Az ukrán hadsereg eredménytelennek nevezte az ukrán fegyveres erők ellentámadási kísérleteit Herszon déli régióiban – írta a The New York Times.

„Lehetetlen a Dnyeper bal partján megvetni a lábunkat. Lehetetlen ott felszerelést mozgatni” – idézte a lap az egyik ukrán katonát, Olekszijt.

„Ez nem is harc a túlélésért, ez egy öngyilkos küldetés” – mondta.

A hadsereg cáfolta az ukrán tisztviselők azon kijelentéseit is, amelyek szerint a hadsereg megvetette a lábát a bal parton, és több erődítményt hozott létre. A katonák szerint ezek a beszámolók túlzók.

Hozzátették, hogy az ukrán parancsnokok rossz felkészültsége és logisztikája áll a Krinki falu környékén elszenvedett jelentős veszteségek mögött.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közölte, hogy nem lehet azonnal kommentálni a katonák vádjait – jegyezte meg a The New York Times.

Ukrán támadás érte Oroszország Kurszki és Belgorodi területét – közölték szombaton a helyi hatóságok.

Roman Sztarovojt, Kurszk megye kormányzójának tájékoztatása szerint drónokkal támadták Dmitrijevszkij és Zseleznogorszk járásokat. Áldozatok nem voltak, de Dmitrijev városában megrongálódott egy kompresszorállomás, egy bányászati és feldolgozó üzemben pedig károk keletkeztek. Krupec faluban tüzérségi találat okozott jelentős károkat nyolc lakóházban – tette hozzá a kormányzó.

Sztarovojt a Telegram üzentküldő alkalmazáson arról is beszámolt, hogy hat ukrán határőr megadta magát hadifogolyként a Kurszki terület határán. A kormányzó felszólította az ukrán hadsereg katonáit, hogy kövessék példájukat.

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod régió kormányzója elmondta, 41 ukrán ukrán katonai csapás érte az elmúlt 24 órában az Ukrajnával határos, rendszeresen célba vett területet. A hatóságok azt is közölték, hogy az Ukrajna déli részén fekvő Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részén éjszaka ukrán támadásokban egy ember meghalt.

Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak „nem nyilvános” kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.

„Nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok egy sor magas rangú, nagyon ismert vezetője (tett így). Beleértve egy nagyon ismert nyugati ország bizonyos vezetőjét, aki többször, különböző csatornákon keresztül (…) küldött olyan jelzéseket, hogy miért ne találkozzunk és beszéljünk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal” – mondta a miniszter.

Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó politikus az elmúlt fél év alatt háromszor próbált három különböző csatornán keresztül erre vonatkozó jeleket küldeni, holott lenne lehetősége a közvetlen kapcsolatfelvételre „a moszkvai kollégájával”.

Lavrov szerint Moszkva kész a párbeszédre azokkal az országokkal, amelyek érdekeltek abban, hogy véget vessenek azoknak a kísérleteknek, amelyek során egyesek a saját biztonságukat mások biztonságának rovására próbálják kiépíteni.

Vlagyimir Putyin elnököt idézve a miniszter kijelentette: a tárgyalások ellenzőinek meg kell érteniük, hogy a tárgyalások feltételei annál nehezebbek lesznek, „minél tovább kényszerítik (az ukrán államfőt, Volodimir) Zelenszkijt a háborúra”.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem zárkózott el a párbeszédtől, és arra hívta fel az Európai Unió és a NATO „józan” politikusait, lássák be, zsákutcába vezet a háború, amelyet az elképzelésük alapján azon Zelenszkij-rezsim által vívnak Oroszország ellen, amely nem igazolta a vele szemben támasztott elvárásokat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta: a Kreml szoros figyelemmel kíséri az EU terveit, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna és Moldova csatlakozásáról, bár ezek évekig is elhúzódhatnak.

„Az EU-nak mindig is meglehetősen szigorú kritériumai voltak a csatlakozásra, és jelenleg nyilvánvaló, hogy sem Ukrajna, sem Moldova nem felel meg ezeknek. Az EU már most sem a legjobb időket éli történelmében, sem az unió működése, sem a gazdaság szempontjából” – mondta.

Az Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló döntést átpolitizáltnak nevezte. „Az EU-nak az a vágya, hogy ilyen módon mutassa ki támogatását ezeknek az országoknak, de természetesen az ilyen új tagok valójában destabilizálhatják az EU-t” – vélekedett.

Peszkov szerint a döntés, hogy Georgia EU-tagjelölti státust kapott, „Oroszország bosszantására” irányuló kísérlet.

„Ez természetesen mind Georgiának, mind Ukrajnának, mind Moldovának abszolút szuverén ügye. De ennek a döntésnek az átpolitizált jellege azonnal látható” – tette hozzá.

