Rodion Mirosnyik orosz külügyi megbízott szerint a tárgyalások megkezdésének feltételei akkor fognak megérni, amikor a szponzorok kimerülnek. Megjegyezte, hogy nemsokára az ukrán nép is rájön, hogy az a hatalom, amely ma Ukrajnában van, nem az ukrán hatalom.

– Az orosz–ukrán háború a kijevi bábok nyugati uraival folytatott tárgyalásokkal fog véget érni – szögezte le az STV televíziós csatornán Rodion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különmegbízottja a Ria Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint. Úgy fogalmazott:

Minden bizonnyal lesznek tárgyalások, és minden összecsapás tárgyalásokkal fog végződni. De tárgyalások, természetesen nem bábokkal.

A diplomata szerint a tárgyalások megkezdésének feltételei akkor fognak megérni, amikor a szponzorok kimerülnek, és amikor a politikai ambíciók lecsillapodnak. Úgy vélte, nemsokára az ukrán nép is rájön, hogy az a hatalom, amely ma Ukrajnában van, nem az ukrán hatalom.

Mirosnyik emlékeztetett arra, hogy a Donbászról szóló, több éve Minszkben zajló tárgyalások során Ukrajna képviselői szándékosan kerülték a kérdések megoldását.

Egyszerűen csak húzták az időt, és szemenszedett időhúzást folytattak. Órákat, órák tucatjait töltöttük azzal, hogy vesszőkről, mondatokról, lehetőségekről és minden másról vitatkoztunk

– mondta, rámutatva: ezt az időt arra használták fel, hogy felfegyverezzék Ukrajnát, majd katonai akcióba kezdjenek.

A kétéves évfordulóhoz közelít az ukrajnai háború, és úgy tűnik, a harcokba az ukrán lakosság is kezd belefáradni. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legfrissebb felmérése arra mutatott rá, az elmúlt hét hónapban közel duplájára emelkedett azon ukránok száma, akik készek lennének területi engedményeket tenni Oroszországnak a békéért cserébe. Egy részük úgy látja, a keleti nagyhatalom erőfölényben van, melyet nyugati segítséggel sem lehet legyőzni – többségük (71 százalék) azonban továbbra is abban bízik, külföldi segítséggel Ukrajna számottevő sikereket tud elérni.

Noha a megkérdezettek többsége továbbra is ellenzi a lépést, egy hónap alatt 14 százalékról 19 százalékra nőtt azok aránya, akik területeket adnának át Oroszországnak.

A felmérés arra is rámutatott, elsősorban a Nyugat-Ukrajnában, valamint az ország központi területein élők azok, akik területi engedményeket tennének Oroszországnak, a Kelet- és Dél-Ukrajnában élők körében kevésbé népszerű a gondolat – noha ők éppen a frontvonal mellett élnek.

Volodimir Zelenszkij szerint az eddigi amerikai támogatásoknak köszönhetően a Fekete-tengeren győzelmet arattak Oroszország felett. Erről beszélt a amikorz ukrán államfő Joe Biden amerikai elnökkel egyeztetett.

Az Egyesült Államok újabb kétszázmillió dollár katonai támogatást juttat el Ukrajnába − jelentette be Joe Biden elnök kedden, amikor a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A kétoldalú megbeszélést megelőzően újságírók előtt Joe Biden az Ukrajna további támogatását tartalmazó javaslatának elfogadását sürgette, és Volodimir Zelenszkij is annak gyors megszavazását kérte.

BIDEN, Joe; ZELENSZKIJ, Volodimir — *Fotó: Yuri Gripas*

Joe Biden úgy fogalmazott, hogy a most hozott döntések a következő évtizedeket fogják meghatározni, különösen Európában.

A kongresszusnak meg kell szavaznia a javaslatot, hogy ne nyújtson át Vlagyimir Putyinnak karácsonyi ajándékot − tett hozzá.

Volodimir Zelenszkij azzal érvelt a folytatódó támogatás mellett, hogy az eddig megkapott segítségek révén országa képes volt katonai sikerekre, és azt állította, hogy a Fekete-tengeren győzelmet aratott Oroszország felett.

Arról is beszámolt, hogy washingtoni látogatása alatt, hétfőn találkozott a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel. Elmondta, hogy az ukrán gazdaság képes volt ötszázalékos növekedést felmutatni, és azt mondta, hogy az ukrán gazdaság most már kevésbé függ a külföldi segélyektől. Az ukrán elnök hozzátette, hogy programjában szerepelt a találkozó a legnagyobb amerikai hadiipari cégek vezetőivel, valamint ígéretet tett arra, hogy folytatják az ukrajnai intézményi reformokat.

Volodimir Zelenszkij a fehér házi találkozót megelőzően a kongresszus tagjaival tárgyalt a washingtoni törvényhozás épületében.

