Az ukrán hadügyminiszter kiment a frontra

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kedden közösen látogatást tett az ország keleti felében futó frontvonalakon – közölte a kijevi védelmi minisztérium.

A tárca szerint az aktuális helyzetről tájékozódtak, katonákat tüntettek ki és egy közös cselekvési tervet készítettek elő.

A minisztérium egyúttal közzétett egy videofelvételt, amelyen Umerov és Zaluzsnij látható Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka társaságában.

Umerov később sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy a kijevi kormányzat Zaluzsnij leváltására készülne, aminek lehetőségéről az ukrán sajtó cikkezett. A kérdés nem merült fel – mondta a miniszter.

Négy frontszakaszon 27 ukrán rohamot vertek vissza orosz erők az elmúlt nap folyamán, a harcokban mintegy 570 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg – közölte az orosz védelmi minisztérium legutóbbi hadijelentésében.

A tárca szerint a legtöbb támadást, 18-at, Donyeck térségében kísérelte meg az ukrán fél, és ugyanitt szenvedte el a legnagyobb emberveszteséget is, mintegy 200 főt. Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két Herszon megyei lőszerraktárt, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, egy gyalogsági harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró tarackot és 24 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn közölte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága háborús bűnök miatt súlyos, 19 és 25 év közötti szabadságvesztésre ítélt öt volt ukrán tengerészgyalogost. A vád szerint a férfiak a tengerészgyalogság 36. önálló dandárjának katonáiként tavaly február 24. és 28. között aknavetőkkel lőtték a Novoazovszki járásban lévő Szahanka falut, aminek következtében egy civil megsebesült, több ház és egy jármű megrongálódott. Egyikük tavaly tavasszal Mariupolban Kalasnyikovból leadott legkevesebb 20 célzott lövéssel megölt egy civilt, akiről azt feltételezte, hogy az oroszokat támogatja.

Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével tartották meg szerdán a szeverodvinszki Szevmas üzemben a Krasznojarszk és az Imperator Alekszandr III. nukleáris meghajtású tengeralattjárók zászlófelvonási ünnepségét.

A szertartás a hadrendbe vételüket jelezte. A Krasznojarszk a második a Jaszeny-M projekt többcélú atom-tengeralattjárói közül. A nukleáris meghajtású tengeralattjárók negyedik generációjához tartozik.

A Imperator Alekszandr III. nukleáris meghajtású tengeralattjáró cirkáló a Borej-A projekt harmadik sorozathajója. A nukleáris meghajtású hajók negyedik generációjához tartozik.

Nem változtat az ukrajnai „különleges hadművelet” menetén Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett washingtoni találkozója, amelyet a Kreml komoly figyelemmel fog kísérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára keddi tájékoztatóján.

„Fontos megérteni, hogy az Ukrajnába pumpált több tízmilliárd dollár nem segített abban, hogy sikereket érjen el a harctéren. További tízmilliárdok ugyanarra a fiaskóra lesznek ítélve” – fogalmazott a Kreml szóvivője.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálatnak (SZVR) arról a bejelentéséről szólva, hogy a Nyugat Zelenszkij leváltását készíti elő, Peszkov kijelentette: „A sok kudarc, amely Ukrajnában folyamatosan történik, a csónak himbálózásához, a kormány tekintélyének megingásához vezet, ez tényleg szabad szemmel is látható”.

A gázai helyzetről szólva Peszkov úgy vélte: a rendezés „gyakorlatilag lehetetlen” mindaddig, amíg dörögnek a fegyverek. A Kreml aggodalmának adott hangot a humanitárius helyzet súlyosbodása miatt.

Azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő bejelentette, hogy indulni fog a jövő évi elnökválasztáson, Peszkov elismerte, hogy a világon különbözőképpen ítélik meg az orosz elnököt, de úgy vélekedett, a lényeg az, hogy az oroszok többsége támogatja őt.

„Ez egy teljesen megdönthetetlen tény, amit az elnök nagyra tart, és amiből erőt merít” – mondta.

Ukrajna nem állít elő semmit, ezért nincs jövője, Oroszországnak pedig van – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televízió vasárnap sugárzott Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

„Elapadt mindenük, nincsen saját bázisuk. Ha nincs saját bázisuk, nincs saját ideológiájuk, nincs saját iparuk, nincs saját pénzük, nincs semmijük, akkor nincs jövőjük. Nekünk azonban van” – mondta Putyin azon a beszélgetésen, amelyet pénteken folytatott katonákkal a Kremlben, az Oroszország Hőse-kitüntetések ünnepélyes átadását követően.

„Az önök harci teljesítményétől nagyon sok minden függ, vagyis Oroszország jövője, ez nyilvánvaló” – jelentette ki Putyin a jelenlevőknek.

Úgy vélekedett, hogy az ukrán hatóságok arcátlanságot követtek el azzal, hogy nem sorolták az oroszokat az ország őshonos nemzetei közé a vonatkozó törvényben.

„Mi soha ilyet nem teszünk. Ha nem kezdik el elpusztítani az oroszokat a történelmi területeinken, nem kezdik el elűzni onnan az embereket, ha nem nyilvánítják az oroszokat nem őshonos nemzetnek Ukrajnában… teljesen megőrültek” – fogalmazott Putyin.

Putyin az ünnepségen, amelyre mintegy 200 embert, többségükben katonákat hívtak meg a Kremlbe, ígéretet tett arra, hogy el fog látogatni Oroszország új – Ukrajnától elcsatolt – régióiba.

Szergej Lavrov külügyminiszter online üzenetet intézett a gázai övezeti háború ügyében folyó dohai fórumhoz. Ebben kijelentette: „Már látható az Egyesült Államok Ukrajna által Oroszország ellen indított háborújának végeredménye. Említés történt itt a NATO bővítéséről, de a fő eredmény számunkra és egyébként mások számára is, akik ezt csak később fogják látni, hogy Oroszország máris sokkal erősebb, mint amilyen a háború előtt volt”.

Lavrov szerint ugyanez történt, amikor Napóleon szinte egész Európát összegyűjtötte, hogy megtámadja Oroszországot, és amikor Adolf Hitler másfél évszázaddal később ugyanezt tette.

„Oroszország mindkét háború után erősebb lett” – hangsúlyozta a miniszter.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi hadijelentése szerint az orosz erők az elmúlt nap folyamán négy frontszakaszon 13 ukrán rohamot vertek vissza, a harcokban mintegy 570 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg. A tárca szerint a legtöbb támadást, nyolcat, Donyeck térségében kísérelte meg az ukrán fél és ugyanitt szenvedte el a legnagyobb emberveszteséget is, mintegy 300 főt.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette egyebek mellett az ukrán fegyveres erők Katran és Omaha taktikai csoportja parancsnokainak találkozóhelyét, egy üzemanyagraktárt, egy páncélozott harcjárművet, hat HIMARS-rakétát és húsz drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki régióban hét civil sebesült meg.

Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének második évfordulójához közeledve úgy tűnik, a nyugati világ belefáradva a konfliktusba és a számolatlanul elköltött dollármilliárdokba, elvesztette érdeklődését Ukrajna és annak elnöke iránt – írja az al-Dzsazíra. Zelenszkijnek a lap publicistája szerint az izraeli–palesztin konfliktus kirobbanása óta nem szövetségesei az idő és a körülmények.

Volodimir Zelenszkij egy elfeledett háborút vívó, elfeledett ember – így definiálta az ukrán elnököt Andrew Mitrovica, az al-Dzsazíra publicistája.

A soha nem volt hadjárat

Az ismert kanadai újságíró szerint egyértelmű az összefüggés az ukrajnai háborútól való elfordulás és a nemrég kitört izraeli–palesztin konfliktus felé forduló nemzetközi figyelem között.

Az ukrán elnök hullócsillaga sokat veszített magasságából és csillogásából, ahogy Oroszország felőrlő inváziója közeledik a kétéves évfordulóhoz –

fogalmaz Mitrovica. Hozzáteszi: a nagy hűhóval bejelentett ukrán offenzíva elakadt, az ígért áttörés pedig makacsul várat magára – ha az egyáltalán lehetséges.

Mindeközben rutinszerűvé váltak a halálos tűzharcok, a felháborodást pedig sztoicizmus váltotta fel. A győzelem pedig, bárhogyan is határozzuk meg, messze túlkerült a stratégiailag értelmezhető vagy egyáltalán az elképzelhető határokon.

Otthon marad a „zöld pulcsi”

Úgy tűnik tehát, hogy a világ belefáradt Ukrajnába. Manapság már nem lehet olyan cikkeket olvasni, amelyek egykor ódákat zengtek Zelenszkij bátorságáról és Ukrajna ellenállásáról.

Elapadtak a meghívások is, hogy mondjon beszédeket az amerikai kongresszusban vagy parlamentekben, ahol Zelenszkijt a védjegyének számító zöld pulóverében, mint fenegyereket és felszabadítót ünnepelték. Emellett már hónapokkal ezelőtt eltűntek az Ukrajna „bátor” és „igazságos” harcával szolidaritást vállaló tömegdemonstrációk is.

Az utóbbi időben egyetlen újabb pozitív hír volt

Ukrajna számára, meghívása a NATO-ba, ám ennek feltétele sem túl hízelgő Kijev számára.

Ismert: november elején kiszivárgott hírek szerint a korábbi NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen egy olyan javaslat előterjesztésén dolgozik, ami arról szólna, hogy Ukrajna részlegesen csatlakozhasson a NATO-hoz azzal a feltétellel, hogy az oroszok által megszállt terület nem kerül a katonai szövetséghez.

Korrupciós ügyek

Mindeközben a Politico arról írt, hogy az Ukrajnával kapcsolatos amerikai stratégia a kiszivárgott hírek szerint a korrupciót tekinti igazi fenyegetésnek.

A brüsszeli lap szerint – idézi az al-Dzsazíra – az ukrajnai korrupció miatt a nyugati szövetségesek kihátrálhatnak Ukrajna mögül, Kijev tehát nem halogathatja a korrupcióellenes erőfeszítéseket.

Ez nagy baj lehet Zelenszkij számára – fogalmaz a publicista, aki szerint az ukrán elnök valószínűleg tudja, hogy az idő és a körülmények alakulása nem neki kedveznek.

Elpárolgott a pénzzel az akarat

Európai és washingtoni barátai „vasakarata” lassan elpárolog, és akkor elkerülhetetlenül elpárolog a pénz is – fogalmaz a lap publicistája. Pedig Zelenszkijnek komoly összegekre van szüksége, hogy sakkban tartsa a türelmes Vlagyimir Putyint és birodalmi terveit.

A horizonton pedig feltűnt Donald Trump, aki nem feltétlen híve Zelenszkijnek.

A volt elnök lehetséges visszatérése az Ovális Irodába egy sor számítást húzhat keresztül, beleértve a háborút és Zelenszkij karrierjét is. Mindaddig pedig az izraeli–palesztin konfliktus beárnyékolhatja az ukrán háborút.

Zelenszkij tehát azzal szembesül, amitől talán a legjobban fél: az apátiával és a feledéssel.

Ukrajna sorsa eltűnt a világ tudatából, amelyet a palesztinok helyzete ragadott el –

akiket ugyanazok a hatalmak hagytak magukra, amelyek a megfelelő időben az ukránokat is magukra fogják hagyni.

Volodimir Zelenszkij is tudja ezt – véli Mitrovica.