Izrael megadásra szólította fel a Hamászt

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő fegyverletételre szólította fel a radikális iszlamista Hamászt vasárnap.

„Az utóbbi napokban több tucat Hamász-terrorista adta meg magát csapatainknak” – hangoztatta a miniszterelnök a vasárnap este sugárzott videóüzenetében. Úgy fogalmazott, hogy a háború még tart, „de ez már a Hamász végének kezdete”.

Az izraeli hadsereg az utóbbi napokban több felvételt is közzétett, amelyeken a Gázai övezet északi felében őrizetbe vett palesztin férfiakat látni. A katonák közlése szerint a videókon a Hamász harcosait lehetett látni, akik megadták magukat.

A gázai egészségügyi minisztérium szombati közlése szerint az izraeli hadműveletek következtében eddig mintegy 18 ezer palesztin vesztette életét, és 49 500-an sebesültek meg a Gázai övezetben.

Oroszország kész segítséget nyújtani az izraeli-palesztin konfliktusövezetben élő civilek szenvedésének enyhítéséhez – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetése során a Kreml sajtószolgálata szerint.

A moszkvai tájékoztatás értelmében az eszmecsere középpontjában a konfliktusövezetben kialakult kiélezett helyzet, különösen a Gázai övezetben tapasztalható katasztrofális humanitárius helyzet állt. Putyin megerősítette elvi álláspontját, amely elutasítja és elítéli a terrorizmus minden megnyilvánulását, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja, hogy a terrorfenyegetésekkel szembeni fellépés ne járjon ily súlyos következményekkel a polgári lakosság számára.

„Az orosz fél kész minden lehetséges segítséget megadni a civilek szenvedésének enyhítéséhez és a konfliktus de-eszkalálásához” – hangoztatta az államfő az orosz közlemény szerint.

A felek kifejezték érdekeltségüket az együttműködés folytatása iránt az orosz állampolgárok és családtagjaik evakuálásának, valamint a Gázában fogva tartott izraeliek szabadon bocsátásának kérdésében. Megállapodtak a kapcsolattartás fenntartásában.

A fogolycserékről folytatandó újabb tárgyalások nélkül nem térhetnek vissza Izraelbe a Gázai övezetbe elhurcolt túszok – közölte a radikális iszlamista Hamász katonai szárnyának, az Izzedín al-Kasszám Brigádoknak a szóvivője vasárnap.

Abu Ubajda az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak küldött hangüzenetében külön hangsúlyt fektetett arra, hogy Izrael nem fogja tudni erővel kiszabadítani a foglyokat, és az egyikük kiszabadítására tett, kudarcba fulladt akcióra hivatkozott.

Ubajda továbbá azt állította, hogy a Hamász harcosai megrongáltak vagy megsemmisítettek 180 izraeli csapatszállító járművet, harckocsikat és buldózereket az utóbbi tíz napban ismét fellángolt harcokban.

A gázai egészségügyi minisztérium szombati közlése szerint az izraeli hadműveletek következtében eddig mintegy 18 ezer palesztin vesztette életét, és 49 500-an sebesültek meg a Gázai övezetben. Asraf al-Kidra szóvivő az al-Dzsazírának telefonon nyilatkozva azt is mondta, hogy csak az utóbbi 24 órában 297-en hunytak el és több mint 550-en sérültek meg a harcok következtében.

Időközben Hasszán Fadlalláh, a libanoni síita Hezbollah milíciához köthető egyik magas rangú politikus bejelentette, hogy az izraeli légitámadások Libanon déli részén a helyzet „további súlyosbodását” jelentik, amire a szervezet új típusú csapásokkal fog felelni, „ami a felhasznált fegyverek típusát, illetve a kijelölt célpontokat illeti”. Hangsúlyozta, hogy az eszkaláció „nem fogja elrettenteni a libanoni ellenállást az ország védelmétől és a Gázai övezet támogatásától”.

Tűzszünetet sürget a Gázai övezetben kialakult katasztrofális humanitárius helyzet miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, az ENSZ-főtitkár, valamint a dohai fórum résztvevői.

A WHO főigazgatója „katasztrofálisnak” nevezte az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háború hatását a gázai egészségügyi ágazatra nézve vasárnap a szakosított ENSZ-szervezet igazgatótanácsának rendkívüli ülésen, mivel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek kisebb területekre tömörülnek megfelelő élelem, víz, menedék és higiéniai feltételek nélkül, ami „ideális feltételeket teremt a betegségek terjedéséhez”.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a 34 tagú testület előtt elmondta, hogy összefoglalva, az egészségügyi szükségletek drámaian megnövekedtek, az egészségügyi rendszer kapacitása pedig a korábbi harmadára csökkent.

Az Afganisztán, Marokkó, Katar és Jemen által javasolt, a WHO által jelenleg vizsgált indítvány felmentő egészségügyi személyzet és ellátmány szabad beutazását követeli, és a WHO-t bízná meg a kórházak újjáépítéséhez szükséges finanszírozás biztosításával.

Tedrosz szerint azonban „szinte lehetetlen” teljesíteni ezeket a kéréseket, tekintettel a biztonsági helyzetre. „Az egészségügyi létesítmények ellátása rendkívül nehézzé vált a rossz biztonsági helyzet és a nem elegendő külső utánpótlás miatt” – mondta. A WHO főigazgatója egyúttal „mélységes” sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok vétója megakadályozta az ENSZ Biztonsági Tanácsa megállapodását a tűzszünetről.

Izrael vasárnapra virradóra és nap közben is folytatta gázai offenzíváját, miután az Egyesült Államok megvétózta a tűzszünetet, és keresztülvitte 100 millió dollár értékben harckocsilőszerek eladását Izraelnek. A tűzszüneti indítványt António Guterres ENSZ-főtitkár terjesztette be a múlt héten egy ritkán igénybe vett jogkörével élve, azzal az indoklással, hogy „a humanitárius rendszer összeomlásának komoly veszélyével állunk szemben”.

Guterres a dohai fórumon vasárnap azt mondta „a helyzet rohamos ütemben katasztrófa felé tart, amelynek potenciálisan visszafordíthatatlan következményei lehetnek a palesztinok egészére, valamint a régió békéjére és biztonságára nézve”. Guterres Dohában úgy nyilatkozott, hogy nem tesz le a gázai humanitárius tűzszünetre való újabb és újabb felhívásról, és hozzátette, hogy a háború aláássa a Biztonsági Tanács hitelességét és tekintélyét.

Jordánia külügyminisztere, Ajmán Szafadi a dohai konferencián azt mondta: Izrael olyan politikát folytat a palesztinok Gázából való kiszorítására, amely szerinte megfelel a „népirtás jogi definíciójának”. A Ciszjordániával határos Jordánia a palesztinok nagy részét befogadta Izrael 1948-as megalakulása után. A külügyminiszter kijelentette, hogy Izrael olyan gyűlöletet keltett a térségben, amely hosszú ideig kísérteni fogja azt, és meghatározó hatással lesz a következő generációkra. „Amit Gázában látunk, az nem egyszerűen csak ártatlan emberek megölése és megélhetésük elpusztítása (Izrael által), hanem szisztematikus törekvés Gáza lakosságának eltávolítására” – mondta Szafadi. „A világ még nem jutott el arra a pontra, ahová el kellene jutnia … a háború leállításának egyértelmű követeléséhez; egy olyan háború leállításáénak, amely megfelel a népirtás jogi definíciójának” – fogalmazott.

Szafadi elmondta azt is, hogy az arab miniszterek küldöttségének és Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a múlt pénteki washingtoni tárgyalásain komoly nézeteltérések merültek fel az amerikai kormányzat Izraelnek nyújtott katonai támogatásával és a tűzszünetre való felszólítás elutasításával kapcsolatban.

Az izraeli kormány egyik szóvivője visszautasította, „felháborítónak és hamisnak” nevezte a jordániai külügyminiszter nyilatkozatát, különösen azt az állítást, hogy Izrael ki akarná szorítani a palesztinokat a Gázai övezetből.

Katar miniszterelnöke, Mohammed bin Abdurrahman asz-Száni sejk a dohai fórumon kijelentette, hogy országa továbbra is nyomást gyakorol Izraelre és a Hamászra a fegyverszünet érdekében, annak ellenére, hogy annak esélyei „csökkennek”.

Az Egyesült Államok és Izrael ellenzi a tűzszünetet, mert szerintük az csak a Hamásznak kedvezne. Washington ehelyett a harcok szüneteltetését támogatja a polgári lakosság védelme és a Hamász által az október 7-i, Izrael elleni támadás során ejtett túszok szabadon bocsátása érdekében.

A Vörös-tengeren járőröző egyik francia fregatt lelőtt két drónt, amelyeket Észak-Jemenből, a húszi lázadók ellenőrizte területről indítottak el, és amelyek a stratégiai fontosságú tengeri útvonalon az izraeli kikötőkbe tartó hajókat fenyegetik – közölte vasárnap a francia vezérkar.

Az „egyértelműen fenyegető” két drón észlelése és megsemmisítése szombat este történt 110 kilométerre a húszi lázadók ellenőrzése alatt álló észak-jemeni kikötőtől, Hudajdától – tették hozzá.

Szombaton Jahja Szarí, a jemeni húszi lázadók szóvivője arra figyelmeztette a hajózási vállalatokat, hogy az izraeli kikötők felé tartó hajóikat célpontnak fogják tekinteni a Vörös-tengeren, ha az izraeli ostrom alatt álló, palesztin lakosságú Gázai övezetbe nem tud bejutni elegendő humanitárius segítség.

A francia bejelentés előtt a közösségi oldalakon közzétett nyilatkozatukban a húszik azt közölték, hogy

„ha a Gázai övezetbe nem jut el a szükséges élelmiszer és gyógyszer, az izraeli kikötőkbe tartó minden hajó a Vörös-tengeren fegyveres erőink célpontjává válik”.

A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet szintén közleményben – amelyben magát az Izraellel szembeni „ellenállási tengely” részének nevezte a libanoni Hezbollah és a húszik mellett –, „bátor és merész” lépésként dicsérte a jemeni lázadók döntését.

Az Irán támogatását élvező húszik már többször célba vették drónokkal és rakétákkal Izrael déli részét, illetve a Vörös-tengeren közlekedő hajókat,

hogy – magyarázatuk szerint – ezzel támogassák a palesztinok ügyét. Amerikai hadihajók többször segédkeztek ezeknek a rakéta- és dróntámadásoknak a semlegesítésében.