Már készülődik Zelenszkij utóda?

Az elnök népszerűsége megkopóban, viszont a hadsereget vezető tábornok egyre szimpatikusabb a népnek-írja a Vg.hu.

Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők feje lehet az új kihívója Volodimir Zelenszkij jelenlegi ukrán elnöknek. Noha Zelenszkij ellenzi a jövőre tervezett elnökválasztás megtartását, megfigyelők nem zárják ki, ha a Rada, az ukrán törvényhozás megszavazza, mégis lesz elnökválasztás. 

A választáson a csökkenő népszerűségű, de még mindig erős pozíciójú Zelenszkijt egy ember szoríthatja meg: az ukrán hadseregparancsnok, Zaluzsnij. Népszerűsége napról-napra nő, egyre többen látják benne Ukrajna megmentőjét. Híveihez csatlakozott nemrég a világbajnok ex-bokszoló, Kijev főpolgármestere, Vitalij Klicsko is, aki szembement Zelenszkijjel és Zaluzsnij pártjára állt. 

Alekszej Aresztovics, Zelenszkij régi barátja, az elnöki iroda leváltott tanácsadója is láthatóan szembefordult az ukrán elnökkel, így Zaluzsnij támogatójának (és talán az elnöki posztért versenytársának) tekinthető. Saját, 1,7 milliós követőtáborával egy Youtube-csatornán keresztül orosz nyelven tartja a kapcsolatot. Aresztovics kiemeli: a hadsereg alapja az egységes, egyetlen parancsnoki lánc. Ami most, 2023 végéhez közeledve csak részben igaz. Két parancsnoki lánc látható ugyanis: az első az államelnök (mint hadsereg főparancsnok) és a hozzá hű katonai vezetők, a második a tényleges lánc, az operatív főparancsnoké és a hadsereghez hű tiszteké. 

Még életében falut neveznek el róla

Ugyanakkor Zaluzsnij jó híre növekszik. El akarnak róla elnevezni egy északkelet-ukrajnai kis falut, az 1948 óta létező Vatutyine-t. Az 1200 lelket számláló település lakossága nevében benyújtott névváltoztatási kérelmet a hatóságok vélhetően kedvezően bírálják el. Az előző (jelenlegi) névadó, Nyikolaj Vatutyin marsall, második világháborús szovjet katonai személyiség, mint településnév-birtokos amúgy sincs az ukrán hatóságok ínyére. A Vatutyint szállító gépkocsit 1944-ben a de facto a németek oldalán harcoló UPA (Ukrán Felkelő Hadsereg – a szélsőségesen nacionalista banderisták katonai szárnya) egyik ukrán százada a nyugat-ukrajnai Rovno térségében megtámadta, a tűzharcban a szovjet generális súlyos sebet kapott, amelybe később bele is halt. A róla elnevezendő falu neve Zaluzsine lesz. 

Mások, - mint Alekszandra Tridub helyi lakos a faluba látogató El Pais különtudósítónak, Christian Segurának - elmondta, hiányolják, hogy a polgármester még csak szavazásra sem bocsátotta a falu átnevezését. 

 Zaluzsnij egyébként Zelenszkij elnök embereként került 2021-ben viszonylag fiatalon, 49 évesen a hadseregparancsnoki tisztségbe. Évfolyamelsőként, vörös-diplomásként végzett az Ukrán Nemzetvédelmi Egyetemen. Szakaszparancsnoktól zászlóalj-parancsnokig végigjárta a csapattisztek szamárlétráját, megismerte a különféle csapatokat, haderőnemeket. Parancsnokhelyettesként szolgált az Ukrán Különleges Erőknél is. 

 Ő az első ilyen magas beosztású ukrán katona, aki nem volt tagja a Szovjetunió hadseregének, nem tanult az oroszországi katonai oktatási rendszerben. Az ukrán nemzeti hagyományok és a nyugati katonai intézmények, katonai eszmevilág neveltje. Zaluzsnij tábornok többgenerációs katonacsaládból származik. A 2013-2014-es átalakulás óta folyamatosan harcban áll Ukrajna szuverenitása védelmében, jegyzik meg életrajzírói. Ismerte ellenfeleit, emiatt sem lepődött meg, amikor 2022. február 24-én megindult Ukrajna ellen az oroszországi erők fegyveres támadása. „Számítottam rá” – mondta, ellentétben főnökével és patrónusával, Zelenszkij elnökkel, aki az utolsó pillanatig kételkedett a moszkvaiak támadásában. 

Kiváló nemzetközi kapcsolatok

Mint világéletében hivatásos katona, kevéssé kötődött a politikához, neki feladatul az ország védelmét szabták meg a külső támadókkal szemben. Ez országelnökként akár előnyére is szolgálhat. Emellett igen jó nemzetközi katonai kapcsolatai vannak. Lloyd Austin tábornokkal, a Pentagon jelenlegi fejével is jól megértik egymást. Mark Milley tábornok, az USA hadsereg vezérkari főnökei egyesített bizottságának nemrég távozott elnöke – a legmagasabb beosztás egy hivatásos amerikai katona számára – kiváltképpen pozitívan nyilatkozott róla. Zaluzsnij is „a barátomnak” nevezte Milleyt. Felhívta telefonon, hogy megköszönje az amerikai tábornoknak a hivatali idejében nyújtott támogatást – és már mint nyugdíjast, magánszemélyt meghívta magához Ukrajnába. 

Katonaemberként egyenes, nem fél szembeszállni akár patrónusával sem. Miközben Zelenszkij elnök változatlanul hangoztatja: Ukrajna katonailag legyőzi Oroszországot és visszavesz mindent, 

Véleményét nyíltan vállalja. 

A támadó oroszországi hadsereggel szemben folytatott harc első szakaszában, nagyjából 2023 elejéig, Ukrajna komoly harctéri sikereket ért el. Amikor Zelenszkij elkezdett egyre nagyobb mértékben beavatkozni a hadsereg vezetésébe (2023 nyarától), ez az előny elveszni látszott. Hogy van-e a két folyamat között összefüggés, s ha igen, milyen értelemben, azt majd a történészeknek kell kideríteniük. Tény, hogy az idén kora nyáron indított katonai offenzíva leült. Katonai elemzők szerint ebben szerepet játszhatott a kapkodás, az elő nem készítettség is – és a rossz irányba támadást kijelölő államelnöki parancsok. Ez utóbbira ukrán bloggerek a horlivkai és a bahmuti csatákat hozzák fel. 

Ha ukrán elnök lesz, Zaluzsnij bizonnyal megőrzi a hivatásos, komoly katonákat jellemző objektív helyzetértékelését, helyzet-felismerését. Szüksége lehet rá, mert Ukrajna helyzete, jövője roppant bizonytalanná vált. Egy ilyen helyzetben csak a következetes, a napi politikai szempontokat a lehető legnagyobb mértékben visszaszorító, a nemzet (és az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek) érdekeit képviselő elnök állhat helyt. 

Több nyugati politikus is felvetette már az ukrajnai választások megtartásának szükségességét. Elsőként az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének holland elnöke, Tiny Kox hívta fel a figyelmet arra, hogy az ukrán vezetésnek meg kellene erősítenie legimitációját. Őt követte Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor, aki augusztusi kijevi látogatása során arról beszélt, hogy a háborús állapot ellenére „illő volna” választásokat tartani 2024-ben.

Az ukrán külügyminiszter nemrég azt közölte, hogy Volodimir Zelenszkij mérlegeli a 2024 tavaszán esedékes elnökválasztás várható előnyeit és hátrányait. Dmitro Kuleba megjegyezte, a választások soha nem látott kihívások elé állítanák az ország vezetését. Rámutatott a biztonsági kockázatokkal kapcsolatos problémákra, valamint arra, hogy meglehetősen körülményes volna a több százezer katona, a külföldre menekült milliók, valamint az orosz megszállás alatt élők szavazatának begyűjtése.

Zelenszkij a 2019-es elnökválasztási kampányban azt ígérte, hogy csak egy ciklusra pályázik, és nem tervez több választáson indulni.

Most úgy néz ki, a színészből lett politikus abban az esetben indulna mégis az elnökválasztáson, ha azt a háború ideje alatt rendeznék meg, békeidőben viszont állítása szerint készséggel átadná a stafétabotot.

Ukrajnában a következő parlamenti választásokat 2023 őszén, az elnökválasztást pedig 2024 márciusában tartották volna, az ukrán alkotmány 19. cikke azonban kifejezetten tiltja a választások megtartását, ha az országban hadiállapotot vezetnek be. Az alkotmány 83. cikke pedig azt is kimondja, hogy ha a parlament mandátuma a hadiállapot alatt lejár, automatikusan meghosszabbodik, amíg a hadiállapot megszűnését követően egy új törvényhozás nem ül össze.

Az ukrán elnök augusztusban még azt mondta,

ha az Egyesült Államok Európával együtt hajlandó erre pénzt áldozni, akkor a választások meg lesznek tartva.

Leszögezte, mindez nem hitelből történne, adományokat vár a nyugati országoktól, melyek a demokrácia megerősödését várják Ukrajnában.

Pár hónappal később viszont már úgy fogalmazott, felelőtlenség lenne választások megtartásáról beszélni háború idején, és egységre szólított fel mindenkit az értelmetlen politikai viták elkerülése érdekében.

„Be kell ismernünk, hogy ez a védekezés ideje, a harcé, amelytől az állam és a népe sorsa függ. Ebben az időben nem helyénvaló választásokat tartani”

– hangsúlyozta az államfő.

Majd meglehetősen kétértelmű módon felvetette, hogy azért bizonyos törvénymódosításokat lehetne eszközölni a megtartásuk érdekében.

A jogi korlátozások mellett Ukrajnában jelenleg nincsenek meg a választások lebonyolításához szükséges biztonsági feltételek sem – mondta csütörtökön Olha Sztefanisina euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: „Az ukrán törvények tiltják, hogy bármilyen választási folyamatot hadiállapotban folytassanak le. Ez pedig biztonsági szempontból rendkívül nehéz feladat, hiszen minden szavazóhelyiség az oroszok látóterébe kerülhet.” Ráadásul, mutatott rá,

az ukrán társadalom valójában nem is szeretne jelen pillanatban választásokat, hiszen a háború továbbra is tart, számos terület megszállás alatt van, rakéták csapódnak be városokba.

(Ezt egyébként egy közvélemény-kutatás alá is támasztja.) Szerinte először az ukrán védelmi képességek növelésével kapcsolatos feladatokra kell összpontosítani, és

csak azután lehet demokratikus folyamatokról beszélni, miután megkezdődtek a konkrét tárgyalások az EU-hoz való csatlakozásról.

Azzal is gyakran érvelnek ukrán politikusok, hogy ha esetleg meg is tartanák a választásokat, akkor a Kreml bizonyosan nagy erőkkel igyekezne beavatkozni azokba.

Tovább nehezíti a legitim választások megtartását, hogy

jelenleg egy tucat ukrán ellenzéki párt van betiltva az Oroszországhoz való vélt kötődésük miatt.

Közéjük tartozik a korábban legerősebbnek számító ellenzéki párt és a legnagyobb szocialista formáció is.

Ki marad akkor kihívónak? A bevezetőben említett vezérkari főnök, Valerij Zaluzsnij egyelőre csak titkos esélyes, és, lássuk be, amennyiben az amerikaiak el akarnák mozdítani Zelenszkijt, azt választások nélkül is meg tudnák tenni.

Ott van viszont Olekszij Aresztovics, az elnök korábbi tanácsadója és jobbkeze, aki ellen októberben nyomozás indult, mert minősíthetetlen megjegyzéseket tett nőkre. Aresztovics több ukrán médium szerint indulna a 2024-es választásokon, amennyiben megtartanák azokat. Népszerűsége ugyanakkor az ukrán választók körében rendkívül alacsony lehet.

Érdekesség, hogy a háború ideje alatt Oroszországban már rendeztek választásokat: a szeptemberi regionális törvényhozási választásokon a Putyin-párti jelöltek nem meglepő módon könnyedén nyertek. A választásokra rányomta bélyegét, hogy háborús körülmények között számos, a Kreml irányvonalával szemben kritikus politikai csoportosulás és sajtóorgánum működését betiltották vagy ellehetetlenítették. Az esemény megfigyelésére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem kapott meghívást.

Az ukrán katonai és politikai vezetés között egyre nyilvánvalóbb csatározás van kialakulóban. Zelenszkij igyekszik úgy gyengíteni a hadsereg vezérkari főnökét, hogy eltávolítja pozíciójukból megbízhatónak számító embereit.

Volodimir Zelenszkij felmentette az ukrán fegyveres erők egészségügyi szolgálatának parancsnokát, Tetjana Osztascsenko tábornokot, és reformokat jelentett be a katonák orvosi ellátásában. Az ukrán elnök az új védelmi miniszterrel, Rusztem Umerovval közösen tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, „nincs időnk eredményekre várni, gyors cselekvésre van szükség, hogy változásokat érjünk el.”

A dolog érdekessége, hogy

nem Osztascsenko az egyetlen magas rangú katonatiszt, aki Zelenszkij célkeresztjébe került.

Szergej Naev vezérezredes, a hadsereg egyesített erőinek parancsnoka és Olekszandr Tarnavszkij, a Tavrija hadműveleti-stratégiai csoport parancsnoka sajtóhírek szerint szintén távozhatnak helyükről.

Osztascsenko, Naev és Tarnavszkij mindhárman Valerij Zaluzsnij vezérkari főnökhöz közel álló emberek. Egyes források szerint pedig az utóbbi időben meggyengülő Zelenszkijt az amerikaiak épp Zaluzsnij tábornokra „cserélnék” le.

A hadsereg főparancsnokának helyettese és legfőbb segítője, Hennagyij Csasztjakov november elején Kijev melletti otthonában halt meg tisztázatlan körülmények között, amikor felrobbant a kezében egy születésnapi ajándékba kapott kézigránát. Zaluzsnij Telegram-oldalán a következőket írta: „Ma tragikus körülmények között, saját születésnapján, családja körében életét vesztette helyettesem és közeli barátom, Hennagyij Csesztjakov ezredes. Az egyik ajándékcsomagban működésbe lépett egy ismeretlen robbanószerkezet.”

A vezérkari főnök egyébként nemrég az Economist című brit lapban tett közzé egy írást, amelyben kifejtette, az orosz–ukrán konfliktus felőrlő állóháború felé halad, ami Oroszországnak kedvez és így újjáépítheti katonai erejét, valamint hogy az ukránok által nyáron indított ellentámadás gyakorlatilag kudarcot vallott, a továbbiakban már nem lehet áttörésre számítani, és az ukrán erők védekezésre kényszerülne