Az új migránspaktum nagy veszélyeket rejt

Miután az Európai Unió döntéshozó testületei megegyeztek a migrációs paktumban, a nemzetállamoknak nem lesz beleszólásuk abba, kit telepítenek a területükre – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Bakondi György szerint az Európai Unió tagállamai rövid időn belül érzékelni fogják, hogy azok a negatív jelenségek, amelyek miatt a schengeni térség nyitott határait lezárták és határellenőrzést vezettek be, a most elfogadott paktum nem oldja meg. Pedig – tette hozzá – rendkívüli érdek lenne, hogy a külső határok szigorú őrizete mellett megőrizzük a belső határok átjárhatóságát.

A paktumról azt mondta, éppen azt a két kérdést rendezi furcsán, amiből a legtöbb probléma adódik. Az egyik az, hogy a nemzetállamnak nincs beleszólása abba, kiket akarnak betelepíteni a területére a kvóták szerinti elosztási rendszerben, a másik a befogadási eljárás.

Ez utóbbit megtapasztalták 2015-ben, mutatott rá a főtanácsadó, amikor – minden okmányukat eldobva – a migránsok kijelentették, hogy politikai üldözöttek. Őket nyílt táborokba kellett irányítani, ahol „jól megvacsoráztak”, majd tovább indultak. Négyszázezren léptek akkor be, de 370 ezer menekülteljárást kellett megszüntetni, mert közben eltűnt az, akinek a kérésére elindították – idézte fel.

Ha nem tudják azt a bevált magyar gyakorlatot beépíteni az európai rendszerbe, hogy az Európai Unió határain kívül, a magyar, vagy másik tagállam követségén benyújtott menekültügyi kérelem elbírálását ott kell megvárniuk, akkor nem éri el azt a célt, amit a megszavazói reméltek – fejtette ki Bakondi György.

Magyarország nem értett egyet ezzel a döntéssel

– húzta alá. Bakondi György úgy vélte, még sok lehetőség marad a magyar kormány előtt, annak érdekében, hogy megakadályozza ezt a „végiggondolatlan” és „súlyos következményekre vezető” rendszert.

A főtanácsadó az M1 aktuális csatornán arra is rámutatott: nem véletlen, hogy a jelenleg zajló nemzeti konzultációban ez a kérdés is napirenden van. Mint mondta, szeretnék megismerni, hogy gondolkodnak az emberek a paktumról, erről az európai elgondolásról, aminek a negatívumi már most jól látszanak.

Hozzátette, ha erős politikai támogatást kap a kormány, akkor a nemzeti konzultáció is segíteni fogja, hogy ebben a kérdésben is a nemzeti érdekeket szolgálja.

„Ugyanezt tettük 2015-ben is, megkérdeztük a magyar embereket, mit csináljunk: engedjük, hogy áthaladjanak, vagy oltalmazzuk a szuverenitásunkat. Akkor az emberek 80 százaléka azt válaszolta, ne engedjük, őrizzük a határainkat” – fogalmazott a főtanácsadó, majd kijelentette: a nemzeti konzultáció alkalmas arra, hogy a magyar emberek véleményt nyilvánítsanak.

Bakondi György arról beszélt: számos körülmény, az Európai Unió elhibázott migrációs politikája mellett az Izrael-Hamász háború és a Száhel-övezetben végbement katonai hatalomátvételek is az erőszakos migráció növekedését prognosztizálják.

A biztonságpolitikai szakértő elmondta: a megnövekedett erőszakos cselekedetek miatt a szerbek különleges rendőri erőket vezényeltek a magyar határ térségébe, lecsaptak az embercsempészbandákra, fegyvereket, lőszert, hamis okmányokat, kábítószert foglaltak le. Az embercsempészek jelentős részét őrizetbe vették, az elfogott migránsokat pedig távoli befogadóközpontokba szállították, ahonnan egyelőre nem vagy csak egészen kis számban érkeztek vissza a határra. Ez azt jelenti, hogy a korábbihoz képest elenyésző számban fordul elő tiltott határátlépési kísérlet, azok zömét a kerítésnél megakadályozza a magyar rendőrség.

A szerb fellépés megtörni látszik a nyolc éve kialakult tipikus migrációs útvonalat, amely Görögországból a magyar határra vezet. Bakondi György szerint a kérdés az, hogy a szerb rendőri erők fenn tudják-e tartani ezt a jelenlétet. Ha igen, akkor a balkáni útvonalon belül az eddig tipikusnak mondható Szerbia-Magyarország útirány helyett a – korábban aktív, de egy ideje kevésbé használt – Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia útirány alakulhat ki.