Peszkov „egyedülálló gyakorlatnak” nevezte azt, ahogyan Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai csatlakozási tárgyalások ügyében megtartott szavazás idején Orbán Viktor miniszterelnököt elküldte kávézni.

A magyar kormányfőnek az uniós csúccsal kapcsolatos kijelentéseire reagálva kijelentette: „Nem a mi dolgunk ezt kommentálni. Magyarország is egy szuverén ország, Magyarországnak is megvannak a saját érdekei. Magyarország egyébként sok más európai országgal ellentétben elég határozottan védi az érdekeit, ami egyébként imponál nekünk” – mondta Peszkov.

Emlékeztetett Vlagyimir Putyin elnöknek a csütörtöki évértékelő sajtóértekezleten elmondott szavaira, miszerint „nem szabad azt gondolni, hogy Magyarország és egy sor más ország, amelyik a saját érdekeit védi, oroszbarát lenne”.

„Ők egyáltalán nem oroszbarátok, csak öntudatosak, elég függetlenek ahhoz, hogy kiálljanak a saját érdekeik mellett.

És ez valószínűleg az EU dolga, Magyarországnak az Európai Bizottsággal való kapcsolata nem a mi dolgunk” – tette hozzá a szóvivő, hozzátéve, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a médiában megjelent beszámolókat az EU döntéshozatali gyakorlatáról.

Sajnálatosnak nevezte, hogy Finnország, amelyet „senki nem fenyegetett”, és amellyel Oroszországnak kiváló kapcsolatai voltak, védelmi megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal. Azt mondta, hogy ez a lépés minden bizonnyal megnöveli a feszültséget Moszkva és Helsinki között. Kijelentette, hogy Finnország NATO-tagsága az orosz fél számára „nyilvánvalóan fenyegetést fog jelenteni”.

Képtelenségnek nevezte egy vasárnapi tévéműsorban az orosz államfő Joe Biden amerikai elnöknek azt az állítását, hogy Moszkva megtámadhatja a NATO-t.

„Ez teljes képtelenség. Úgy gondolom, hogy ezt Biden elnök is érti, ez csak egy szófordulat, hogy igazolja az orosz viszonyban folytatott elhibázott politikáját” – jelentette ki Vlagyimir Putyin a Rosszija 1 csatorna Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

„Oroszországnak nincs erre semmi oka, nem érdeke – sem geopolitikai érdeke, sem gazdasági, politikai vagy katonai érdeke –, hogy háborút indítson a NATO-országok ellen. Nincsenek területi követeléseink egymással szemben, nem kívánjuk rontani a velük való kapcsolatokat. Mi a kapcsolatok fejlesztésében vagyunk érdekeltek”

– hangsúlyozta.

Azt mondta, hogy Oroszországnak nincsenek problémái az észak-atlanti szövetség országaival, és éppen ők azok, akik mesterségesen problémákat kreálnak, mert nem akarnak vetélytársat Oroszországban. Kifejezte meggyőződését, hogy

a szövetség további bővítése nem hoz nagyobb biztonságot Európának.

Nehezményezte, hogy Oroszország harminc éve próbál megegyezni Európában a biztonság elveiről, de válaszul vagy „cinikus megtévesztéssel és hazugságokkal”, vagy nyomásgyakorlási és zsarolási kísérletekkel szembesült, miközben a szövetség Moszkva tiltakozása ellenére folyamatosan bővül és egyre közelebb kerül Oroszország határaihoz.

Leszögezte, hogy

a nyugati országoknak a jövőben meg kell találniuk a kapcsolódási pontokat Oroszországgal, mert számolniuk kell vele.

Kifejezte meggyőződését, hogy Washington Moszkva állítólagos háborús terveire vonatkozó álláspontja téves. Egyúttal valószínűtlennek nevezte, hogy az Egyesült Államok, figyelembe véve a világ fejlődési kilátásait, „annyira érdekelt lenne abban, hogy Oroszországnak stratégiai vereséget okozzon, ahogyan ezt ott húsz évvel ezelőtt gondolták, és ahogy ezt nyilvánosan ki szokták jelenteni”.

„Nem hiszem, hogy ez magának az Egyesült Államoknak is nemzeti érdeke lenne” – fogalmazott az orosz elnök.

Putyin egy interjúban elismerte: a biztonsági és hírszerzési szerveknél szerzett húszéves tapasztalata, majd a későbbi, kormányzati funkciókban elnyert ismeretei ellenére a 2000-es évek elején „naiv” elképzelése volt arról, hogy az egész „úgynevezett civilizált világ” megértette: Oroszország megváltozott, nem táplálja már az ideológiai konfrontációt, és erre nincs is oka. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy támogatta az országon belüli szeparatista törekvéseket, és a Szovjetunió összeomlása után Oroszországot is el akarta pusztítani, hogy erőforrásai birtokába jusson.

Az ukrán katonák öngyilkos bevetésekről beszélnek