Az oroszok szerint több mint félmillió ukrán esett el.

Az ukrán fegyveres erők veszteségei halottakban és sebesültekben a háború kezdete óta meghaladták a 383 ezret, a nyár elején elindított ellentámadás kezdete óta pedig a 159 ezret – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca keddi kibővített vezetőségi ülésén.

Azt állította, hogy hivatásos NATO-katonák légvédelmi rendszereket, műveleti-taktikai rakétarendszereket és rakéta-sorozatvetőket kezelnek személyesen Ukrajnában. „Az ezen eszközökkel történő csapások előkészítésekor a rádiólehallgatás során amerikai angol, lengyel és brit beszédet rögzítünk” – mondta, megemlítve, hogy a szövetség országainak 410 műholdja dolgozik Kijevnek.

A miniszter szerint az orosz hadsereg a háború kezdete óta több mint 5800, ukrán oldalon harcoló külföldi „zsoldost” ölt meg, köztük 1427 lengyelt, 466 amerikait és 344 britet. Mint mondta, Ukrajna területén 103 háborús bűnöst likvidáltak, akik különös kegyetlenséget tanúsítottak.

A Sojgu által ismertetett mérleg szerint az orosz erők ötször nagyobb területet „szabadítottak fel”, mint amekkora „a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság” volt a háború előtt.

Szavai szerint négy, összesen több mint 83 ezer négyzetkilométer területű és mintegy 5 millió összlakosságú régió lett „Oroszország része”, az Azovi-tenger beltengerré vált, szárazföldi folyosó nyílt a Krím felé, és helyreállt a vasúti összeköttetés a Donyec-medencével.

Azt mondta, hogy az úgynevezett ellentámadás során az ukrán erők nem tudták áttörni az orosz „taktikai védelmi zónát” sem, és kolosszális veszteségeket szenvedtek. Beszámolója szerint az ukrán fél a nyár eleje óta 159 ezer halottat és sebesültet, 121 repülőgépet, 23 helikoptert, 766 harckocsit, köztük 37 Leopardot, és 2348 páncélozott járművet, köztük 50 Bradleyt veszített.

„Nyilván ezért nem látunk még mindig amerikai Abramsokat a csatatéren” – mondta. A tárcavezető szerint a háború kezdete óta Kijev több mint 383 ezer embert, 14 ezer harckocsit és páncélozott járművet, 8500 ágyút és sorozatvetőt veszített.

„Az orosz fegyveres erők képesek megfelelő módon és gyorsan reagálni bármely modern ellenséges erő fellépésére. Több mint 650 ezer katona szerzett harci tapasztalatot. Ma az orosz hadsereg a legjobban kiképzett és a legharcképesebb a világon, fejlett, harci körülmények között kipróbált fegyverekkel” – mondta Sojgu.

„A korszerű orosz haditechnika kemény próbát állt ki a különleges hadművelet körülmények között, és bizonyította a NATO-országok hasonló eszközeivel szembeni fölényünket” – fogalmazott. „A szankciók ellenére több csúcstechnológiát képviselő fegyvert gyártunk, mint a NATO-országok” – tette hozzá.

A miniszter által ismertetett adatok értelmében Ukrajna 203 milliárd dollárt kapott külső támogatóktól, ami 30 milliárddal haladja meg a GDP-jét. „Valójában egy csődbe ment országról van szó, mivel ezeknek a pénzeknek jelentős része kölcsön, amelyet vissza kell fizetni” – fogalmazott.

Mint mondta, 54 ország jelentett be katonai segélyt Ukrajnának, de valójában 15 szállít fegyvereket és haditechnikát. Kijev összesen 5220 harckocsit és páncélozott járművet, több mint 3 ezer tüzérségi rendszert, 23 ezer drónt, valamint 115 repülőgépet és helikoptert kapott.

„Példátlannak” nevezte a hadsereg és a haditengerészet újra fegyverzésére, valamint a személyi állomány szociális támogatására tett orosz lépéseket. A harckocsigyártás, mint mondta, tavaly február óta az 5,6-szorosára, a páncélozott járműveké a 3,5-3,6-szeresére, a drónoké 16,8-szorosára, a tüzérségi lőszereké pedig 17,5-szeresére nőtt.

A hadiipar több mint száz fegyvert és haditechnikai eszközt korszerűsített, és újakat hoz létre.

„Azok a fegyverek, amelyeket rendes körülmények között 5-8 évig fejlesztettek és teszteltek, most 4-7 hónap alatt kerülnek tömeggyártásba. Erre a Nagy Honvédő Háború óta nem volt példa” – hangoztatta.

Felsorolta, hogy a szárazföldi erők 1530 új és modernizált harckocsit, több mint 2500 gyalogsági harcjárművet és páncélozott személyszállítót, a légi- és űrerők 237 repülőgépet és helikoptert, az orosz haditengerészet nyolc hajót, négy többcélú tengeralattjárót és egy stratégiai atom-tengeralattjárót kapott.

A tanulságokról szólva elmondta, hogy az orosz hadsereg erősen megváltoztatta az összfegyvernemi harc taktikáját ostrom- és drónegységek létrehozásával, emellett minden hadseregnél felállítottak egy saját tartalék ezredet. Megkezdődött a légvédelmi rendszerek integrált használata, a precíziós fegyvereket sikeresen alkalmazzák.

Arról is beszámolt, hogy a sebesültek több mint 98 százaléka felépült, a kórházakban a halálozási arány alacsonyabb fél százaléknál, és folyamatosan csökken.

A katonai művelet 320 ezer résztvevője kapott állami kitüntetést, közülük 272-en érdemelték ki az Oroszország Hőse címet.

Sojgu szerint naponta több mint másfél ezren jelentkeznek katonai szolgálatra, az év eleje óta mintegy 490 ezer szerződéses katonát és önkéntest toboroztak, a külföldi önkéntesek száma pedig a hétszeresére nőtt.

„A jövő év kiemelt feladatai közé tartozik a különleges hadművelet folytatása a főparancsnok által meghatározott feladatok maradéktalan teljesítéséig” – jelölte ki a a hadsereg célját az orosz védelmi miniszter.

2024 feladatai közé sorolta a Szarmat interkontinentális komplexum harci szolgálatba állítását, a Kinzsal és a Cirkon hiperszonikus rendszerek gyártásának felgyorsítását, a rakéta- és lőszerellátás 1,8-szorosára növelését. A haditengerészet 4 tengeralattjárót, és 11 felszíni hajót kap. A szerződéses katonák száma az év végére 745 ezer főre nő.

Veszélyesek azok az elképzelések, amelyek szerint az Ukrajnának szánt F–16-os repülőgépek NATO-országok légibázisain lehet állomásoztatni – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz tévécsatorna hétfői Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában.

„Komolyan szóba jöttek az F–16-os repülőgépek. A róluk szóló beszélgetések során kiderül, hogy Ukrajnában nincsenek olyan repülőterek, amelyek ilyen repülőgépek kiszolgálására alkalmasak lennének, sem a kifutópályák minősége, felszereltsége, sem pedig a repülések utáni szervizelésükhöz szükséges berendezések tekintetében. És még több tucat, ha nem több száz szakember is kell” – nyilatkozott Lavrov.

„Azt rebesgetik emiatt, hogy ezt valószínűleg az Ukrajnával szomszédos NATO-országok területén lehet megcsinálni. Ez veszélyes elképzelés. Teljes felelősséggel mondhatom” – tette hozzá.

Korábban az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy az atomfegyverek hordozására alkalmas F–16-os vadászgépek megjelenését Ukrajnában Oroszország a Nyugat nukleáris fenyegetésének fogja tekinteni. A hétfői tévéinterjúban Lavrov figyelmeztette az amerikaiakat és a briteket, akik szerinte abban bíznak, hogy a vízi határaik mögött mindent át tudnak vészelni, hogy vannak határok, amelyeket nem szabad átlépni.

„Az Ukrajnának átadott halált okozó fegyverek minőségének erősödése nem marad észrevétlen” – hangoztatta.