Bakondi György az M1 csatorna műsorában azt is mondta: tavaly és az idei évben több mint kétezer fegyveres cselekmény történt a magyar határon, ezek jelentős része lövés volt. Ebből is látszik, mennyire abszurd, az az uniós álláspont, amely szerint segíteni kell az illegálisan érkezők Európába jutását, és menedékjogot kell biztosítani nekik.

Ezek az emberek az ENSZ alapokmányának előírásaival ellentétben nem az első biztonságos országban kérnek menedéket és nem működnek együtt, sőt, fegyverrel támadnak annak az országnak a hatóságára, amelytől menedékjogot akarnak kérni – mondta Bakondi György.

Szerbia képtelen megszabadulni a migrációs nyomástól. Hiába sikerült többé-kevésbé rendezni a helyzetet a hatóságoknak a Magyarországgal közös határszakaszon, most a szerb–horvát határon nőtt meg az illegális bevándorlók száma. Céljuk ugyanaz: bejutni az Európai Unió területére, minden áron.

Csoportokba verődve várják a migránsok Adasevci külterületén, hogy tovább indulhassanak. Az itt működő migránstáborban hónapokon keresztül nyugalom volt, de miután a szerb rendőrök sorozatos razziákkal megtisztították az észak-vajdasági területeket, az ott begyűjtött illegális bevándorlók nagy részét ide szállították.

Betört kirakatüvegek jelzik, hogy a migránsok a régi üzleteket is elfoglalták. Azt mondják, csak ideiglenesen kellenek nekik ezek a helyiségek, hiszen ők Nyugat-Európába akarnak eljutni. Panaszkodnak viszont az erős rendőri jelenlét miatt, hiszen így nem tudnak olyan könnyen bejutni az Európai Unióba, ezért egyre türelmetlenebbek.

„Itt csak a baj van. A rendőrség nem enged minket tovább. Ráadásul az afgánokkal is gondunk van.

Fegyvereik vannak és fenyegetőznek. Elveszik a pénzünket és a telefonjainkat.

Nem értem, miért ilyen nehéz továbbjutni Szerbiából. Minket Szabadkáról hoztak ide. Németországba, Hollandiába vagy más uniós országba akarunk menni, és kész” – panaszkodott egy szír migráns.

A sidi befogadótáborban sem jobb a helyzet. A migránsok sokan vannak, és mindannyiuknak ugyanaz a célja: elhagyni Szerbiát és Nyugatra menni.

„Jártam a magyar határnál, de ott most képtelenség átjutni. A rendőrök engem is elfogtak.

Most itt, Szerbiában várjuk a megfelelő alkalmat, hogy bejussunk az Európai Unió területére. Nem akarunk itt maradni, amint lehet, megyünk tovább” – mondta az egyik bevándorló.

Sid területén jelenleg három migránstábor is működik, amelyekben jelenleg több mint ezer migráns tartózkodik. Hogy egyáltalán esélyük legyen a távozásra, embercsempészeknek kell fizetniük.

„Mi már kifizettük nekik a pénzt, hogy segítsenek továbbmenni innen, de látja, még mindig itt vagyunk. De sebaj, előbb-utóbb úgyis továbbjutunk” – mondta egy pakisztáni migráns.

Szerbiában továbbra sem csökken a migrációs nyomás. A migránsok most is tömegesen érkeznek az országba. A legtöbben Németországba, Franciaországba vagy Olaszországba akarnak eljutni, de népszerű úti cél Hollandia és a skandináv államok is.

Biztos kudarc lesz a vége a szerdán elfogadott új migrációs brüsszeli paktumnak – jelentette ki a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

Orbán Viktor hangsúlyozta: amíg az unió nem szánja rá magát, hogy kimondja, amit Magyarország, hogy aki akármilyen jogcímen a területére akar jönni, annak először kérelmeznie kell ezt, a döntésre pedig az határain kívül kell várakoznia, addig akármilyen csomagokat alkot, mindig kudarc lesz a vége.

„Hegyek vajúdnak és egér fog születni, és az se kifelé szalad az unióból, hanem befelé” – közölte.

A miniszterelnök meggyőződése, hogy a magyar szabályozás a „mintaszabályozás”, az egyetlen bizonyítottan működő szabályozás ma egész Európában.