Egyre jobban inog Zelenszkij széke

Az ukrajnai közvélemény-kutatások szerint Volodimir Zelenszkij elnök támogatottsága az elmúlt hat hónapban csökkent. A Rating magán közvélemény-kutató intézet szerint az ukrán lakosságnak az a meggyőződése, hogy az ország jó irányba halad, a háború kezdete óta a legalacsonyabb szinten van.

Az Oroszországgal folytatott tárgyalásokkal szembeni ellenállás is csökkent. Az ukrán társadalmat ellentmondások tépázzák – jegyzi meg az Yle finn hírportál Ilmari Käihkö finn hadkutatóra hivatkozva. Szerinte minél tovább tartanak a harcok, annál inkább kritikusabbá válik a társadalom.

Az ukrán társadalomban újonnan megfigyelhető a frontkatonák és a civil lakosság közötti feszültség folyamatos növekedése.

– mondja Käihkö. A szakértő szerint ez a konfrontáció csak fokozódni fog, mert a fronton lévő katonák úgy érzik, hogy nincs támogatásuk, és senki sem akar segíteni nekik.

Az ukrán eliten belüli viszálykodás jelei egyre nyilvánvalóbbak. Zelenszkij elnök politikai ellenfelei most már nyíltan bírálják őt, amiért túlzottan autoriter taktikával irányítja az országot.

A szakértő szerint az ukrán hatóságok irreális képet adtak az embereknek a helyzetről, és az ukránok jelentős része hisz ebben az elképzelésben.

Kijev nincs könnyű helyzetben: a nyugati katonai támogatások lassan teljesen elapadnak, a tél pedig újabb lehetőséget kínál Oroszországnak arra, hogy próbára tegye az ukrán lakosság tűrőképességét. Ráadásul egyre többen gondolják úgy, hogy a jelenlegi politikai vezetésnek komoly szerepe van abban, hogy Ukrajna a háború eleje óta most éli legnehezebb napjait. A közvélemény-kutatások szerint megoldást jelentene, ha Valerij Zaluzsnij, a hadsereg vezérkari főnöke venné át az irányítást. Volodimir Zelenszkij elnök a jelek szerint komolyan veszi a kihívást, annak ellenére, hogy Zaluzsnij mindeddig apolitikusnak mutatkozott. De vajon milyen eszközök állnak a politikai vezetés rendelkezésére?

Hétfőn érkezett a hír, hogy

az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nehezményezi, hogy az elnök menesztette a toborzóközpontok vezetőit, és élesen bírálta döntését.

Zelenszkij augusztusban távolította el a regionális toborzóközpontok vezetőit egy korrupcióellenes razzia keretében. Az elnök akkor arra hivatkozott, hogy a vonatkozó vizsgálatok a tisztségviselők visszaéléseit tárták fel a jogalap nélküli meggazdagodástól a hadköteles korú férfiak külföldre szállításáig, dacára annak, hogy hadiállapot idején tilos elhagyniuk az ország területét.

„Ezek szakemberek voltak, akik tudták, hogy kell ezt csinálni, és most már elmentek” – fogalmazott az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. A védelmi tárcának a toborzás hatékonyságának növelését szolgáló legfrissebb elképzeléseiről szólva azt mondta, hogy a régi, bevált rendszert kellene visszaállítani.

Nem ez volt az első eset, hogy az ukrán politikai és katonai vezetés összekülönbözött.

Bizonyos információk szerint az ukrán elnök eltávolítaná a Zaluzsnijhoz kötődő tábornokokat. Tatjana Osztascsenko, az ukrán fegyveres erők egészségügyi szolgálatának parancsnoka már távozott pozíciójából, és könnyen lehet, hogy Szergej Najev vezérezredes, a hadsereg egyesített erőinek parancsnoka és Olekszandr Tarnavszkij, a Tavrija hadműveleti-stratégiai csoport parancsnoka sem sokáig maradhat a helyén.

A hadsereg főparancsnokának helyettese és legfőbb segítője, Hennagyij Csasztjakov november elején Kijev melletti otthonában halt meg tisztázatlan körülmények között, amikor felrobbant a kezében egy születésnapi ajándékba kapott kézigránát.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka (b3) az ukrajnai nagy éhínség, a holodomor jelképének számító, a Gyermekkor keserű emléke nevű szoboremlékműnél Kijevben 2023. november 25-én (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)

Találgatásokra adhat okot az is, hogy az ukrán hadsereg hétfőn közölte,

lehallgatókészülékeket találtak Zaluzsnij és más katonai vezetők irodájában, azt azonban nem árulták el, hogy kik helyezhették el a poloskákat,

illetve pontosan milyen információk juthattak ki onnan. Az mindenesetre beszédes, hogy az eset után a szokásostól eltérő módon nem azonnal az orosz titkosszolgálatot nevezték meg első számú felelősként.

„Egy rutinellenőrzés során az információk rögzítésére szolgáló berendezések elemeit fedezték fel” – számolt be közleményében az ukrán hadsereg vezérkara. Hozzátették: „Az ukrán fegyveres erők főparancsnokának és hivatali alkalmazottainak munkájára kijelölt irodákban is lehallgatóberendezéseket helyeztek el.”

Zaluzsnij újságíróknak elmondta, hogy korábban is dolgozott abban a szobában, ahol a szerkezetet megtalálták, de sok idő telt el azóta.

Hanna Maljar, a védelmi miniszter volt helyettese hétfőn egy Telegram-posztban azt írta,

a katonai tisztviselők között mostanság fokozottan fennáll a megfigyelés és beszélgetéseik lehallgatásának veszélye, és ezzel ők tisztában is vannak.

Nem tudni egyelőre, hogy köze lehet-e a konfliktushoz annak, hogy a múlt hónapban Marianna Budanovát, az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének, Kirilo Budanovnak a feleségét nehézfémekkel mérgezték meg. Az ukrán elnöki hivatal minden hasnonló utalást orosz propagandának nevez és határozottan tagad.

Bár Zaluzsnij hivatalosan nem folytat politikai tevékenységet és politikai szervezete sincs, és a közvélemény-kutatásokban növekvő népszerűsége komoly kihívást jelent Zelenszkij számára.

Az elnök indexét 2022 decemberében még 84 százalékra, most azonban már csak 62 százalékra mérték. Ezzel szemben „riválisa” 88 százalékon áll.

Népszerűsége arról árulkodik, hogy az ukrán társadalom a háborús viszonyok közepette kiegyensúlyozott politikai helyzetre vágyik, ugyanakkor utalhat arra is, hogy a vezérkari főnökben látják azt a személyt, aki képes volna lezárni a konfliktust. (Zelenszkij továbbra is az összes 2014 előtti terület visszaszerzéséhez ragaszkodik, ami nagyban megnehezíti a tárgyalásos rendezést.)

Andrij Tracsuk ukrán katona koporsójára borul bajtársa a kijevi Függetlenség terén tartott gyászszertartáson 2023. december 15-én. A 2014-es Majdan-tüntetéseken részt vevő veterán december 9-én esett el az orosz erőkkel vívott harcban a dél-ukrajnai Herszon közelében (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)

Ennek többek között az lehet az alapja, hogy Zaluzsnij az Economist című brit lapban megjelent írásában közölte, hogy az orosz–ukrán konfliktus felőrlő állóháború felé halad, ami Oroszországnak kedvez, mely így újjáépítheti katonai erejét, valamint hogy

az ukránok által nyáron indított ellentámadás gyakorlatilag kudarcot vallott, a továbbiakban már nem lehet áttörésre számítani, és az ukrán erők védekezésre kényszerülnek.

Az írást Zelenszkij nyilvánosan kritizálta, mondván a főparancsnok túlságosan pesszimista, később pedig kijelentette, hogy a katonáknak nem szabadna beleszólniuk a politikába, különösen egy háborús időszakban.

Novemberben Marjana Bezuhla kormánypárti képviselő, valamint a parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja ment neki a katonai vezetésnek, amelynek szerinte távoznia kell, ugyanis nem képes egy átfogó haditervet bemutatni, a jövő évi költségvetést pedig rendezetlenül hagyta.

Hozzátartozik a történethez az is, hogy – ugyan jövőre nem tartják meg a választásokat – Zelenszkij ellenzéke romokban hever, jelenleg egy tucat párt van betiltva az Oroszországhoz való vélt vagy valós kötődése miatt. Nem volna meglepő, ha fő reménységük Zaluzsnij tábornok lenne, akinek van hitele a választók előtt, és akinek nincsenek olyan ígéretei, amelyek gúzsba kötnék, ha sor kerülne a tárgyalásra az oroszokkal.

Egyre nagyobb hullámokat ver Ukrajnában a politikai és a katonai vezetés közötti ellentét ügye, ami egyelőre nem látszik csitulni. Egy magas rangú tisztviselő szerint orosz ügynökök keze van a dologban.

Oroszország aktivizálta a kémhálózatát Ukrajnában, mindenekelőtt az ukrán biztonsági szolgálatban – jelentette ki az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára a Timesnak adott interjúban.

Olekszij Danyilov szerint

az orosz ügynökök célja, hogy éket verjenek az ukrán politikai és katonai vezetése közé, valamint felszítsák a kormányellenes érzelmeket a lakosság körében.

A tisztviselő azt is megjegyezte, hogy

Oroszország megpróbálja kihasználni a Volodimir Zelenszkij elnök és Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka közötti „állítólagos” feszültséget.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az orosz ügynökök hamis információkat és propagandát terjesztenek az ukrajnai helyzet destabilizálására. „Oroszország dezinformációs tervet készít az ukrán társadalom megosztására” – tette hozzá Danyilov.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, nyugati szakértők szerint Zelenszkij tart attól, hogy félreállítják őt az amerikaiak, és Valerij Zaluzsnij tábornokra cserélik, ezért igyekszik megtisztítani a terepet, méghozzá Zaluzsnyihoz kötődő tábornokok felmentésével.

Ennek a tisztogatásnak az első „áldozata”  volt Tetjana Osztascsenko, a fegyveres erők egészségügyi szolgálatának parancsnoka volt. De Szergej Naev vezérezredes, a hadsereg egyesített erőinek parancsnoka és Olekszandr Tarnavszkij, a Tavrija hadműveleti-stratégiai csoport parancsnoka szintén távozhatnak helyükről sajtóhírek szerint.

A hadsereg főparancsnokának helyettese és legfőbb segítője, Hennagyij Csasztjakov november elején Kijev melletti otthonában halt meg, máig tisztázatlan körülmények között, amikor felrobbant a kezében egy születésnapi ajándékba kapott kézigránát.

Marjana Bezuhla kormánypárti képviselő, valamint a parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja hétfőn

nekiment a katonai vezetésnek, amelynek szerinte távoznia kell, ugyanis nem képes egy átfogó haditervet bemutatni, a jövő évi költségvetést pedig rendezetlenül hagyta.