Egymás után jönnek hozzánk a Leopárdok

Egymás után érkeznek Magyarországra a Honvédség új Leopard A7-es tankjai. Az első kedd este lépte át a magyar határt, pénteken pedig már az ötödik is megjött. A flotta várhatóan 2025-re lesz teljes

Egymás után gurulnak ki a magyar felségjelű Leopard2 A7-es harckocsik az egyik német hadiipari óriásvállalat müncheni gyárából. Az elkészült tankokat a kötelező tesztek után azonnal útnak is indítják Magyarországra. Az első Leopard A7-est szállító speciális tréler kedden este, Hegyeshalomnál lépte át a magyar határt.

Azóta még további négy darab jött. Az ötödik péntek hajnalban érkezett meg Tatára.

A Leopard A7-es a ma létező legkorszerűbb harckocsi,

lánctalpas számítógépnek is nevezik. Európában Németország és Dánia mellett

Magyarország lesz a harmadik, ahol a szárazföldi haderőt ilyen korszerű eszközökkel szerelik fel.

A 67 tonna súlyú, megerősített páncélzatú Leopard A7-es ma

a legnagyobb tűzerejű tank a világon.

Az M1 által megkérdezett szakértő szerint ezek a lánctalpasok komplex rendszert alkotnak majd a találati pontosságukról híres, szintén folyamatosan érkező Panzerhaubitze 2000-es önjáró lövegekkel, és a hazai gyártású, verhetetlen manőverező képességgel rendelkező gyalogsági Lynx harcjárművekkel.

„A Panzerhaubitze 2000-es, a Leopard 2 A7+ és a Lynx azonos gyártótól érkeznek, még ha részben magyar gyárakban szerelik is össze a Lynxet, de közös az adatátviteli berendezésük, közösek a kommunikációs rendszereik, azonos terepjáró képességgel rendelkeznek. Képesek a harcmezőn kötelékben együtt manőverezni, harc közben egymással kommunikálni, tehát ez egy egységes csomag, aminek minden egyes tagja hasznosan kiegészíti a másikat” – magyarázta Kaiser Ferenc a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A Magyar Honvédség összesen 44 Leopard A7-est kap. A teljes mennyiség leszállítása után a Magyar Honvédség Leopard flottája a kisebb, A4-esekkel együtt 56 darabból áll majd.

A Magyar Honvédség páncélos fegyvernemének fejlesztésére

2018-ban kötött szerződést a Honvédelmi Minisztérium és a német hadiipari vállalat.

A csomagban a Leopardok mellett többek között 24 darab önjáró löveg, öt műszaki mentő és három hídvető harcjármű leszállítása, lőszer, valamint a kezelő személyzet kiképzése is szerepel.

Az új páncélosok hadrendbe állítása, a légierő jelenleg is tartó fejlesztése, valamint a hazai fegyvergyártás elindítása eredményeképpen

a Magyar Honvédség néhány éven belül a térség meghatározó hadereje lehet.

A közleményben idézték Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, aki elmondta, az új harckocsival a Magyar Honvédség belép a 21. századba, így ez újabb mérföldkő a Honvédelmi és haderőfejlesztési programban.

A miniszter kiemelte: a következő napokban az új harckocsiból várhatóan megérkezik az első öt példány, amelyek a Magyar Honvédség számára készültek. Az MH az új Leopard 2 A7-ből 44 darabot rendelt, amelyek a Magyar Honvédség tatai Klapka György egyes számú Páncélosdandárjához kerülnek majd.

A Leopardok mellett Leguan hídvetők, műszaki mentő harcjárművek is érkeznek az országba, míg a teljes flottát 2025-re kapja meg a Magyar Honvédség. A Leopard 2 A7-ek kategóriájukban magas sebességgel és manőverezőképességgel rendelkeznek és rendkívül megbízhatók – írták.

„A szovjet eszközökről, a modernebb technikára történő áttérést az a német KNDS vállalattal való együttműködési megállapodás is segíti, melynek keretében közösen dolgozunk a gyár vezetésével a kiegészítő szolgáltatásokon, szimuláción, karbantartáson” – közölte a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: ez az együttműködés garantálja, hogy

a Magyar Honvédség nemcsak új eszközöket kap, hanem egy kiváló minőségű flottát is, amelyet fontos szolgáltatásokkal is támogat a német cég.

A Leopard harckocsikat hivatalosan december 14-én, Tatán adják át – tudatta a Honvédelmi Minisztérium.

A magyar társadalom legalább 6-8 százaléka nyitott a hadsereg, a honvédelem irányába – fejtette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A honvédelmi miniszter szerint akarnia kell katonának lenni annak, aki csatlakozni szeretne a haderőhöz, vagyis elsősorban nem a kompenzációról kell szólnia a toborzási stratégiának. Nagyon fontos az illetmény, a megbecsülés, a szabadság, az egészségügyi ellátás, de

először a katonai szolgálat szeretetének kell meglennie, a katonának úgy kell tekintenie erre, hogy a hazáját szolgálja.

„A mi feladatunk az, hogy ehhez megfelelő vonzerőt biztosítsunk, ezért döntöttünk jelentős illetményemelésről” – fogalmazott a tárcavezető.

Lánczi Tamás és Szalay-Bobrovniczky Kristóf (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Harminc éve nem volt ilyen méretű és komplexitású hadgyakorlat Magyarországon, amely ráadásul nem arról szólt, hogy a hadsereg egy bemutatót tartson a kormánynak vagy a társadalomnak, hanem hogy valóban teszteljük azt, mire vagyunk képesek – utalt az Adaptive Hussars 23 elnevezésű, a NATO-erők részvételével zajlott többnemzeti, országos hadgyakorlatra Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Önálló, kétszáz katonából álló komplex missziót indít Magyarország Csádban, méghozzá azért, mert Csád az utolsó olyan állam a Száhel-övezetben, mely „még mindig áll”, ahol nem volt puccs, és nem omlott össze.

A tömeges illegális migráció megfékezésében tehát komoly szerepe lehet Csádnak

– magyarázta a miniszter, aki elmondta azt is, hogy a kormány alapelvei közé tartozik, hogy ne a problémát hozzuk Európába, hanem a segítséget vigyük oda, ahol szükség van rá.

A Leopradok mellett itt a Panzerhaubitze is!

Ötvenöt tonna súly, nyolcméteres hosszúság és 155 milliméter űrméretű lövegcső: három impozáns tulajdonság, ami a Panzerhaubitze 2000 (PzH) típusú önjáró löveget jellemzi. Ahhoz azonban, hogy nagy távolságra – akár 56 kilométerre – is pontosan tudjon lőni, még számtalan kiemelkedő haditechnikai tulajdonsággal kell rendelkeznie.

Lássuk először a szikár tényeket: a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) konzorcium gyártotta önjáró tarackágyú napjaink egyik leghatékonyabb tüzérségi eszköze. Korszerű berendezéseinek és magas fokú automatizáltságának köszönhetően kiválóak a tűzgyorsasági, csőhosszának köszönhetően pedig pontossági paraméterei. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy öndiagnosztizálásából fakadóan könnyebben megtalálható a hibák forrása – olvasható a Magyar Honvédség honlapján.

Lenyűgöző paraméterek

A PzH 2000 alváza hegesztett acéllemezekből áll. Biztonsági szempontok miatt a jármű elejében helyezték el az erőátviteli egységet, valamint a meghajtó csillagkerekeket, a tornyot pedig az alváz hátsó részébe. A lőszereket a kocsitest hátsó részében található ajtókon keresztül málházzák, illetve ez az ajtó életveszélyes helyzet esetén lehetővé teszi, hogy a kezelőszemélyzet gyorsan elhagyja a járművet.

Az alváz egyes részeihez hasonlóan a torziós felfüggesztésű futómű lengéscsillapítóit, a hidraulikus ütközőket (amortizátorok) és a 2×7 darab futógörgőt, valamint

a hajtásláncot szintén a Leopard harckocsicsaládból vették át a tervezők. Ezeknek köszönhetően mind terepen, mind kemény burkolaton kiváló menetteljesítmény jellemzi.

Ezért elsődlegesen a négyütemű, 986 lóerő teljesítményű, nyolchengeres dízelmotor a felelős, amihez négysebességes Renk HSWL 284 C típusú sebességváltót kapcsoltak. A PzH 2000-es csúcssebessége országúton 60 kilométer per óra, terepen 45 kilométer per óra. Hatótávolsága eléri a 420 kilométert, üzemanyag-fogyasztása 240 liter száz kilométerenként.

(Fotó: Honvédelem.hu)

A páncélzat hagyományos hegesztett acélpáncél, viszont mivel modulrendszerű, a feladatnak megfelelően rugalmasan bővíthető. Természetesen az alapelrendezés is védelmet nyújt a 7,62 milliméteres géppuskalövedék és 800 méternél messzebbről kilőtt 14,5 milliméteres páncéltörő lövedékek és 10 méteres körzeten túl becsapódó tüzérségi lövedékek ellen (155 milliméter űrméretig).

Az általános páncélzat megakadályozza a neutronsugárzás áthatolását is, és – szinte már természetes – hogy a harcjárművet teljes atom-biológiai-vegyi (ABV) védelemmel látták el.

További extra képesség, hogy az alappáncélzatra úgynevezett reaktív páncélzat is szerelhető.

A négyszögletű torony tetején két búvónyílást alakítottak ki: a bal oldali elöl, a jobb oldali hátul található. Előbbire szerelhető fel a 7,62 mm-es géppuska, amely légi és földi célok ellen egyaránt alkalmazható. A torony két oldalán négy-négy ködgránátvető található. A cső fölé pedig egy kezdősebesség-mérő lokátort helyeztek el.

A jármű elsődleges fegyverzete egy 8,06 méter hosszú, huzagolt csövű, belül keménykrómozott, 155 milliméter űrméretű, 52-es űrmérethosszú (L/52) tarackágyú. (A cső belsejét a kisebb súrlódási ellenállás és csőkopás, valamint a hosszabb élettartam elérése miatt krómozzák.) Élettartama a fentiek miatt 2000 lövésre tehető. A töltényűr térfogata 23 liter. A cső menethelyzetben az alvázhoz rögzíthető.

(Fotó: Honvédelem.hu)

A PzH 2000 pneumatikus rendszerű, önműködő (automata) töltőrendszerrel rendelkezik. A tűzhelyzetnek megfelelő lövedék és töltet kiválasztását számítógépek vezérlik a töltőkezelők utasításaira, a töltés automatizált a cső bármely oldal- és magasságszöge esetén. A töltőszalag elektromos meghajtású, amely kizárja a kezelőszemélyzet sérülését éghető folyadékok (hidraulikaolaj) hiányából adódóan.

Rendszerhiba esetén megoldott a kézi töltés is.

A PzH tűzgyorsasága szintén lenyűgöző: önműködő töltés esetén 3 lövés per 10 másodperc, illetve 8-9 lövés per 60 másodperc, 20 lövés per 2,5 perc, 60 lövés per 20 perc, 120 lövés per óra. Kevesebb, mint két perc kell ahhoz, hogy egy menetben levő jármű a megkapott tűzfeladathoz kiválassza a megfelelő lövedéket, rövid megállásból végrehajtsa az irányzást, leadja a 8-9 lövésből álló tűzcsapást, majd tovább folytassa a menetet.

A löveg hatásos lőtávolsága hagyományos lövedékkel 30 kilométer, úgynevezett rakétapóthajtású lövedékkel 56 kilométer. Közvetlen irányzással páncélozott célokat 2000 méterig képes leküzdeni.

Generációs ugrás

Hazai vizekre evezve megállapíthatjuk, hogy a D–20-as vontatott ágyútarackokhoz képest a német Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveg igazi generációs ugrás. Hogy ennek okát pontosan megértsük, világítsunk rá arra, hogy a tábori tüzérség – és ehhez kapcsolódóan a tüzérségi tűztámogatás – három elemből álló rendszer, ahol mindegyik komponensnek nélkülözhetetlen szerepe van.

A felderítés feladata, hogy vizuális vagy más módszerekkel felderítse a célokat, és meghatározza azok pontos helyzetét.

Ezt az információt egy vezetési pontra kell eljuttatni, majd innen érkeznek a megfelelő adatok a lövő alegységhez, mely ezek alapján hajtja végre a kijelölt célok pusztítását.

(Fotó: Honvédelem.hu)

Ahhoz, hogy a PzH 2000-esek képességeit ki lehessen használni, ahhoz először is a felderítési adatokat az eddig megszokotthoz képest sokkal nagyobb távolságból kell eljuttatni a vezetési ponthoz; ráadásul a közelmúlt fegyveres konfliktusainak tapasztalatai alapján mindezt nagyon gyorsan kell megtenni.

(Fotó: Honvédelem.hu)

Így a korábban használt analóg módszerek, a hagyományos rádiókommunikáció már nem felelnek meg a modern kor katonai kihívásainak: technikai felderítő képesség és digitális tűzvezető rendszer áll az új lövegek szolgálatában.

A technikai felderítő eszközök megjelenése egyben azt is jelenti, hogy az optikai felderítés – ahol a figyelőpont vagy az a felderítő alegység, vizuális megfigyeléssel deríti fel a célokat – csak az egyik módszer lesz. A hagyományos értelemben vett optikai felderítés hatékonyságát természetesen a köd, az eső, az éjszaka nagymértékben befolyásolhatják.

A beszerzések során olyan rádiólokációs felderítő eszközöket vásárolt meg a Magyar Honvédség, melyek vizuálisan nem megfigyelhető célokat is képes felderíteni és azonosítani. Az új rendszer másik fontos képessége a tűzeszköz-felderítés lesz: olyan radarok is érkeztek, érkeznek, amelyek a kilőtt tüzérségi lövedékek röppályáját elemezve képesek lesznek meghatározni, hogy honnan lőtték ki azokat.

Így a digitális tűzvezető rendszer segítségével a tűzeszköz-felderítő lokátor felderítési adatai alapján a szemben álló fél tüzérségi eszközeit a saját PzH 2000-esekkel nagyon gyors reagáló képességgel lehet majd pusztítani. Emellett az új tüzérségi radarok egyfajta riasztórendszerként is funkcionálnak majd:

a röppálya kiszámítása alapján képesek lesznek figyelmeztetni a veszélyeztetett területen lévő alegységeket a közelgő ellenséges tüzérségi tűzcsapásra.

A korábban már megemlített időjárási viszonyok nem csak a láthatóságot és ezzel a felderítést befolyásolják. A kilőtt lövedék repülését a célba csapódásig számos hatás érheti, mint például a szél sebessége és iránya, a légnyomásváltozás vagy a hőmérséklet. Ezen hatások eltéríthetik a lövedéket a röppályán.

(Fotó: Honvédelem.hu)

Az eltérés okozta hibák kiküszöbölésére az MH Klapka György 1. Páncélosdandár, vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztálya rendelkezik a megfelelő meteorológiai állomással, amely ballonok segítségével képes megállapítani mindazon adatokat, amelyek figyelembevételével növelhetik a hatástűz pontosságát.