Csoportos merényletekre is felkészülnek Németországban

Nők elleni csoportos támadásokra és merényletekre is felkészülnek Németországban szilveszterkor. A szövetségi belügyminiszter szerint idén a közel-keleti konfliktus is fokozza a terrorveszélyt. A német fővárosban ezért növelik a rendőri jelenlétet: a tavalyi 1300 helyett most 2800 rendőr lesz az utcákon.

„Úgynevezett készenléti ügyészek is lesznek majd, hogy az eljárásokat felgyorsítsák, hogy kihallgathassák azokat a gyanúsítottakat, akik rendbontást követnek el, de a tűzoltók azt javasolják az embereknek, hogy védőruhát, védőfelszerelést vigyenek magukkal a szilveszteri rendezvényekre” – tájékoztatott Noll Katalin az MTVA tudósítója.

Az Európai Unió elfogadta az évek óta készülő új migrációs és menekültügyi csomagot. A brüsszeli vezetők szerint az új szabályokkal egyebek mellett szigorúbbá válik az uniós határvédelem. A magyar kormány a csomaggal nem érte egyet: Dömötör Csaba államtitkár szerint a paktum felülírná a jelenlegi magyar menekültügyi eljárásokat, és Magyarországon is migránsgettók jöhetnének létre.

2016 óta nem akartak annyian engedély nélkül Európába jutni, mint idén. Novemberig több mint 350 ezren próbálták meg illegálisan átlépni az EU határát – áll az Európai Határ- és Partvédelmi ügynökség (Frontex) évvégi összesítőjében.

Ezt a helyzetet kezelné az uniós migrációs és menekültügyi paktum, amiről a héten megállapodásra jutottak az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói. Az új rendelkezések

szigorúbb határvédelmet és az illegális migránsok könnyebb kitoloncolását ígérik.

Átvilágítás, határeljárás, menedékjogi eljárás, visszatérés, szolidaritás – így foglalta össze az új eljárásrend lényegét az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján. Margaritisz Szkinasz szerint az új rendszer zökkenőmentes eljárást biztosít az EU külső határain az oda érkezőnek, gyorsan, a megfelelő helyre irányítja a menedékkérőket.

„Minden határon új és kötelező átvizsgálást vezetünk be valamennyi érkező számára. A második szakaszban mindazoknak, akik valószínűleg menedékjogot kapnak, kötelező, gyorsított határeljárásokon kell keresztülmenniük a gyors ügyintézéshez szükséges egyszerűsített eljárásokkal. A rendszernek hatékonyan kell kezelnie azoknak a személyeknek a visszaküldését, akiknek nincs jogalapjuk, hogy az Európai Unió védelme alá essenek” – emelte ki a görög uniós biztos.

Az Európai Parlament elnöke történelmi napnak nevezte a migrációs paktum elfogadását.

 „Kollégáimnak sikerült megtalálniuk az egyensúlyt a szolidaritás és a felelősség között. Nem volt könnyű, de ez csak még jelentősebbé teszi ezt az eredményt. Biztosak vagyunk benne, és be is fogjuk bizonyítani, hogy Európa meg tud oldani egy olyan kérdést, amely fontos polgárai számára” – hangsúlyozta Roberta Metsola.

„Ez a csomag elemiben és egészében is teljesen ellentétes azzal, amit mi képviselünk. Benne van a régóta vitatott elosztási kvóta, azaz meghatározzák, hogy egy-egy tagországnak hány migránst kell befogadnia” – hívta fel a figyelmet a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlementi államtitkára a közösségi oldalára feltöltött videóban. Dömötör Csaba szerint azonban Brüsszelben ezen is túlmentek, ugyanis az új szabályok alapján válsághelyzetekben meg lehet haladni az előre lefektetett számokat.

„Gyakorlatilag felső létszámkorlát nélküli befogadást jelenthet a tagállamok számára. S hogy mikor van válsághelyzet, azt ők mondanák meg. Az új csomag felülírná a jelenlegi magyar menekültügyi eljárásokat is.

Az egésznek az lenne a gyakorlatban az lenne a következménye, hogy Magyarországon is migránsgettók jönnének létre”

– hangsúlyozta Dömötör Csaba, majd hozzátette: jó ideje lehet tudni, hogy át akarják erőltetni a migrációt valójában állandósító csomagot, a téma ezért szerepel a nemzeti konzultációs kérdőíven.

Az államtitkár szerint most van egy sokadik ok arra, hogy az emberek elmondják a véleményünket, és újra egyértelművé tegyék: továbbra sem akarnak illegális bevándorlást.

Magyarország a lehető leghatározottabban elutasítja a migrációs és menekültügyi paktumot, amelyről politikai megállapodásra jutottak az Európai Unió társjogalkotó intézményei – emelte ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető a szlovák kollégájával, Juraj Blanárral tartott közös sajtótájékoztatóján a brüsszeli alkuval kapcsolatos újságírói kérdésre reagálva élesen szembehelyezkedett az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói között létrejött egyezséggel.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország a migrációs paktum „krízisrendelete” alapján befogadhat-e majd menedékkérőket, vagy fizet-e inkább helyettük fejenként 20 ezer eurót,

Miután az Európai Unió döntéshozó testületei megegyeztek a migrációs paktumban, a nemzetállamoknak nem lesz beleszólásuk abba, kit telepítenek a területükre – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Bakondi György szerint az Európai Unió tagállamai rövid időn belül érzékelni fogják, hogy azok a negatív jelenségek, amelyek miatt a schengeni térség nyitott határait lezárták és határellenőrzést vezettek be, a most elfogadott paktum nem oldja meg. Pedig – tette hozzá – rendkívüli érdek lenne, hogy a külső határok szigorú őrizete mellett megőrizzük a belső határok átjárhatóságát.

A paktumról azt mondta, éppen azt a két kérdést rendezi furcsán, amiből a legtöbb probléma adódik. Az egyik az, hogy a nemzetállamnak nincs beleszólása abba, kiket akarnak betelepíteni a területére a kvóták szerinti elosztási rendszerben, a másik a befogadási eljárás.

Ez utóbbit megtapasztalták 2015-ben, mutatott rá a főtanácsadó, amikor – minden okmányukat eldobva – a migránsok kijelentették, hogy politikai üldözöttek. Őket nyílt táborokba kellett irányítani, ahol „jól megvacsoráztak”, majd tovább indultak. Négyszázezren léptek akkor be, de 370 ezer menekülteljárást kellett megszüntetni, mert közben eltűnt az, akinek a kérésére elindították – idézte fel.

Ha nem tudják azt a bevált magyar gyakorlatot beépíteni az európai rendszerbe, hogy az Európai Unió határain kívül, a magyar, vagy másik tagállam követségén benyújtott menekültügyi kérelem elbírálását ott kell megvárniuk, akkor nem éri el azt a célt, amit a megszavazói reméltek – fejtette ki Bakondi György.

Magyarország nem értett egyet ezzel a döntéssel

– húzta alá. Bakondi György úgy vélte, még sok lehetőség marad a magyar kormány előtt, annak érdekében, hogy megakadályozza ezt a „végiggondolatlan” és „súlyos következményekre vezető” rendszert.

A főtanácsadó az M1 aktuális csatornán arra is rámutatott: nem véletlen, hogy a jelenleg zajló nemzeti konzultációban ez a kérdés is napirenden van. Mint mondta, szeretnék megismerni, hogy gondolkodnak az emberek a paktumról, erről az európai elgondolásról, aminek a negatívumi már most jól látszanak.

Hozzátette, ha erős politikai támogatást kap a kormány, akkor a nemzeti konzultáció is segíteni fogja, hogy ebben a kérdésben is a nemzeti érdekeket szolgálja.

„Ugyanezt tettük 2015-ben is, megkérdeztük a magyar embereket, mit csináljunk: engedjük, hogy áthaladjanak, vagy oltalmazzuk a szuverenitásunkat. Akkor az emberek 80 százaléka azt válaszolta, ne engedjük, őrizzük a határainkat” – fogalmazott a főtanácsadó, majd kijelentette: a nemzeti konzultáció alkalmas arra, hogy a magyar emberek véleményt nyilvánítsanak.a miniszter azt válaszolta, hogy senki nem kényszerítheti rá hazánkra, hogy bárkit is beengedjen.

„Csak azok jöhetnek Magyarországra, akiket mi akarunk, hogy jöjjenek, vagy mi megengedjük, hogy ide jöjjenek és itt tartózkodjanak” – húzta alá. „Elutasítjuk ezt a migrációs paktumot, nem fogunk ide beengedni senkit akaratunk ellenére” – szögezte le.

Szijjártó Péter ezután hangsúlyozta: „Se Brüsszelből, se sehonnan nem mondhatják meg, hogy mi ide kiket engedjünk, és a lehető leghatározottabban visszautasítjuk, hogy ezért megbüntessenek minket”.

„Ez Magyarország, egy magyar ország, és itt a magyar emberek minket hatalmaztak fel arra, hogy kormányozzunk, nem a brüsszeli elitet”

– jelentette ki.

„Úgyhogy jó lenne, hogyha távol tartanák magukat ettől, és ha nem is próbálnának ránk kényszeríteni semmilyen, általunk el nem fogadható migrációs kényszerintézkedést” – tette hozzá. A migrációs és menekültügyi paktumot az Európai Parlament plénumának és a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia.