Ezért nem vettünk részt az Ukrajnáról szóló szavazáson

Magyarország nem tartja felkészültnek Ukrajnát az uniós tárgyalások megkezdéséhez, ezért nem vett részt az arról tartott szavazáson – tájékoztatott a miniszterelnök politikai igazgatója Brüsszelben csütörtökön.

Orbán Balázs az európai uniós csúcstalálkozó alkalmából magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, Magyarország álláspontja egyértelmű: nem tartja felkészültnek Ukrajnát az európai uniós tárgyalásokhoz, ezért azt javasolta, hogy ne kezdődjenek meg a tárgyalások.

Közölte, 26 uniós tagállam azonban másképpen gondolja ezt, ezért a tárgyalásokat követően Magyarország úgy döntött, hogy elhagyja az üléstermet és nem vett részt a szavazáson.

Ezzel Magyarország nem akadályozta meg a döntés meghozatalát, de nem is vállalja a felelősséget ezért az elhibázott döntésért

– húzta alá.

Innentől kezdve a felelősség a 26 európai uniós tagállamot terheli – tette hozzá. A konkrét tárgyalások megkezdéséhez egyhangú döntéshozatalra van szükség, és ez a döntés nem született meg, ez majd a későbbi időkre tolódik – részletezte.

Közölte továbbá: az Európai Tanács határozata elvi döntés, ezt követően még a konkrét tárgyalási csomag összeállításához is egyhangúlag kell hozzájárulni a tagállamoknak, és

a következő években a tárgyalási eljárás során legalább 70 alkalommal kell egyhangú döntéshozatal útján támogatni Ukrajna európai uniós csatlakozását.

„Továbbra sem támogatjuk, továbbra sem értünk egyet a tárgyalások megkezdésével, ezért továbbra is fenntartjuk a magyar álláspontot” – tette hozzá Orbán Balázs.

Ukrajna uniós tagsága rossz döntés, Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván részt venni – jelentette ki Orbán Viktor a közösségi oldalán közzétett videójában csütörtökön.

A miniszterelnök Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó szünetében rögzített üzenetében kijelentette: Magyarország álláspontja világos, Ukrajna nem felkészült arra, hogy az Európai Unió megkezdje vele a tárgyalásokat az uniós tagságról.

Teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntés ilyen körülmények között megkezdeni Ukrajnával a tárgyalásokat, és Magyarország nem is módosítja az álláspontját – emelte ki a miniszterelnök.

Közölte, ellenben 26 másik ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen. Ezért Magyarország úgy döntött, hogy ha 26-an így döntenek, menjenek a maguk útján – jelentette ki. Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván osztozni, és ezért Magyarország a döntéstől a mai napon távol maradt – tájékoztatott. A tárgyalások folytatódnak a költségvetés módosításával – tette hozzá Orbán Viktor.

Az Európai Tanács úgy határozott, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával – jelentette be a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke csütörtökön.

Charles Michel a közösségi oldalán közzétett üzenetében közölte: a csütörtökön megkezdődött, kétnaposra tervezett brüsszeli uniós csúcstalálkozón részt vevő tagállami vezetők tagjelölt státuszt adtak Georgiának.

Közölte továbbá, hogy az Európai Unió tárgyalásokat kezd Bosznia-Hercegovinával, amint az ország eléri a tagsághoz szükséges kritériumok teljesítésének szükséges szintjét.

Tájékoztatása szerint a tagországok állami-, illetve kormányfői felkérték az Európai Bizottságot, hogy márciusig készítsen jelentést arról, hogy miként értékeli Bosznia-Hercegovina kritériumoknak való megfelelését a döntés meghozatala érdekében.

„A döntés a remény egyértelmű jele Ukrajna népe és az európai kontinens számára” – tette hozzá.

Charles Michel az Európai Tanács épületében rövid nyilatkozatot adott uniós újságíróknak, amelyben a tanácsi elnök történelmi pillanatnak nevezte a döntés – ami szavai szerint – az Európai Unió hitelességét és erejét mutatja.

