" Itt az ideje, hogy a Nyugat ne játssza tovább a hülyét!"

Azok a nyugati országok, amelyek Oroszország összeomlását várják, tévednek, és inkább hagyniuk kellene, hogy gazdaságuk hasznot húzzon az együttműködésből – mondta Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön egy kormányülésen, olvasható az oroszhirek.hu-n.

Az Egyesült Államok és szövetségesei példátlan szankciókkal vették célba Oroszországot, hogy megbüntessék Moszkvát az ukrajnai konfliktus miatt. Az orosz kormány és a nyugati elemzések szerint az ország alkalmazkodott a nyomáshoz.

Putyin a Stratégiai Fejlesztési és Nemzeti Projektek Tanácsának ülésén vetette fel a kérdést, miközben Oroszországnak a nem nyugati nemzetekkel való fellendülő kereskedelmi kapcsolatait ismertette. Megjegyezte azonban, hogy Moszkva nem zárja be az ajtót a Nyugat előtt.

A nyugati országoknak választaniuk kell aközött, hogy „múló megfontolásokat” követnek-e, amelyek Oroszország megsemmisítésére ösztönzik őket, vagy „saját nemzeteik és népeik érdekeit követik, amelyek egy többpólusú világ új alapjain” alapuló együttműködést igényelnek – jelentette ki Putyin.

Moszkva úgy vészelte át a nyugati gazdasági támadásokat, hogy gazdaságát átirányította a Washington vezette szankciókhoz nem csatlakozó országokkal – köztük az ázsiai nagyhatalmakkal, Kínával és Indiával – folytatott kereskedelem irányába.

Oroszország intézkedéseket hozott annak érdekében is, hogy csökkentse a nyugati irányítású pénzintézetektől való függőségét, és a kereskedelemben alternatív fizetési módokra és nemzeti valutákra állt át. Keddi pekingi látogatása során Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök azt mondta, hogy a Kínával folytatott kereskedelemben az amerikai dollárt már szinte teljesen elhagyták.

Eközben az uniós országok az energiaárak ugrásszerű emelkedését szenvedték el, miután elutasították az orosz szállítást, hogy állítólagosan csökkentsék a függőséget és csökkentsék Moszkva bevételeit. Különösen az orosz vezetékes földgázt cserélték le drágább cseppfolyósított földgázra (LNG), amelyet az Egyesült Államokból, Katarból és más országokból szereznek be. Oroszország is Európa LNG-szállítói között van, és a Kommerszant e hónap elején megjelent jelentése szerint rekordmennyiségű szállítást teljesített.

A vezető európai gazdaságban, Németországban néhány gyártulajdonos kénytelen volt bezárni a gyárakat a megnövekedett működési költségek miatt. A Credit reform hitelügynökség ebben a hónapban arról számolt be, hogy várakozásai szerint idén 18 100 német cég fog fizetésképtelenséget jelenteni, ami 23,5 százalékos növekedés 2022-hez képest.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, az Egységes Oroszország párt elnöke az X közösségi hálózaton december 24-én az ukrajnai konfliktus miatt Európában kialakult helyzetről érdeklődött, megemlítve a gazdasági növekedés elmaradását és az európai utcákon „lézengő” ukránok tömegeit – írja az oroszhirek.hu.

Dimitrij Medvegyev

Fotó: Belga via AFP/Belga MAG/Benoit Doppagne

Oroszország 2022. február 24-én különleges katonai műveletet indított Ukrajnában. Vlagyimir Putyin orosz elnök annak céljául azoknak embereknek védelmét nevezte meg, akiket „a kijevi rezsim által nyolc éven át bántalmazott, népirtásnak vetett alá. Megjegyezte, hogy a különleges művelet kényszerintézkedés volt, Oroszországnak „nem maradt esélye másként cselekedni, a kialakult biztonsági kockázatok olyan mértékűek voltak, hogy más eszközökkel nem lehetett reagálni”.

Putyin szerinte Oroszország 30 éve próbál megegyezni a NATO-val az európai biztonsági elvekről, de válaszul vagy cinikus csalással és hazugsággal, vagy nyomásgyakorlási és zsarolási kísérletekkel szembesült, miközben a szövetség Moszkva tiltakozása ellenére folyamatosan közeledik Oroszország határaihoz.

