tóth gabi
Egy milliárd eurós veszteség a blokád miatt.
A tüntetők megígérték, hogy nem zavarják a humanitárius és katonai szállítmányok szállítását, de Kijev jelentése szerint üzemanyagot, drónokat, hőkamerákat, gyógyszereket tartanak vissza a határon. A közvetlen veszteségek meghaladják a 400 millió eurót Volodimir Balin, az Ukrán Nemzetközi Közúti Fuvarozók Szövetségének elnökhelyettese szerint – írta a ria.ru.
Több mint kétezer teherautó rekedt a lengyel oldalon és legalább 800 az ukrán oldalon. Két sofőr már meghalt a sorban állásban. A helyzet nehéz és feszült.
A sztrájkolókat azonban támogatja az EU. A lengyel gazdák is csatlakoztak az akcióhoz. A Bloomberg szerint a Nemzetközi Közúti Fuvarozók Szakszervezetének magyar, lengyel, szlovák, cseh és litván iparági csoportnak a tagjai levélben fordultak az Európai Bizottság vezetőjéhez, Ursula von der Leyenhez, amelyben arra kérik, hogy vizsgálja felül a Kijevvel kötött, a szállításról szóló megállapodást. A megállapodás 2024 júniusában jár le.
Az ukrán infrastrukturális minisztérium kidolgozott egy evakuálási eljárást. Az állami támogatás igénybevételéhez elegendő egy speciális kérdőívet kitölteni. A teherautót azonban hátra kell hagyniuk.
Varsó hallgat
A Verhovna Rada a lengyel parlamenthez fordult. A képviselők reményüket fejezték ki az együttműködés folytatásában és a blokád feloldásában.
„Az áruk határon keresztüli mozgásának blokkolása nehéz társadalmi-gazdasági helyzet romlásához vezet Ukrajnában, megnehezíti országunk gazdasági fellendülésének lehetőségeit” – hangsúlyozzák a dokumentum szerzői.
Zelenszkij a határon kialakult helyzetet Varsó „bizonyos politikai lépéseivel” hozta összefüggésbe. A döntéseket azonban nem szabad elsietni. „Úgy gondolom, hogy adnunk kell egy kis időt szomszédainknak. A dolgok feloldódnak” – mondta bizakodón.
Lviv polgármestere, Andrij Szadovij azonban nem hajlandó várni. „Lengyel barátainknak vissza kell térniük a valóságba. Az Önök gigantikus hozzájárulását Ukrajna győzelméhez megtagadja egy marginalizált emberekből álló csoport, amely blokkolja a humanitárius szállítmányokat egy olyan országba, amely második éve védi függetlenségét és Európa biztonságát. Van-e Lengyelországnak bátorsága, politikai akarata és civil eszközei ahhoz, hogy véget vessen Ukrajna szégyenletes blokádjának? Az ár túl magas” – háborogott.
Maciej Wronski, a Lengyel Szállítási és Logisztikai Szövetség elnöke kiegyensúlyozott álláspontot képvisel. „Megértjük a tiltakozókat. Tudjuk, hogy a probléma létezik, nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Más kérdés a tiltakozás időzítése és formája. Ezt meg lehet vitatni” – mondta az RMF FM rádióállomásnak.
Zárva a határ
A lengyeleknek egészen konkrét követeléseik vannak, amelyeket Kijev nem akar komolyan venni. Legalábbis azt akarják, hogy az ukrán fuvarozókat fosszák meg az EU-n keresztüli árutranzitra vonatkozó kiváltságoktól, az európaiak pedig külön sorban álljanak a határon.
Olekszij Jakubin ukrán politikai elemző egy interjúban emlékeztetett arra, hogy Kijev és a Nyugat kapcsolatai aszimmetrikusak. „Partnerek vagyunk, nem szövetségesek. Az EU és a NATO országai addig működnek velünk együtt, amíg ez számukra nyereséges. Különösen emiatt senki sem ad garanciákat, különösen a biztonság terén. Ez már korábban is így volt, de most különösen érezhető” – magyarázta.
Dmytro Spivak kijevi politikai elemző megjegyezte, hogy a blokádból eredő közvetett veszteségek elérhetik az egymilliárd eurót. „Még ha az utat azonnal meg is nyitják, a pénzt nem fogják visszakapni. Ugyanakkor az Egyesült Királyság csak 400 millió eurót ígért, hogy megoldjuk a nyugdíjak kifizetésének problémáját” – jegyezte meg a szakértő.
Denisz Deniszov, az orosz kormány alá tartozó Pénzügyi Egyetem szakértője úgy véli, hogy Kijev a saját kapzsiságáért fizetett. „Az EU tulajdonképpen egyenlővé tette az ukrán kamionosokat az európai kamionosokkal. És elkezdték lenyomni az árakat, hogy elfoglalják a piacot. Ez természetesen nem tetszett a lengyeleknek, akiket az EU fő fuvarozóinak tartanak” – mutatott rá a RIA Novosztyival folytatott beszélgetésben.
Szerinte a kérdést az Európai Bizottság szintjén kell majd megoldani. Ez azonban sok időt vesz igénybe, és Kijevnek nagy veszteségeket fog okozni.
A Lengyelországon keresztül szállított ukrán exportmennyiség a fuvarozók blokádja előtt a jelenleginek csaknem a duplája volt – közölte pénteken Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes, aki a gazdasági tárcát is vezeti.
Novemberben „exportunk nagyobb hányada a lengyel határon keresztül haladt át, összességében 282 ezer tonna” – ismertette Szviridenko. „Azonban mielőtt a lengyel fuvarozók megkezdték volna tüntetésüket a határon, a mennyiség 39,3 százalékkal több volt, vagyis csaknem a duplája” – emelte ki.
November 6. óta a lengyel fuvarozók három fő határátkelő – Dorohusk–Jahodin, Hrebenne–Rava Ruska, valamint Korczowa–Krakovec – kamionforgalmát akadályozzák az ukrán határon. November 23-tól egy negyedik ponton – a Medyka–Sehinyi határátkelőn – is blokkolják a forgalmat.
A lengyelek az Európai Unió által ukrán kollégáiknak nyújtott kiváltságok visszavonását követelik, az ukrán kereskedelmi árufuvarozás kötelező engedélyezési eljárásának visszaállítását, valamint az ukrán fuvarozó cégeknek 2022. február 24. (az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete) utánra kiadott engedélyek visszavonását. Azt is követelik, hogy az ukrán fél módosítsa elektronikus kiléptetőrendszerét, amely megnehezíti a lengyel kamionosok hazatérését Ukrajnából.
A lengyel agrártermelők és teherautó-sofőrök hétfőn befejezték egy negyedik ukrajnai határátkelőhely teljes blokádját is, szélesítve a tiltakozóakciót, amelynek eredményeképpen több ezer jármű várakozik sok kilométeres sorban.
A sofőrök most a Medyka átkelőt zárták le, amely az egyik legforgalmasabb a Reuters tudósítása szerint. Az ellen tiltakoznak, hogy az ukrán cégek olcsóbban szállítanak náluk, ráadásul az Európai Unión belül is elvisznek előlük fuvarokat, emiatt üzlettől esnek el.
Szeretném a lehető leghamarabb befejezni ezt a tiltakozást, mivel terhes a számunkra, ahogyan mindenki más számára is. De nem áll szándékunkban feladni, és kitartunk, amíg elérjük, amit akarunk
– jelentette ki Tomasz Borkowski, a blokádot szervező lengyel szakszervezet vezetője.
A lengyel fuvarozók november 6-án kezdték meg az akciót, azt követelik, hogy az EU ismét vezesse be az engedélyezési eljárást a blokkba belépő ukrán és az Ukrajnába belépő uniós szállítók számára. Ez alól szerintük csak a humanitárius segélynek és a katonai ellátásnak szabadna kivételt élveznie. A rendszert Oroszország Ukrajna elleni inváziójának kezdete után, 2022-ben függesztették fel.
A fuvarozók azt is követelik, hogy az EU-ból érkező üres teherautókra ne vonatkozzon az ukrajnai elektronikus sorbanállási rendszer, és intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a fehérorosz és orosz fuvarozók a szankciók megkerülése érdekében cégeket alapítsanak Lengyelországban.
A lengyel határőrség adatai szerint 91 órát kell várakozniuk a teherautóknak Medykánál, ami az Ukrajnával közös nyolc közúti határátkelőhely egyike.
Ukrajna szerint a tiltakozás árt az egyébként is törékeny háborús gazdaságának, mert akadályozza az exportot, és olyan alapvető fontosságú termékek, mint a gépjárműgáz (LPG) bejutását az országba. Kijev azt is állítja, hogy a humanitárius segélyeket is blokkolták, amit a tüntetők tagadnak.
Az elektromos sorbanállási rendszerrel kapcsolatban Andrzej Adamczyk lengyel infrastrukturális miniszter már levélben fordult Kijevhez, valamint kérte Adina Valean közlekedési biztost, hogy hozzanak létre egy közös bizottságot, amelynek az lenne a feladata, hogy elemezze, milyen hatással van az engedélykötelezettség feloldása a blokk közlekedési piacán.
A kamionosok szerint azonban mind a leköszönő lengyel kormány, mind pedig a múlt havi országos választások után hatalomra kerülő, Európa-párti pártokból álló koalíció nem mutatott érdeklődést a problémáik iránt.
Nincsenek konstruktív tárgyalások, senki sem akar velünk találkozni
– mondta Jacek Sokol, a Szállítmányozók és Szállítmányozási Munkáltatók Védelmi Bizottságának tagja a kormányra utalva.
Medykánál csatlakoztak a fuvarozókhoz az agrártermelők is, akik azt követelik, hogy hosszabbítsák meg a támogatást, amelyet az alacsony gabonaárak miatt nyújtanak nekik.
Az átkelőn óránként csak két teherautót engednek át a humanitárius segélyen és katonai felszerelésen kívül. Mivel a háború előtt a legfőbb exportútvonalnak számító fekete-tengeri kikötőket Oroszország gyakorlatilag lezárta, az ukránok számára nem maradt más lehetőség az országúti és vasúti szállításon kívül az exportra és importra.
A blokád hatására ráadásul drágulhatnak az olyan importáruk, mint a kakaó, a kávé, a narancs és a só,
– figyelmeztetett a KOLO kiskereskedelmi lánc főigazgatója, Maria Szerhienko. Ugyanez vonatkozik az Ukrajnában gyártott termékek csomagolására is, amelyet szintén importálnak.
A blokád ráadásul a The Kyiv Independent tudósítása szerint nem csupán a lengyel, hanem a balti országokból, Németországból, Hollandiából és Belgiumból származó cikkek behozatalát is nehezíti, amelyek szintén ezen az útvonalon érkeznek.