RETRO RÁDIÓ

Ekkor érhet véget az ukrán-orosz háború

Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2023. 12. 15. 09:17

Ha a szponzorok kimerülnek...

Rodion Mirosnyik orosz külügyi megbízott szerint a tárgyalások megkezdésének feltételei akkor fognak megérni, amikor a szponzorok kimerülnek. Megjegyezte, hogy nemsokára az ukrán nép is rájön, hogy az a hatalom, amely ma Ukrajnában van, nem az ukrán hatalom.

 

– Az orosz–ukrán háború a kijevi bábok nyugati uraival folytatott tárgyalásokkal fog véget érni – szögezte le az STV televíziós csatornán Rodion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különmegbízottja a Ria Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint. Úgy fogalmazott:

Minden bizonnyal lesznek tárgyalások, és minden összecsapás tárgyalásokkal fog végződni. De tárgyalások, természetesen nem bábokkal.

A diplomata szerint a tárgyalások megkezdésének feltételei akkor fognak megérni, amikor a szponzorok kimerülnek, és amikor a politikai ambíciók lecsillapodnak. Úgy vélte, nemsokára az ukrán nép is rájön, hogy az a hatalom, amely ma Ukrajnában van, nem az ukrán hatalom. 

Mirosnyik emlékeztetett arra, hogy a Donbászról szóló, több éve Minszkben zajló tárgyalások során Ukrajna képviselői szándékosan kerülték a kérdések megoldását.

Egyszerűen csak húzták az időt, és szemenszedett időhúzást folytattak. Órákat, órák tucatjait töltöttük azzal, hogy vesszőkről, mondatokról, lehetőségekről és minden másról vitatkoztunk

– mondta, rámutatva: ezt az időt arra használták fel, hogy felfegyverezzék Ukrajnát, majd katonai akcióba kezdjenek. 

A kétéves évfordulóhoz közelít az ukrajnai háború, és úgy tűnik, a harcokba az ukrán lakosság is kezd belefáradni. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legfrissebb felmérése arra mutatott rá, az elmúlt hét hónapban közel duplájára emelkedett azon ukránok száma, akik készek lennének területi engedményeket tenni Oroszországnak a békéért cserébe. Egy részük úgy látja, a keleti nagyhatalom erőfölényben van, melyet nyugati segítséggel sem lehet legyőzni – többségük (71 százalék) azonban továbbra is abban bízik, külföldi segítséggel Ukrajna számottevő sikereket tud elérni.

Noha a megkérdezettek többsége továbbra is ellenzi a lépést, egy hónap alatt 14 százalékról 19 százalékra nőtt azok aránya, akik területeket adnának át Oroszországnak.

A felmérés arra is rámutatott, elsősorban a Nyugat-Ukrajnában, valamint az ország központi területein élők azok, akik területi engedményeket tennének Oroszországnak, a Kelet- és Dél-Ukrajnában élők körében kevésbé népszerű a gondolat – noha ők éppen a frontvonal mellett élnek.

Volodimir Zelenszkij szerint az eddigi amerikai támogatásoknak köszönhetően a Fekete-tengeren győzelmet arattak Oroszország felett. Erről beszélt a amikorz ukrán államfő Joe Biden amerikai elnökkel egyeztetett.

Az Egyesült Államok újabb kétszázmillió dollár katonai támogatást juttat el Ukrajnába − jelentette be Joe Biden elnök kedden, amikor a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A kétoldalú megbeszélést megelőzően újságírók előtt Joe Biden az Ukrajna további támogatását tartalmazó javaslatának elfogadását sürgette, és Volodimir Zelenszkij is annak gyors megszavazását kérte.

BIDEN, Joe; ZELENSZKIJ, Volodimir
Fotó: Yuri Gripas

Joe Biden úgy fogalmazott, hogy a most hozott döntések a következő évtizedeket fogják meghatározni, különösen Európában.

A kongresszusnak meg kell szavaznia a javaslatot, hogy ne nyújtson át Vlagyimir Putyinnak karácsonyi ajándékot − tett hozzá.

Volodimir Zelenszkij azzal érvelt a folytatódó támogatás mellett, hogy az eddig megkapott segítségek révén országa képes volt katonai sikerekre, és azt állította, hogy a Fekete-tengeren győzelmet aratott Oroszország felett.

Arról is beszámolt, hogy washingtoni látogatása alatt, hétfőn találkozott a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel. Elmondta, hogy az ukrán gazdaság képes volt ötszázalékos növekedést felmutatni, és azt mondta, hogy az ukrán gazdaság most már kevésbé függ a külföldi segélyektől. Az ukrán elnök hozzátette, hogy programjában szerepelt a találkozó a legnagyobb amerikai hadiipari cégek vezetőivel, valamint ígéretet tett arra, hogy folytatják az ukrajnai intézményi reformokat.