A kongresszusi találkozókról beszámoló republikánus szenátorok szerint az ukrán elnök szavait meghallgatva sem változott véleményük, és továbbra is azt várják a Fehér Háztól, hogy mielőtt az ukrajnai támogatási csomagról döntenének, hozzon határozott lépéseket az Egyesült Államok határainak védelmében és a bevándorláspolitikában.

Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke úgy fogalmazott, hogy jó megbeszélést folytatott az ukrán elnökkel, amely mintegy fél óráig tartott, de a véleménye nem módosult, vagyis az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági kérdésként jelentkező bevándorlási kérdéseket tekinti prioritásnak. Hozzátette azt is, hogy világos elképzelést vár a Fehér Háztól arra, hogy mi az út, amely elvezet Ukrajna győzelméhez, és

szükségesnek mondta az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy az amerikai adófizetők pénzét miként használják fel Ukrajnában.

Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségének vezetője nagyon erőteljesnek nevezte az ukrán elnökkel tartott másfél órás megbeszélést, amelyen szenátorok vettek részt. A demokrata párti politikus szerint Volodimir Zelenszkij részletesen felvázolta, hogy Ukrajnának milyen jellegű támogatásokra van szüksége az Oroszország elleni további önvédelemhez, és azt mondta, hogy a segítségre gyorsan szükség van. Chuck Schumer úgy vélekedett, hogy

ha Ukrajna megkapja, amire szüksége van, akkor képes győzni.

Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője a törvényhozás épületében újságírók elől arról beszélt, hogy most már gyakorlatilag lehetetlen karácsony előtt elfogadni az ukrajnai támogatási csomagot, még akkor is, ha erről kompromisszum születik a Fehér Ház és a képviselőházi republikánusok között. A republikánus politikus korábban arról beszélt, hogy ő elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de

a fehér házi indítvány nem fog átmenni a határőrizeti politika megváltoztatása nélkül.

Joe Biden ősszel terjesztette a 106 milliárd dolláros kiegészítő költségvetési támogatásról szóló, úgynevezett nemzetbiztonsági csomagját a kongresszus elé jóváhagyásra, amelyben Ukrajna folytatódó támogatására 61 milliárd dollár szerepel, de vannak benne Izrael, a határőrizet és egyéb célok finanszírozására is összegek.

Nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, ezzel szemben a Kreml egy hosszú és durva háborúra rendezkedik be – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön.

A katonai szövetség tájékoztatása szerint Jens Stoltenberg, aki Robert Fico szlovák kormányfővel folytatott megbeszélést a NATO brüsszeli székházában, a tanácskozást követően azt mondta: a Kijevnek nyújtott katonai segítség leállítása meghosszabbítaná a háborút, nem pedig véget vetne annak.

Ha Putyin győz Ukrajnában, valós a veszélye annak, hogy Oroszország agressziója nem ér véget – figyelmeztetett. A NATO elrettentési és védelmi képességével kapcsolatban a főtitkár arról tájékoztatott, hogy pénteken egy régóta tervezett amerikai rakétavédelmi bázis kezdni meg működését Lengyelországban.

Az oroszok országuk számos pontjára helyeztek drónindító állásokat, aminek az lehet a következménye, hogy Ukrajna kisebb eséllyel tudja hatástalanítani az öngyilkos eszközöket – közölte a brit védelmi minisztérium szakértőinek szerdai jelentése.

Kedden az orosz erők legalább 15 iráni gyártmányú Shahed drónt indítottak el a krími Balaklava körzetből, mely egy új drónindítóhely Szevasztopoltól délre.

December 5-én orosz tisztviselők azt állították, hogy 41 ukrán, a krími orosz katonai infrastruktúra elleni dróntámadást hiúsítottak meg, többek között a Csauda-fok közelében. A Csauda-foknál egy ismert drónindító állomás található, amelyet az oroszok szeptember eleje óta használnak.

A brit hírszerzés szerint a balaklavai már az ötödik drónindítóhely, amit az oroszok biztosan használnak az Ukrajna elleni támadásokhoz. A többi a Csauda-foknál, Jejszknél, Primorszkban és Kurszkban található.

Oroszország vélhetően két okból „szórja szét” drónindítási képességeit: egyrészt azért, hogy megvédje értékes eszközeit az ukrán támadásoktól, másrészt pedig azért, hogy megnehezítse ellenfele légierejének feladatát

– írta a brit védelmi minisztérium.

A jelentés kiemeli, hogy Moszkva a jövőben még több helyre telepíthet ilyen képességeket az ukrán támadásokra válaszul, arra kényszerítve Kijevet, hogy alkalmazkodjon e rendszerek új tranzitfolyosóihoz.

Ekkor érhet véget az ukrán-orosz háború