Magyar Péter nem az első a Tisza pártban aki újságírókra támadna

INSIDER
POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2023.12.12.

Botrány Párizsban egy Budapesten található festmény miatt

A muszlim szülők nem tűrték a látványt.

Életveszélyben érzik magukat a Párizs-közeli Issou városában működő gimnázium sztrájkba lépett tanárai, akikre napok óta zúdul a muszlim származású szülők és diákok folyamatos sértegetése, zaklatása – amiatt, hogy az egyik tanárnő bemutatott egy 17. századi festményt a diákoknak. Az illetékes hatóságok nem reagáltak a segítséget kérő tanárok jelzéseire -írta a hirado.hu.

A baloldal által nyíltan támogatott franciaországi iszlamista körök agresszióját most éppen Giuseppe Cesari (1568–1640) olasz manierista festő 17. században festett, Diana és Actaeon című alkotása váltotta ki, melyet irodalomórán illusztrációként mutatott be a Jacques Cartier középiskola egyik tanárnője hatodik osztályos diákjainak – számol be a Le Figaro.

Az „elviselhetetlen” manierista festmény

A 17. században festett Diana és Actaeon című festményen az alkotó Dianát és a vele együtt fürdőző nimfákat ábrázolja.

 Diana és a vele együtt fürdőző nimfák

 

 

A mitológiai jelenet Ovidius Átváltozások című művéből származik: az ókori költő azt a jelenetet írta le, amikor vadászat közben Aktaión

meglepte a meztelen Artemiszt (Dianát) a vadászat istennőjét, miközben nimfáival fürdött.

Az istennő a vadászt büntetésből ott helyben szarvasbikává változtatta. Saját kutyái sem ismerték fel Aktaiónt, és széttépték, miközben megpróbált elmenekülni. Az ismert történet illusztrálására a tanár megmutatta az osztálynak Cesari 17. századi mester témába vágó festményét.

Érdekesség, hogy az 1604 körül készült alkotás a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonában áll.

Rasszista, mert festményekről beszél

Az Yvelines megyében, Párizstól északnyugatra, a Szajna partján fekvő Issouban található Jacques Cartier középiskolában a muszlim hátterű szülők és diákok dühét kiváltó esemény december 7-én történt: a francia nyelvről és irodalomról szóló órán egy tanárnő Ovidius Átváltozások című műve kapcsán mutatta meg a diákjainak Cesari festményét – derül ki a Boulevard Voltaire összeállításából.

Mivel a nimfák a festményen meztelenek, a muszlim hátterű diákok egy része

tüntetően elfordult, mondván, ez az ábrázolás ellentétes a hitükkel.

A diákok felháborodtak azon, hogy egy ilyen művet mutatnak nekik – számol be az Actu 78 helyi hírportál.

Miután az óra véget ért, az iskola folyósóin már azt híresztelték a tanárnőről, hogy rasszista megjegyzéseket tett, és megpróbálta kellemetlen helyzetbe hozni a muszlim diákokat. A bosszúszomjas, vallásfanatizált szülőknek, akik az év eleje óta számos tanóra tartalmát megkérdőjelezték, több sem kellett. Az egyikük levelet írt az igazgatónak, amelyben a Le Figaro tudósítása szerint sérelmezték a tanórán történteket.

Nem elszigetelt eset

Az új tanév kezdete óta erőteljes nyomás nehezedik a szülőkre ebben az iskolában: a tanév során a gimnáziumban oktató pedagógusok eddig már mintegy tizenöt incidensről – az iszlám vallásfanatizált, az európai civilizációval, hagyományokkal és értékrenddel szemben ellenérzéseket tápláló diákok fenyegetéséről, zaklatásairól – számoltak be.

Az egyik tanár az X-en így fogalmazta meg a hétfőn egynapos figyelmeztető sztrájkba lépett pedagógusok hangulatát:

„Szembe kell néznünk a tanítási módszerek és a tanórák agresszív és folyamatos megkérdőjelezésével.

Vannak erőszakos diákok is. Közeleg a töréspont.”

Hallgatag szakmai felügyelet

Ebben a feszült helyzetben a megrágalmazott tanárnő panaszt tett és védelmet kért (a köztisztviselők védelme olyan támadásokkal vagy fenyegetésekkel szemben, amelyeknek feladataik ellátása során érhetik őket – a szerk.)

Mivel ezt az esetet is – hasonlóan számos más veszélyhelyzethez, ahol a muszlim hátterű szülők és diákok fenyegetően léptek fel –

az illetékes hatóságok teljes hallgatása és passzivitása kíséri,

a tanárok úgy döntöttek, feljelentést tesznek elöljáróik hallgatása miatt. A tanfelügyelőségre írt levelük megválaszolatlan maradt, ám

az ügyről szóló médiavisszhangot követően Gabriel Attal oktatási miniszter

lépéskényszerbe került és ellátogatott az iskolába. Attal úgynevezett szankciókat ígért a tanárt rágalmazó tanulókkal szemben.

Megismétlődhet Samuel Paty esete?