Volodimir Zelenszkij a fehér házi találkozót megelőzően a kongresszus tagjaival tárgyalt a washingtoni törvényhozás épületében.

A kongresszusi találkozókról beszámoló republikánus szenátorok szerint az ukrán elnök szavait meghallgatva sem változott véleményük, és továbbra is azt várják a Fehér Háztól, hogy mielőtt az ukrajnai támogatási csomagról döntenének, hozzon határozott lépéseket az Egyesült Államok határainak védelmében és a bevándorláspolitikában.

Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke úgy fogalmazott, hogy jó megbeszélést folytatott az ukrán elnökkel, amely mintegy fél óráig tartott, de a véleménye nem módosult, vagyis az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági kérdésként jelentkező bevándorlási kérdéseket tekinti prioritásnak. Hozzátette azt is, hogy világos elképzelést vár a Fehér Háztól arra, hogy mi az út, amely elvezet Ukrajna győzelméhez, és 

szükségesnek mondta az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy az amerikai adófizetők pénzét miként használják fel Ukrajnában.

Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségének vezetője nagyon erőteljesnek nevezte az ukrán elnökkel tartott másfél órás megbeszélést, amelyen szenátorok vettek részt. A demokrata párti politikus szerint Volodimir Zelenszkij részletesen felvázolta, hogy Ukrajnának milyen jellegű támogatásokra van szüksége az Oroszország elleni további önvédelemhez, és azt mondta, hogy a segítségre gyorsan szükség van. Chuck Schumer úgy vélekedett, hogy 

ha Ukrajna megkapja, amire szüksége van, akkor képes győzni.

Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője a törvényhozás épületében újságírók elől arról beszélt, hogy most már gyakorlatilag lehetetlen karácsony előtt elfogadni az ukrajnai támogatási csomagot, még akkor is, ha erről kompromisszum születik a Fehér Ház és a képviselőházi republikánusok között. A republikánus politikus korábban arról beszélt, hogy ő elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de 

a fehér házi indítvány nem fog átmenni a határőrizeti politika megváltoztatása nélkül.

Joe Biden ősszel terjesztette a 106 milliárd dolláros kiegészítő költségvetési támogatásról szóló, úgynevezett nemzetbiztonsági csomagját a kongresszus elé jóváhagyásra, amelyben Ukrajna folytatódó támogatására 61 milliárd dollár szerepel, de vannak benne Izrael, a határőrizet és egyéb célok finanszírozására is összegek.

Nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, ezzel szemben a Kreml egy hosszú és durva háborúra rendezkedik be – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön.

A katonai szövetség tájékoztatása szerint Jens Stoltenberg, aki Robert Fico szlovák kormányfővel folytatott megbeszélést a NATO brüsszeli székházában, a tanácskozást követően azt mondta: a Kijevnek nyújtott katonai segítség leállítása meghosszabbítaná a háborút, nem pedig véget vetne annak.

Ha Putyin győz Ukrajnában, valós a veszélye annak, hogy Oroszország agressziója nem ér véget – figyelmeztetett. A NATO elrettentési és védelmi képességével kapcsolatban a főtitkár arról tájékoztatott, hogy pénteken egy régóta tervezett amerikai rakétavédelmi bázis kezdni meg működését Lengyelországban.

Az oroszok országuk számos pontjára helyeztek drónindító állásokat, aminek az lehet a következménye, hogy Ukrajna kisebb eséllyel tudja hatástalanítani az öngyilkos eszközöket – közölte a brit védelmi minisztérium szakértőinek szerdai jelentése.

Kedden az orosz erők legalább 15 iráni gyártmányú Shahed drónt indítottak el a krími Balaklava körzetből, mely egy új drónindítóhely Szevasztopoltól délre.

December 5-én orosz tisztviselők azt állították, hogy 41 ukrán, a krími orosz katonai infrastruktúra elleni dróntámadást hiúsítottak meg, többek között a Csauda-fok közelében. A Csauda-foknál egy ismert drónindító állomás található, amelyet az oroszok szeptember eleje óta használnak.

A brit hírszerzés szerint a balaklavai már az ötödik drónindítóhely, amit az oroszok biztosan használnak az Ukrajna elleni támadásokhoz. A többi a Csauda-foknál, Jejszknél, Primorszkban és Kurszkban található.

Oroszország vélhetően két okból „szórja szét” drónindítási képességeit: egyrészt azért, hogy megvédje értékes eszközeit az ukrán támadásoktól, másrészt pedig azért, hogy megnehezítse ellenfele légierejének feladatát

– írta a brit védelmi minisztérium.

A jelentés kiemeli, hogy Moszkva a jövőben még több helyre telepíthet ilyen képességeket az ukrán támadásokra válaszul, arra kényszerítve Kijevet, hogy alkalmazkodjon e rendszerek új tranzitfolyosóihoz.

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.