Közelebb kerülhetnek a harcok Moszkvához?

Közelebb kell vinni a harcokat Moszkvához az ukrán titkosszolgálat vezetője szerint, amit úgy lehet megtenni, ha fokozzák a megszállt és az oroszországi területeken végrehajtott akciók és csapások számát.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) jövőre több hírszerzési műveletet és szabotázsakciót készül végrehajtani mélyen az orosz ellenőrzés alatt álló területeken, hogy a háborút minél közelebb vigyék Moszkvához – mondta el Vaszil Maljuk vezérőrnagy, a titkosszolgálat vezetője a Politicónak.

„Nem hozhatjuk nyilvánosságra a terveinket. Sokkolónak kell maradniuk az ellenség számára. Meglepetésekre készülünk” – magyarázta Maljuk. Hangsúlyozta: „A megszállóknak meg kell érteniük, hogy nem tudnak előlünk elbújni, mert mindenhol meg fogjuk találni őket.”

Annyi konkrétumot a kémfőnök mégis elárult, hogy a megszállt ukrán területen lévő logisztikai célpontok és katonai eszközök valószínűleg továbbra is a figyelem középpontjában maradnak.

A Politico leszögezi, mivel a több száz kilométeres frontvonalak mentén folyó harcok az év nagy részében lényegében elakadtak, az SZBU akciói egyszerre erősítik az ukrán morált és ártanak Oroszország harci képességeinek is.

„Az SZBU csak célzott csapásokat hajt végre. Minden egyes különleges műveletünk konkrét célt követ” – magyarázta Maljuk.

A fő fókuszterületet – az idei akciókból kiindulva – a brüsszeli lap szerint vélhetően a Krím és a Fekete-tenger.

Az interjú egy pontján Maljuk azt mondta:

„Ez a mi földünk, és minden lehetséges módszert be fogunk vetni, hogy felszabadítsuk a megszállóktól”,

Oroszország pedig a legrosszabbra készülhet.

Az ukrán fegyveres erők veszteségei halottakban és sebesültekben a háború kezdete óta meghaladták a 383 ezret, a nyár elején elindított ellentámadás kezdete óta pedig a 159 ezret – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca kibővített vezetőségi ülésén.

Azt állította, hogy hivatásos NATO-katonák légvédelmi rendszereket, műveleti-taktikai rakétarendszereket és rakéta-sorozatvetőket kezelnek személyesen Ukrajnában. „Az ezen eszközökkel történő csapások előkészítésekor a rádiólehallgatás során amerikai angol, lengyel és brit beszédet rögzítünk” – mondta, megemlítve, hogy a szövetség országainak 410 műholdja dolgozik Kijevnek.

A miniszter szerint az orosz hadsereg a háború kezdete óta több mint 5800 ukrán oldalon harcoló külföldi „zsoldost” ölt meg, köztük 1427 lengyelt, 466 amerikait és 344 britet. Mint mondta, Ukrajna területén 103 háborús bűnöst likvidáltak, akik különös kegyetlenséget tanúsítottak.

A Sojgu által ismertetett mérleg szerint az orosz erők ötször nagyobb területet „szabadítottak fel”, mint amekkora „a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság” volt a háború előtt.

Szavai szerint négy, összesen több mint 83 ezer négyzetkilométer területű és mintegy 5 millió összlakosságú régió lett „Oroszország része”, az Azovi-tenger beltengerré vált, szárazföldi folyosó nyílt a Krím felé, és helyreállt a vasúti összeköttetés a Donyec-medencével.

Azt mondta, hogy az úgynevezett ellentámadás során az ukrán erők nem tudták áttörni az orosz „taktikai védelmi zónát” sem, és kolosszális veszteségeket szenvedtek. Beszámolója szerint az ukrán fél a nyár eleje óta 159 ezer halottat és sebesültet, 121 repülőgépet, 23 helikoptert, 766 harckocsit, köztük 37 Leopardot, és 2348 páncélozott járművet, köztük 50 Bradleyt veszített.

„Nyilván ezért nem látunk még mindig amerikai Abramsokat a csatatéren” – mondta. A tárcavezető szerint a háború kezdete óta Kijev több mint 383 ezer embert, 14 ezer harckocsit és páncélozott járművet, 8500 ágyút és sorozatvetőt veszített.

„Az orosz fegyveres erők képesek megfelelő módon és gyorsan reagálni bármely modern ellenséges erő fellépésére. Több mint 650 ezer katona szerzett harci tapasztalatot. Ma az orosz hadsereg a legjobban kiképzett és a legharcképesebb a világon, fejlett, harci körülmények között kipróbált fegyverekkel” – mondta Sojgu.

„A korszerű orosz haditechnika kemény próbát állt ki a különleges hadművelet körülmények között, és bizonyította a NATO-országok hasonló eszközeivel szembeni fölényünket” – fogalmazott. „A szankciók ellenére több csúcstechnológiát képviselő fegyvert gyártunk, mint a NATO-országok” – tette hozzá.

A miniszter által ismertetett adatok értelmében Ukrajna 203 milliárd dollárt kapott külső támogatóktól, ami 30 milliárddal haladja meg a GDP-jét. „Valójában egy csődbe ment országról van szó, mivel ezeknek a pénzeknek jelentős része kölcsön, amelyet vissza kell fizetni” – fogalmazott.

Mint mondta, 54 ország jelentett be katonai segélyt Ukrajnának, de valójában 15 szállít fegyvereket és haditechnikát. Kijev összesen 5220 harckocsit és páncélozott járművet, több mint 3 ezer tüzérségi rendszert, 23 ezer drónt, valamint 115 repülőgépet és helikoptert kapott.

„Példátlannak” nevezte a hadsereg és a haditengerészet újrafegyverzésére, valamint a személyi állomány szociális támogatására tett orosz lépéseket. A harckocsigyártás, mint mondta, tavaly február óta az 5,6-szorosára, a páncélozott járműveké a 3,5-3,6-szeresére, a drónoké 16,8-szorosára, a tüzérségi lőszereké pedig 17,5-szeresére nőtt.

A hadiipar több mint száz fegyvert és haditechnikai eszközt korszerűsített, és újakat hoz létre.

„Azok a fegyverek, amelyeket rendes körülmények között 5-8 évig fejlesztettek és teszteltek, most 4-7 hónap alatt kerülnek tömeggyártásba. Erre a Nagy Honvédő Háború óta nem volt példa” – hangoztatta.

Felsorolta, hogy a szárazföldi erők 1530 új és modernizált harckocsit, több mint 2500 gyalogsági harcjárművet és páncélozott személyszállítót, a légi- és űrerők 237 repülőgépet és helikoptert, az orosz haditengerészet nyolc hajót, négy többcélú tengeralattjárót és egy stratégiai atom-tengeralattjárót kapott.

A tanulságokról szólva elmondta, hogy az orosz hadsereg erősen megváltoztatta az összfegyvernemi harc taktikáját ostrom- és drónegységek létrehozásával, emellett minden hadseregnél felállítottak egy saját tartalék ezredet. Megkezdődött a légvédelmi rendszerek integrált használata, a precíziós fegyvereket sikeresen alkalmazzák.

Arról is beszámolt, hogy a sebesültek több mint 98 százaléka felépült, a kórházakban a halálozási arány alacsonyabb fél százaléknál, és folyamatosan csökken.

A katonai művelet 320 ezer résztvevője kapott állami kitüntetést, közülük 272-en érdemelték ki az Oroszország Hőse címet.

Sojgu szerint naponta több mint másfél ezren jelentkeznek katonai szolgálatra, az év eleje óta mintegy 490 ezer szerződéses katonát és önkéntest toboroztak, a külföldi önkéntesek száma pedig a hétszeresére nőtt.

„A jövő év kiemelt feladatai közé tartozik a különleges hadművelet folytatása a főparancsnok által meghatározott feladatok maradéktalan teljesítéséig” – jelölte ki a a hadsereg célját az orosz védelmi miniszter.

2024 feladatai közé sorolta a Szarmat interkontinentális komplexum harci szolgálatba állítását, a Kinzsal és a Cirkon hiperszonikus rendszerek gyártásának felgyorsítását, a rakéta- és lőszerellátás 1,8-szorosára növelését. A haditengerészet 4 tengeralattjárót, és 11 felszíni hajót kap. A szerződéses katonák száma az év végére 745 ezer főre nő.

Az oroszok országuk számos pontjára helyeztek drónindító állásokat, aminek az lehet a következménye, hogy Ukrajna kisebb eséllyel tudja hatástalanítani az öngyilkos eszközöket – közölte a brit védelmi minisztérium szakértőinek jelentése.

Kedden az orosz erők legalább 15 iráni gyártmányú Shahed drónt indítottak el a krími Balaklava körzetből, mely egy új drónindítóhely Szevasztopoltól délre.

December 5-én orosz tisztviselők azt állították, hogy 41 ukrán, a krími orosz katonai infrastruktúra elleni dróntámadást hiúsítottak meg, többek között a Csauda-fok közelében. A Csauda-foknál egy ismert drónindító állomás található, amelyet az oroszok szeptember eleje óta használnak.

A brit hírszerzés szerint a balaklavai már az ötödik drónindítóhely, amit az oroszok biztosan használnak az Ukrajna elleni támadásokhoz. A többi a Csauda-foknál, Jejszknél, Primorszkban és Kurszkban található.

Oroszország vélhetően két okból „szórja szét” drónindítási képességeit: egyrészt azért, hogy megvédje értékes eszközeit az ukrán támadásoktól, másrészt pedig azért, hogy megnehezítse ellenfele légierejének feladatát

– írta a brit védelmi minisztérium.

A jelentés kiemeli, hogy Moszkva a jövőben még több helyre telepíthet ilyen képességeket az ukrán támadásokra válaszul, arra kényszerítve Kijevet, hogy alkalmazkodjon e rendszerek új tranzitfolyosóihoz.