Egy ukrajnai fegyvernyugvás lehetőségével kapcsolatban megjegyezte: nyugaton nyíltan arról beszélnek, hogy a konfliktus szüneteltetésére azért lenne szükség, hogy Ukrajna feltölthesse fegyver- és hadianyagkészleteit. Úgy vélekedett, hogy a Nyugatnak korábban éppen ilyen okokból volt szüksége a korábban az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodásokra.

„Azért, hogy – mint azt Merkel, Hollande és Porosenko később elismerte – modern fegyverekkel pumpálják tele Ukrajnát Oroszország ellen. Vagyis most ugyanaz a taktika sejlik ki a beszélgetésekből, amelyeket nyugati kollégáink folytatnak, de nem velünk, hanem nyilvánosan, a témát egymással megvitatva” – mondta.

Lavrov szerint az, hogy az ukrajnai hadihelyzet Kijev számára előnytelen változása nyomán megváltozott a narratíva, nem változtatta meg a nyugati politika lényegét, amely továbbra is ellenfélnek, fenyegetésnek tekinti Oroszországot. A kétségbeeséssel megmagyarázta Joe Biden amerikai elnöknek azt a tudatosan hamis állítását, miszerint Oroszország NATO-országok megtámadására készülne.

Kifogásolta, hogy a Nyugat nem ítéli el Izraelnek a Gázai övezetben alkalmazott erőszakos módszereit, miközben Oroszországot elmarasztalta a 2004-es beszláni iskolai és a 2002-es moszkvai dubrovkai színházi túszszabadítás után.

Közölte, hogy G20-csoport szeptemberi csúcstalálkozón ismételten arra kérte António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy hozza nyilvánosságra azoknak az embereknek a nevét, akiknek a holttestét tavaly áprilisban a Kijev melletti Bucsában bemutatták, azt állítva,

Az ukrajnai háború során még mindig súlyos jogsértéseket, több esetben háborús bűnöket követnek el, elsősorban az orosz erők – jelentette ki kedden az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Volker Türk szerint Moszkva nem tudja megvédeni a civileket, illetve a civil létesítményeket. Kiemelte, hogy a civil áldozatok száma már meghaladta a 10 ezret, közülük több mint 2400-an augusztus eleje és november vége között vesztették életüket, elsősorban a donyecki, harkivi, herszoni és zaporizzsjai régiónál húzódó frontvonalakhoz közel.

„Az áldozatok között aránytalanul magas számban vannak idősek, akik nem tudnak vagy nem akarnak biztonságosabb területekre menekülni” – tette hozzá.

Elmondta, hogy a vizsgálatok során az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (UNHCHR) több, a nemzetközi humanitárius jogba ütköző atrocitást tárt fel. A háború tavaly februári kezdete óta 142 civilről tudni, akiket ítélet nélkül kivégeztek, valamint emberrablások, kínzások és szexuális bűncselekmények nyomaira is bukkantak – közölte.

Leszögezte továbbá: mindkét ország fegyveres erőinek be kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogot, például fel kell hagyniuk a robbanást okozó fegyverek sűrűn lakott területen történő bevetésével, továbbá fel kell tüntetniük a térképeken az elaknásított területeket.

Oroszország korábban többször tagadta, hogy csapatai civilek ellen követtek volna el atrocitásokat.

Kijevet Türk arra is felszólította: fontolja meg a „kollaborációval kapcsolatos vádakat”, elsősorban az orosz erőktől visszafoglalt területek esetében, e gyanúval ugyanis többször illetnek olyanokat is, akik a megszállás alatt működő közintézményekben, például iskolában dolgoztak.

A főbiztos egyúttal aggodalmát fejezte ki az ukrán hatóságoknak a kánoni (korábban a moszkvai patriarkátus alá tartozó) Ukrán Ortodox Egyházzal szembeni fellépése miatt. Az intézkedésekkel a hatóságok az Oroszországgal esetlegesen kapcsolatokat ápoló intézmények ellehetetlenítését célozzák, Türk azonban kiemelte, hogy a lépések sértik a vallásszabadságot.