktív erőiket.

Tarnavszkij szerint az oroszok célja továbbra is az, hogy változó taktikával de folyamatosan nyomás alatt tartsák az ukrán erőket, hozzátéve, hogy az egyes területeken, így Avgyijivka térségében elért 1,5 – 2 kilométeres orosz előrehaladás ellenére is jól tartja ezeket a frontvonalakat az ukrán hadsereg. Hangsúlyozta, hogy az oroszok a létszámfölényükre építve továbbra sem törődnek emberállományuk állapotával, miközben az ukrán hadsereg igyekszik minden katonáját pihenőidőben is részesíteni. Ugyanakkor elismerte, hogy a frontvonalon teljesítő ukrán erők már nem frissek és minden parancsnoknak szüksége lenne egy-egy helyettesre.

A téli hadviselésről szólva azt mondta, mindkét fél számára komoly kihívást jelentenek a hideg idővel gyakran együtt járó korlátozott látási viszonyok, valamint a csapatok és a haditechnika mozgatásában és álcázásában jelentkező nehézségek.

Végül kiemelte, hogy az F-16-os amerikai vadászgépek mielőbbi érkezésében bízva úgy gondolja, hogy hadrendbe állításukkal szintet léphet Ukrajna hatékonysága a háborúban.

Egy 60 és egy 48 éves nő meghalt, egy 86 éves férfi pedig megsebesült csütörtök reggel, amikor orosz nehéztüzérségi és légicsapások érték az Ukrajna déli részén, a Dnyeper partján fekvő Nikopolt – közölte a Telegramon Dnyipropetrovszk megye kormányzója.

A fotókkal is illusztrált üzenetben Szerhij Liszak hozzátette, hogy a város hét épületét érte találat.

Az ukrán légvédelem szintén a Telegramon közölte, hogy az orosz légierő csütörtökre virradó éjszaka 35 iráni gyártmányú Sahíd drónnal intézett támadásokat több ukrajnai régió ellen a Krím félsziget, Kurszk város és az Azovi-tenger keleti partvidéke felől, hozzátéve, hogy 34 drónt sikeresen lelőtt az ukrán légvédelem. Ruszlan Kravcsenko, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a támadások következtében egy raktárban tüz keletkezett, amelyet rövid időn belül sikerült eloltaniuk.

Az Európai Bizottság csütörtökön újabb 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) utolsó részleteként – közölte a brüsszeli testület.

Így a teljes támogatás elérte a maximális 18 milliárd eurót, ami az eszköz történetének legnagyobb makroszintű pénzügyi támogatási művelete. Ezzel az eszközzel az EU stabil, kiszámítható és jelentős pénzügyi támogatással segítette Ukrajnát abban, hogy 2023-ig fedezze azonnali finanszírozási szükségleteit.

A hitel formájában nyújtott támogatás célja az volt, hogy segítsenek Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésében,

valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában. Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását – áll a brüsszeli végrehajtó EU-testület közleményében.

A csütörtöki kifizetésre azt követően kerül sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna

sikeresen végrehajtotta a megállapított szakpolitikai feltételeket és eleget tett a jelentéstételi követelményeknek,

amelyek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. „Ukrajna jelentős előrelépést ért el a makroszintű pénzügyi stabilitás fokozása terén a csőd- és fizetésképtelenségi keretrendszer javításával, valamint a jogállamiság megerősítése terén, például a Korrupcióellenes Ügyészség függetlenségének megerősítésével” – olvasható a bizottság közleményében.

A bizottság üdvözölte, hogy Ukrajna növelte a jogi intézmények hatékonyságát

például a korrupcióellenes hatóság vezetőjének kinevezése és a bírák kiválasztási folyamatának javítása által. A testület szerint Ukrajna jelentős előrelépéseket tett energiarendszerének javítása terén is.

„Az átfogó reformprogram befejezésével Ukrajna bizonyítja, hogy a legkedvezőtlenebb körülmények között is hajlandó és kész megerősíteni gazdasági alapjait. Az MFA+ sikeres végrehajtása egyértelműen bizonyítja az európai szolidaritást, amelynek keretében az EU, az orosz agressziós háború kezdete óta közel 85 milliárd euró humanitárius, gazdasági és katonai támogatást nyújtott Ukrajnának és népének” – közölte a brüsszeli testület.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az összes MFA+ források folyósításával kapcsolatban elmondta:

„Csütörtökön mobilizáltuk eurós makroszintű pénzügyi támogatás utolsó kifizetését, így az egész évre vonatkozó teljes hozzájárulás 18 milliárd euróra emelkedett. Mivel Ukrajnának továbbra is szembe kell néznie Oroszország brutális agressziós háborújával, továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát a gazdasági stabilitás, a reformok és az újjáépítés biztosításában. Ezért dolgozunk keményen azon, hogy megállapodásra jussunk az Ukrajnának jövő évtől 2027-ig nyújtandó 50 milliárd eurós támogatásról szóló javaslatunkról.”