„A döntés megszületett, megkezdjük a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával” – fogalmazott. Hangsúlyozta továbbá, a döntés rendkívül erős politikai üzenetet hordoz az unió támogatásáról, és megmutatja az ukrajnaiaknak, hogy az Európai Unió az oldalukon áll.

A tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke továbbá közölte, a csúcsértekezlet most a hosszútávú uniós költségvetés felülvizsgálatának vitájával folytatódik, amelynek hangsúlyos pontja lesz az Ukrajnának négyéves időtartamra szánt 50 milliárd eurós támogatás. Michel reményét fejezte ki, hogy a tagállamok egyhangúlag támogatják majd az Ukrajna pénzügyi támogatásáról szóló döntést.

A tagállami vezetők később Ukrajna és a bővítés témakörében zárónyilatkozatot adtak ki, amelyben hangsúlyozták: a bővítés geostratégiai befektetés a békébe, a biztonságba, a stabilitásba és a jólétbe.

Motorja az európai állampolgárok gazdasági és társadalmi feltételei javításának, az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentésének, és elő kell mozdítania az unió alapját képező értékeket.

Leszögezték: az unóba igyekvő partnereknek fokozniuk kell reformtörekvéseiket, különösen a jogállamiság területén, összhangban a csatlakozási folyamat érdemeken alapuló természetével és az EU segítségével.

A Nyugat-Balkán uniós perspektívájával kapcsolatban azt írták, az Európai Tanács megerősíti elkötelezettségét a régió országainak uniós kilátásai mellett, és a csatlakozási folyamat felgyorsítását sürgeti.

Észak-Macedóniával összefüggésben közölték: az Európai Unió készen áll arra, hogy befejezze az országgal folytatott csatlakozási tárgyalások nyitó szakaszát, amint végrehajtja az alkotmánymódosításokra vonatkozó kötelezettségvállalását.

„Az Európai Tanács továbbra is elkötelezett amellett, hogy a bővítési folyamat során visszafordítható és érdemeken alapuló módon előmozdítsa az Európai Unió és a régió közötti fokozatos integrációt” – fogalmaztak.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban az Európai Tanács közölte: ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnának időben, kiszámítható és fenntartható módon katonai támogatást nyújtson. Kijelentették: fel kell gyorsítani a rakéták és lőszerek szállítását, és további légvédelmi rendszert kell biztosítani az országnak.

Ukrajna létfontosságú infrastruktúrája elleni folyamatos orosz támadások ismeretében az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják a humanitárius segítségnyújtást,

valamint az energiaágazat ellenálló képességének biztosítását célzó támogatást – írták.

Kijelentették: Oroszországot és vezetését felelősségre kell vonni a háborúért és a nemzetközi jog szerinti egyéb súlyos bűncselekményekért, valamint a háború által okozott károkért. Az Európai Unió eltökélt szándéka, hogy gyengítse Oroszország háborús képességeit, többek között szankcióinak további megerősítésével, azok teljes és hatékony végrehajtásával, valamint kijátszásuk megakadályozásával – írták.

Az Európai Unió továbbra is támogatja Moldovát és Georgiát azon kihívások kezelésében, amelyekkel Oroszország Ukrajna elleni háborúja következtében szembesülniük kell – tették hozzá.

Az Európai Unió döntése, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, „győzelem” a háború dúlta ország számára, de „egész Európa” számára is – jelentette ki a már Kijevben tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az X-en.

„Győzelem Ukrajna számára. Győzelem egész Európa számára. Ez egy olyan győzelem, amely motivál, inspirál és erősebbé tesz. A történelmet azok csinálják, akik nem fáradnak bele a szabadságért vívott küzdelembe” – írta. Zelenszkij üdvözölt „minden egyes ukránt”, valamint Moldovát, amellyel szintén megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtök este jelentette be az Ukrajna számára kedvező uniós döntést. Ukrán politikusok szintén üdvözölték az uniós megállapodást, Dmitro Kuleba külügyminiszter „történelmi jelentőségű napról” beszélt.

Denisz Smihal miniszterelnök szerint az unió döntésével elismerte az elmúlt években kezdeményezett reformokat, egyszersmind figyelmeztetett, hogy a csatlakozáshoz vezető út nehéz lesz.