Oroszország ukrajnai különleges hadműveletének megkezdése után a Nyugat fokozta az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomást. A logisztikai láncok megszakadása az üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedéséhez vezetett Európában és az Egyesült Államokban. Maguk a nyugati országok is többször hangot adtak annak a véleményüknek, hogy az oroszellenes szankciók hatástalanok. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta, hogy az Oroszország megfékezésére és gyengítésére irányuló politika a Nyugat hosszú távú stratégiája, és a szankciók komoly csapást mértek az egész világgazdaságra. Szerinte a Nyugat fő célja, hogy emberek millióinak életét megnehezítse. Az Oroszországi Föderáció többször is kijelentette, hogy minden problémát meg fog oldani, amit a Nyugat okoz neki.

A Nyugat nem biztosította Ukrajnának a szükséges képességeket, és így része volt abban, hogy Kijev ellentámadása kudarcot vallott. Erről pénteken Ben Hodges, az amerikai erők volt európai parancsnoka beszélt – írja az oroszhirek.hu.

„Természetesen csalódott vagyok, hogy az ukrán ellentámadás nem hozta meg azokat az eredményeket, amelyeket mindannyian reméltünk, és amelyeket megjósoltam. Mi, a Nyugat voltunk azok, akik kudarcot vallottunk, nem Ukrajna, aki kudarcot vallott. Nem tudtuk biztosítani számukra azt, amit reméltek, beleértve a légierőt, a nagy hatótávolságú precíziós fegyvereket és más képességeket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy ez az ellentámadás sikeres legyen” – mondta a Silicon Curtain YouTube podcastjában.

Az ukrán hadsereg június eleje óta folytat sikertelen támadási kísérleteket. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint Kijev ez idő alatt 159 ezer katonát, 121 repülőgépet, 766 harckocsit és 2348 páncélozott járművet veszített.

Az orosz fél többször hangsúlyozta, hogy az offenzíva nem hozott jelentős eredményeket Ukrajna számára. Az elmúlt hetekben Nyugaton és magában Kijevben is többször elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy az „ellentámadás” nem volt elég sikeres, és a frontvonalak állapota az ukrán fél számára patthelyzetet jelent.

Aljakszandr Lukasenka Oroszországban tett látogatása során kijelentette, hogy Ukrajna sorsa az összeomlás felé halad, hacsak nem sikerül lezárni a háborút 2024-ig.

Lukasenka szerint van esély a konfliktus békés rendezésére, és elkötelezte magát amellett, hogy meggyőzze Ukrajnát arról, hogy ez az egyetlen módja a tragédia elkerülésének.

Amennyiben az ország nem él ezzel a lehetőséggel, Lukasenka szerint elkerülhetetlen a teljes összeomlás. Úgy véli, hogy Volodimir Zelenszkij is már észleli az összeomlás jeleit, ezért a belorusz elnök hangsúlyozza a közös erőfeszítéseket a helyzet mielőbbi rendezése érdekében.

Borrell  az EU külügyi biztosa Oroszországot olyan nagyhatalomnak nevezte, amely állítólag veszélyezteti az európai demokráciát - írta meg az oroszhirek.hu.

"Ha nem változtatunk gyorsan irányt, ha nem mozgósítjuk minden képességünket, az lehetővé teszi Putyinnak, hogy megnyerje a háborút Ukrajnában" - fogalmazott Borrell.

“Az a fontos, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút. Mire vagyunk felkészülve? Tényleg készen állunk arra, hogy bármit megtegyünk? Ezt a kérdést kell feltennünk magunknak” – hangsúlyozta.

Borrell többször is a Kijevnek nyújtott további nyugati katonai támogatás mellett foglalt állást. Különösen júniusban adott hangot félelmének, hogy külföldi segítség nélkül az ukrajnai konfliktus nagyon gyorsan véget érne, amit mindenképp el akar kerülni. A minap pedig arra panaszkodott, hogy nem minden uniós ország tekint Oroszországra “stratégiai fenyegetésként”, bármennyire is próbálja őket erről meggyőzni őket.

A Kreml többször hangsúlyozta, hogy soha nem mondott le a Kijevvel folytatott diplomácii párbeszédről. De – mint Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő megjegyezte – ennek most nincsenek meg a feltételei, mivel az elmozdulást a béke felé mind Kijev, mind a kollektív Nyugat teljesen kizárja. Mindazonáltal – mondta – a helyzet elmozdulhat a béke felé, de csak akkor, ha figyelembe veszik a tényleges helyzetet és az új realitásokat, és Moszkva minden követelését jól ismerik.