Az eset számos vonásában – a muszlim szülők egyre agresszívabb fellépése, egy vagy több pedagógus zaklatása és fenyegetése – hasonlít arra az esetre, amely Samuel Paty középiskolai tanár lefejezéséhez vezetett szintén egy párizsi elővárosban, 2020 októberében. Ugyanez a forgatókönyv zajlott ugyanis a brutálisan meggyilkolt tanár elleni támadás előzményeként: a hazugságokat állító diákok panasza nyomán, az egyik szülő által írt levéllel vette kezdetét a vallásfanatizált muszlimok érzelmeinek felkorbácsolása.

Az Ifop közvélemény-kutató intézet nemrégiben végzett felmérése szerint minden második muszlim szavazó azt szeretné, ha Franciaországban a tanulóknak lehetőségük lenne arra, hogy felmentsék őket a vallási meggyőződésüket sértő órák látogatása alól.

Pénteken a Snes-FSU szakszervezet főtitkára sajnálatát fejezte ki az issoui középiskolában uralkodó nagyon megromlott légkör miatt, és azért is, hogy

a pedagógusok nem kaptak támogatást számos, általuk megfogalmazott figyelmeztetés ellenére sem.

Tétlen maradt a tanintézmény, a tanulmányi igazgatóság és az oktatási hatóság is – jegyzi meg a BFMTV hírtelevíziónak nyilatkozva Sophie Vénétitay főtitkár. Arról viszont szó sem esett, hogy a más estekben militáns, radikális eszközökkel szívesen demonstráló érdekképviselet most bármilyen akciót, kiállást tervezne az ügyben.

Felfüggesztett börtönbüntetésekre ítélte pénteken Párizsban a kiskorúak bírósága azt a hat középiskolást, akit azzal vádoltak, hogy közük volt egy három évvel ezelőtti kegyetlen iszlamista tanárgyilkossághoz.

A 47 éves Samuel Patyt egy 18 éves csecsen iszlamista 2020. október 16-án először megkéselte, majd levágta a fejét a nyílt utcán a Párizshoz közeli Conflans-Sainte-Honorine egyik középiskolájának a közelében, miután radikális iszlamista körökben elterjedt egy videófelvétel arról, hogy a tanár a szólásszabadságról szóló óráján Mohamed prófétáról készült karikatúrákat mutatott be.

Az orosz állampolgárságú csecsen gyilkossal, Abdoullakh Anzorovval néhány perccel a támadást követően járőröző rendőrök a helyszínen végeztek.

 

Az ügyben 2024 végén egy második pert is rendeznek nyolc felnőtt vádlottal a párizsi különleges esküdtszéken.

Öt tinédzser – akik Samuel Paty meggyilkolásának idején 14 és 15 évesek voltak – súlyos testi sértés elkövetésére irányuló összeesküvés miatt álltak bíróság előtt. Őket azzal vádolták, hogy fizetségért cserébe megmutatták a gyilkosnak Samuel Patyt.

Egy hatodik társukat, aki 13 éves volt a gyilkosság idején, rágalmazással gyanúsították. A lány valótlanul állította, hogy a tanár megkérte a muszlim tanulókat, hogy menjek ki a teremből, mielőtt megmutatta a Mohamed-karikatúrákat.

A lány valójában nem is vett részt az órán. Hazugsága nyomán indult a közösségi oldalakon erőszakos kampány, amelyet a lány apja, Brahim Chnina kezdeményezett egy iszlamista aktivista, Abdelhakim Sefrioui segítségével, aki felvételeket is készített, és ezekben ráirányította a figyelmet Samuel Patyra. A két férfi a második perben áll majd bíróság elé.

A nyomozás feltárta, hogy alig tíz nap alatt miként került csapdába Samuel Paty a diákja egyik hazugságától az internetes fenyegetéseken át egészen addig, amíg egy dzsihadista jelent meg az iskola előtt azért, hogy megölje.

Abdoullakh Anzorov 300 eurót ígért az egyik tanulónak azért, hogy azonosítsa számára a tanárt, akit elmondása szerint „le akar filmezni, amint elnézését kér”. A diák a kapott ajánlattal eldicsekedett társainak, de nem akarta egyedül vállalni a felelősséget, így négy barátjával együtt mutatták meg a csecsen terroristának a tanárt.

A tinédzserek ezután lesben álltak az iskola és Anzorov búvóhelye között,

a tanítás végén a tanulók megjelölték a pedagógust a dzsihadistának, aki nem sokkal később megölte, majd lefejezte őt a nyílt utcán.

A zárt körben megrendezett, két hétig tartott per végén a legsúlyosabb büntetést – hat hónap letöltendő, de elektromos nyomkövető viselésével kiváltható börtönt, valamint további másfél évi felfüggesztett szabadságvesztést – az a tanuló kapta, akit elsőként környékezett meg a terrorista.

„Személyleírást adott a tanárról a merénylőnek, és elmondta neki, hogy mit visel, és hogy általában milyen útvonalon közlekedett. Órákig vele maradt, és segítette elbújni” – indokolta döntését a bíró. „További tanulókat is befogott arra, hogy megmutassák a tanárt, és megszervezte az őrséget az iskola körül több órára, egészen addig, amíg Samuel Paty ki nem jött” – tette hozzá.

További négy fiatal próbaidőre felfüggesztett 14 és 18 hónap közötti börtönbüntetést kapott. A rágalmazó lányt 18 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek