kulcsár edina
Létrehozva: 2023.12.14.
Cseh Katalin büszke arra, hogy folyton támadja Magyarországot
Neki ez a "munkája"?
– Amit semmiképp se felejtsünk el, amikor arról olvasunk, hogy az Európai Bizottság most tízmilliárd eurót folyósít Magyarország számára: ez az összeg csupán egy előleg abból az alapból, amelyet azért fagyasztottak be, mert az Orbán-kormány teljesen leépítette a jogállamot és az unió egyik legkorruptabb államává tette Magyarországot – fogalmazott közösségi oldalán Cseh Katalin, miután az Európai Bizottság hamarosan bejelentheti a Magyarországnak járó uniós források egy részének folyósítását.
A Momentum EP-képviselője büszkén számolt be arról, sikerült kemény munkával elérniük, hogy a kohéziós támogatást hazánk is megkaphassa.
A Momentum EP-képviselője bejegyzésében leírja, arra is büszke, hogy a munkájuknak hála sokkal komolyabb a kontroll az uniós pénzek felett. Cseh Katalin ugyanakkor megnyugtat, a jövőben is azon fognak dolgozni, hogy több uniós forrás érkezhessen az országba.
Tudjuk, a munkánk nem ért ezzel véget, Magyarország még mindig messze nem jogállam, de meggyőződésünk, hogy további reformok is kikényszeríthetők a magyar kormánytól, amellyel ha kis lépésenként is, de egy európaibb országgá válhatunk.
És azon dolgozunk továbbra is, hogy még több uniós forrás érkezhessen az országba a kormányt megkerülve, közvetlenül az uniótól – jelezte híveinek.
Sikernek siker, de nem az övé
Cseh Katalin valóban sokat fáradozott az elmúlt hónapokban, hiszen minden lehetséges eszközt és felületet megragadott azért, hogy Magyarországot lejárassa és a hazánknak járó uniós forrásokat ne folyósítsák. (Mint ismert, az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban bizonyos „mérföldkövek” teljesítéséhez kötötte a Magyarországnak járó uniós források folyósítását.)
Az EP-képviselő nem pihent, még a nemzeti ünnepeinken sem, október 23-án például közös sajtótájékoztatót tartott a Magyarországot olykor napi tíz–húsz bejegyzésben kritizáló Daniel Freund, a szocialista holland Thijs Reuten és a néppárti Petri Sarvamaa társaságában, ahol arról győzködték a brüsszeli döntéshozókat, ne adják oda a minket illető pénzt. Cseh Katalin akkor úgy fogalmazott,
a bizottságnak nem szabad engedni a zsarolónak, vagyis lényegében amellett állt ki, hogy Magyarország ne kapja meg a neki jogosan járó uniós forrásokat.
Lesz miről beszélgetni a pszichológussal
Talán érdemes lenne Cseh Katalinnak egy beszélgetést is beiktatnia terapeutájával, ahol arra keresnének választ, hogy a Momentumos EP-képviselő miért tekint valamit saját sikernek, ha az ellen valójában foggal, körömmel harcolt?
A Magyarország ellen kampányoló politikus a folyósításról szóló hírek megjelenése után a Renew liberális csoport közleményéhez csatlakozott, amelyben úgy fogalmaznak:
A magyar kormánynak nyújtott uniós források kifizetéséről szóló döntés aggályokat vetne fel az Európai Bizottság jogállamiság fenntartása iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
Megjegyzendő, hogy Cseh olykor a munkahelyét használja pszichológiai felületnek, legutóbb az Európai Parlamentben tárulkozott ki terápiás jelleggel és panaszolta be Magyarországot.
Lassan itt az év vége, de Brüsszel továbbra sem fizette ki a magyar pedagógusoknak járó béremelésrészt – hívta fel a figyelmet Rétvári Bence.
Ez azért nem történt meg, mert Ara-Kovács Attila, Cseh Katalin, Dobrev Klára, Donáth Anna, Gyöngyösi Márton, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ujhelyi István baloldali EP-képviselők egész évben azon dolgoztak, hogy megakadályozzák a Magyarországnak jogosan járó források kifizetését – tájékoztat az MTI a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának a közleménye alapján.
A baloldal európai parlamenti képviselői havi öt-hatmillió forintos fizetésért bevallottan azon ügyködnek Brüsszelben, hogy a pedagógusok 2025-re ne kereshessenek havi nyolcszázezer forintot.
Felháborító, hogy nem a magyar pedagógusokat képviselik – hangsúlyozta, hozzátéve: kicsinyes politikai bosszút állnak a magyarokon, amiért nem rájuk szavaztak a választásokon. Az idei évüket azzal töltötték, hogy a megnehezítsék a pedagógusok mindennapjait – jegyezte meg.
A magyar kormány hivatalos terve szerint idén 561 ezer forintra nőtt volna a pedagógus-átlagbér, ha a baloldal nem akadályozta volna ezt meg Brüsszelben.
Ők azonban mondvacsinált okokkal gátolják a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógus-béremelés megvalósulását
– fogalmazott Rétvári Bence. Az államtitkár közleménye szerint Brüsszel nyolcszázmilliárd forinttal tartozik a magyar pedagógusoknak.
A kormány költségvetési forrásokból tavaly, idén és jövőre tíz-tíz százalékkal, azaz összesen harminc százalékkal emeli a pedagógusok fizetését. Ha ezt ki lehetne végre egészíteni a saját EU-s forrásainkkal, akkor nem harminc-, hanem 75 százalékos lenne a fizetésemelés 2025-ig – jegyezte meg az államtitkár.
A baloldal először akkor bukott meg a pedagógusbér kapcsán, amikor 2008–2009-ben, békeidőben elvettek a pedagógusoktól egyhavi bért. Másodszor pedig idén buktak meg, amikor a nagyobb béremelés forrását blokkolják indokolatlanul Brüsszelben
– emelte ki Rétvári Bence.
Megfogalmazása szerint szinte felfoghatatlan, hogy egy politikus – kisstílű politikai érdekből – a pedagógusok nagyobb arányú béremelése ellen dolgozzon. Ők mégis megteszik, ráadásul mindenféle szégyenérzet nélkül. Már a látszatra sem adnak, hiszen nyíltan, örömmel és büszkén vállalják, hogy ez a küldetésük – áll Rétvári Bence közleményében. A politikus szerint a magyar pedagógusok ezt nem fogják elfelejteni Ara-Kovács Attila, Cseh Katalin, Dobrev Klára, Donáth Anna, Gyöngyösi Márton, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ujhelyi István EP képviselőknek – tette hozzá.
Nem felejthetjük el, hogy közös sajtótájékoztatót tartott négy európai parlamenti képviselő október 23-án. A Magyarországot olykor napi tíz–húsz bejegyzésben kritizáló Daniel Freund, a szocialista holland Thijs Reuten, a néppárti Petri Sarvamaa és Cseh Katalin, a Momentum képviselője.
A félórás tájékoztató alatt a képviselők azt igyekeztek sugallni, hogy Magyarország nem teljesítette a bizottság elvárásait. Mint ismert ugyanis az Európai Bizottság (EB) az elmúlt hónapokban bizonyos „mérföldkövek” teljesítéséhez kötötte a Magyarországnak járó uniós források folyósítását. Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő korábban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy
minden alapot nélkülöző, egyre durvább politikai minősítések jegyében próbálnak kemény politikai nyomást gyakorolni Magyarországra.
A sajtótájékoztatón is többnyire vélemények kaptak hangot, mintsem valós jogi alapokra helyezett érvelések. Sarvamaa képviselő csak odáig tudott elmenni, hogy a „a kép nem fest tökéletesen” és arra kérte a bizottságot, hogy várjanak még, hogy megbizonyosodhasson, hogy a kitűzött feltételeknek eleget tesz-e a magyar kormány.
Daniel Freund abba próbált belekötni, hogy az országos bírósági tanács választási folyamatai még nem zajlottak le és a Kúria elnöki posztját érintő változások is a jövőbeni elnökre vonatkoznak majd, így korai és hibás lenne megfelelőnek ítélni a magyar kormány megtett lépéseit. Thijs Reuten lényegi mondandója kimerült abban, hogy
félünk, hogy nem jóhiszeműen jár el a [magyar] kormány, amint megkapja a pénzeket.
Cseh Katalin, a Momentum delegált képviselője is megosztotta gondolatait, amiben azt mondta, hogy
a bizottságnak nem szabad engedni a zsarolónak, vagyis lényegében amellett állt ki, hogy Magyarország ne kapja meg a neki jogosan járó uniós forrásokat.
Cseh később a német köztévé kérdésére felelve, amely arra irányult, hogy mit tudnak a felszabadítási döntések állapotáról, úgy fogalmazott, hogy az állampolgárok nézőpontja is fontos ebben a kérdésben, akik
először érzékelték, hogy a bizottság tett valamit értük [utalva a pénzek befagyasztására], azonban most nem hallják a bizottság hangját, mert a propaganda elhalkította azt.
Cseh Katalin kissé zavaros gondolatmenete alapján az állhat a háttérben, hogy a képviselők, illetve az Európai Parlament sérelmezi azt, hogy az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat, és előrehalad egy bizonyos kérdésben egy tagállammal, vagyis
az EP nyomást próbál gyakorolni a bizottságra, hogy saját napirendjét érvényesítse akkor is, ha erre jogi alapul semmi nem szolgál.
Az MCC Brussels is reagált a sajtótájékoztatóra, közleményükben azt írják, „elég, ha csak annyit mondunk, hogy Daniel Freund és barátai szerint Magyarország nem teljesítette a mérföldköveket”.
Ez egy kísérlet arra, hogy politikai nyomást gyakoroljanak a bizottságra, hogy negatív véleményt fogalmazzon meg, és akár esetleges intézkedéssel is fenyegessen, annak ellenére, hogy az európai parlamenti képviselőknek aligha van beleszólásuk a folyamatba. A mérföldkövek értékelése és a döntés kizárólag a bizottság hatáskörébe tartozik.
Cseh Katalin tehát még október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján is a hazánknak járó uniós pénzek visszatartásáért harcolt.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
