Halálos áldozatok, ukrán légicsapások Oroszországban

Tizennégy ember – köztük két gyerek – meghalt és száznyolcan megsebesültek szombaton az Ukrajnával határos Belgorod orosz terület azonos nevű székhelyén az ukrán hadsereg légicsapásaiban – közölték az orosz hatóságok.

A támadás egy nappal azután történt, hogy az orosz hadsereg intenzív légi offenzívát indított különböző ukrán városok ellen.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának közlése szerint „tizenkét felnőtt és két gyermek halt meg Belgorodban”. A tárcának a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleménye szerint „108 ember, közöttük tizenöt gyermek sebesült meg”.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a támadás nem marad büntetlenül, és Moszkva kérni fogja az eset miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását.

A tárca szerint az orosz erőknek sikerült két irányított lövedéket és a rakéták „többségét” elfogniuk, különben sokkal súlyosabb lett volna a veszteség. Több rakéta és repesz azonban Belgorodra hullott.

A Belgorod város elleni ukrán támadásról tájékoztatták Vlagyimir Putyin orosz elnököt – közölte Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője.

A szintén az ukrán határ mellett fekvő Brjanszki területen Kiszter és Borsevo falvakat lőtték az ukrán erők, itt egy kilencéves gyermek vesztette életét – közölte Alekszandr Bogomaz, a terület állami közigazgatási hivatalának vezetője.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz légvédelmi rendszerek tizenhárom ukrán rakétát semmisítettek meg a terület felett.

A tárca szerint harminckét ukrán drónt is semlegesítettek az ukrán határtól északra fekvő Brjanszk, Kurszk és Orjol, valamint Moszkva térségében.

A pénteki, kiemelkedően intenzív orosz csapássorozat, amely az ukrajnai konfliktus kezdete óta a leghevesebbek közé tartozik, legalább 39 halálos áldozatot követelt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati bejelentése szerint. A sebesültek számát 160-ra teszik. Az ukrán légierő légierő szóvivője szerint ez volt a „legmasszívabb” orosz támadás a háború kezdete óta.

Lakóépületeket és

egy szülészeti kórházat, egy bevásárlóközpontot,

valamint ipari és katonai infrastruktúrát vettek célba az orosz támadások pénteken.

Az eddigi legnagyobb támadás

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton bejelentette: eddig 39 ember halálról értesültek. Az elnök részvétét nyilvánította az áldozatok családtagjainak.

„Ez volt a legmasszívabb rakétatámadás a háború első napjait leszámítva ”

– mondta Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője az AFP francia hírügynökségnek.

A polgári áldozatok számát tekintve ez volt az eddigi legnagyobb támadás – fogalmazott szombaton Vitalij Klitschko kijevi polgármester, aki január 1-jére gyásznapot hirdetett.

Oroszországot is elérték a rakéták

António Guterres ENSZ-főtitkár felszólalt a városok és falvak elleni, szerinte megdöbbentő támadások ellen.

Az orosz hatóságok korábban közölték: a Harkivtól 80 kilométerre északra fekvő oroszországi

Belgorod városában egy lakóépületet ért ukrán csapás egy ember halálát okozva,

négy másik pedig megsebesült. Összesen 13 ukrán rakétát fogtak el Belgorod térsége felett, és 32 drónt semlegesítettek az ukrán határtól északra fekvő Brjanszk, Kurszk és Orel szektorokban, valamint Moszkvában – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Sürgős cselekvésre szólította fel az amerikai Kongresszust Joe Biden elnök Kijev katonai támogatásának folytatása érdekében pénteken az Ukrajnát ért újabb átfogó orosz rakéta- és dróntámadásokra reagálva. Joe Biden közleménye szerint amennyiben a washingtoni törvényhozás nem teszi meg a szükséges lépéseket az új évben, az Egyesült Államok nem lesz képes Ukrajna rendelkezésére bocsátani az önvédelemhez szükséges légvédelmi rendszereket és fegyvereket.

Az elnök szerint a polgári létesítményeket ért orosz légicsapások „súlyos emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy csaknem két év pusztító háború után sem változtak (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) céljai”. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az ukrajnai harcok tétje jóval túlmutat Ukrajnán, és a teljes NATO szövetségre, Európa biztonságára, valamint a transzatlanti kapcsolatok jövőjére is hatással van.

Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó telefonon beszélt Jaciek Siewierával, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjével, akit az Egyesült Államok szolidaritásáról biztosított azon hírek nyomán, miszerint egy vélhetően orosz rakéta pénteken rövid időre belépett a lengyel légtérbe. A Fehér Ház közleménye szerint Sullivan további segítséget ajánlott fel Lengyelország számára.

Ukrajna-szerte folytatódik a kegyetlen kényszersorozás. Az egyenruhások van, hogy mentőautóval járják az utcákat, így próbálnak minél több hadköteles férfit begyűjteni. Közben már az ukrán parlament előtt van az új mozgósítási törvénytervezet, mely szinte minden szabadságjogától megfosztaná azokat a hadköteleseket, akik nem jelentkeztek a toborzóknál.

Mentőautó egy odesszai lakótelep udvarán, ahol sikoltozás hallható. Egy fiatal nő próbálja meg kiszabadítani a férjét a hadkiegészítő tisztek karmai közül, akik egy mentőautóban álcázzák magukat, miközben hadkötelesekre vadásznak. A sikoltozásra többen figyelmesek lesznek, és felveszik telefonra, ennek köszönhetően a nőnek sikerül megmentenie a férfit – látható az M1 Híradójában bemutatott felvételen.

A konfliktus egyre gyakoribb az egyenruhások és a civilek között. Itt például a kárpátaljai Szolyván rögzítettek olyan jeleneteket, melyen két katona egy civillel verekedik. Ukrajna legnyugatibb, magyarok által is lakott megyéjében mindennaposak a razziák. Hadköteleseket keresnek az utakon, a boltokban és odahaza is.

Közben az ukrán parlament elé került az az új mozgósítási törvénytervezet, amely alapján drákói szigorral lépnének fel mindazokkal szemben, akik megtagadják a mozgósítást.

Eddig felmentést élvező kategóriák szűnnének meg, és ezentúl a mozgássérülteket, és bármilyen megdöbbentően hangzik, még a félig vakokat és a nők egy részét is besoroznák.

„A legérdekesebb az, hogy katonakönyv nélkül semmit nem lehet majd csinálni. Az már természetes, hogy hadkötelesként nem hagyhatjuk el az országot, de ezután tilos lesz ingatlant vagy bármilyen ingóságot eladni katonakönyv nélkül, ugyanis nem lesz rá jogunk. Még autót vezetni sem. Továbbá nem kaphatunk hitelt, és kizárnak az állami szolgáltatásokból is minket. Ráadásul a saját banki vagyonunkhoz sem férhetünk hozzá” – mondta egy felháborodott nő.

Az új törvénytervezetnek országszerte hatalmas visszhangja van, az emberek csak erről beszélnek. A jogszabályban még a külföldön tartózkodó ukránok jogait is megvonnák, amennyiben azok nem jelentkeznek szolgálatra. Nem kaphatnának útlevelet és konzuli segítséget sem.

Kijevnek 500 ezer új katonára van szüksége, erről legutóbb Volodimir Zelenszkij beszélt, de vannak, akik ennél is tovább mennének.

„Bármilyen számokat is mondunk, én úgy gondolom, hogy az egész országnak harcolnia kell. Mindenkinek! Nem 500 ezernek, hanem 40 milliónak. És minden vállalatot is mobilizálnunk kell ehhez” – mondta a dél-ukrajnai kormányzó.

Közben a kisebb parlamenti frakciók, így a Julia Timosenko-féle Haza párt jelezte, hogy nem fogja megszavazni a jogfosztó törvényt.

„Ebben a formában nem oldja meg a problémákat, nem effektív, alkotmányellenes. Nem fogjuk támogatni. Persze, háború közben a mozgósítás kötelező, az ukránoknak meg kell védeniük a földjüket, de ez a törvény nem megfelelő” – mondta a volt ukrán miniszterelnök.

A törvény kihirdetése után legfeljebb 60 napja lesz mindenkinek arra, hogy önként felkeresse a toborzóirodákat, és katonai nyilvántartásba vétesse magát.

Akik ezt elmulasztják, azokkal szemben szigorú szankciókat alkalmazhatnak. Letilthatják a bankkártyáikat, a SIM-kártyáikat, és megvonhatják vezetői engedélyüket is.