Az izraeli hadsereg folytatja az előrenyomulást

Az izraeli hadsereg (IDF) folytatja támadó hadműveleteit és előrenyomulását a Gázai övezetben – jelentette be a katonai szóvivő csütörtök reggel.

A gázai szárazföldi hadműveletek során számos fegyvert találtak az övezet északi részén fekvő Dzsabália egyik iskolájában. Az IDF jelentése szerint az elmúlt napon több tucat légitámadást hajtottak végre az iszlamista Hamász terrorszervezet hozzávetőleg 230 célpontja ellen a Gázai övezetben.

A délen található Hán-Júnisz térségében a légierő megsemmisített egy rakétakilövő-állomást és egy épületet, ahol terroristákat azonosítottak.

Sati térségében a levegőből semmisítettek meg egy fegyveres osztagot, az izraeli haditengerészet a terrorszervezetek tengeri erőit támadta a Gázai övezet partjainál.

Éjjel két, Libanonból indított rakéta esett lakott területre északon, a határhoz közeli Kirjat Smóna városban. A városból korábban kitelepítették az ott élőket, s a helyi önkormányzat szerint senki nem sérült meg, de anyagi kár keletkezett.

A Hezbollah libanoni síita milícia vállalta magára a támadást.

A libanoni mentők jelentése szerint egy nő életét vesztette egy épület elleni izraeli támadásban a határ melletti Marun al-Rasz faluban. A libanoni jelentés szerint a nő élettársa is megsérült.

Az izraeli hadsereg csütörtök reggel bejelentette, hogy elesett három – egy 19, egy 20, és egy 21 éves – katona a Gázai övezet északi részén folyó harcokban, nyolcan pedig súlyosan megsebesültek. Ezzel a szárazföldi harcok október végi kezdete óta 137, a háború október 7-i megindítását kiváltó terrortámadás óta pedig 469 izraeli katona vesztette életét.

A hadsereg kérésére Izrael legfontosabb műszaki felsőoktatási intézménye, a haifai Technion január 14-re halasztotta a tanév első szemeszterének kezdetét. Az izraeli egyetemek és főiskolák jelenleg a háború miatt december végére hirdették meg az idei tanévkezdést. A halasztás oka, hogy a diákok jelentős része, és az oktatók egy része is tartalékos katonai szolgálatban van a háború miatt.

A háború kezdete óta a vényköteles nyugtatók fogyasztása 21 százalékkal, a vény nélkül kapható nyugtatók fogyasztása pedig mintegy 90 százalékkal nőtt Izraelben.

A szakemberek szerint a háború kitörésétől december elejéig mintegy 30 százalékkal nőtt a depresszióval és szorongással diagnosztizált betegek száma az előző év azonos időszakához képest.

A gyerekek egy része, főleg a Gázai övezet környékén, az ágy alatt alszik még ma is, több mint két hónappal az október 7-i terrortámadás után – közölte Tali Smueli pszichiáter, a Makkabi egészségbiztosító pénztár mentálhigiénés osztályának igazgatója a Háárec című újságban. A felnőtteket is olyan súlyos tünetekkel utalják mentálhigiénés kezelésre, mint a kontrollálhatatlan sírógörcs, munkába állási nehézségek és számos más, depressziós tünet.

Az Izrael és Hamász közötti konfliktusnak alacsonyabb intenzitású szakaszba kell érkeznie – jelentette ki szerdán az amerikai külügyminiszter.

Antony Blinken évzáró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „elmozdulást várunk, és akarunk látni a jobban célzott katonai műveletek irányába, kisebb létszámú haderővel, amely igazán a Hamász vezetőire és az alagúthálózatára összpontosít”. Hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan a civil lakosságot érő veszteségek is jelentősen mérséklődnek majd.

Az amerikai külpolitika irányítója az ENSZ Biztonsági Tanácsában a katonai konfliktusról szóló határozat körüli vitát illetően megállapította, hogy az amerikai diplomácia aktív tárgyalásokat folytat a dokumentum tartalmáról, és egyetért azzal a törekvéssel, hogy az a Gáza övezetbe szánt humanitárius segélyek bejutását elősegítse.

Olyan határozat elfogadását szeretné megakadályozni, amely ennek a célnak az elérését akadályozza

– mondta Antony Blinken. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az Egyesült Államok is részt vesz azokban az erőfeszítésekben, amelyek egy újabb humanitárius tűzszünetre irányulnak, mely lehetővé tenné további túszok kiszabadulását.

Joe Biden elnök az Izrael és Hamász közötti újabb átmeneti fegyvernyugvás lehetőségéről szerdán újságírók előtt annyit mondott, az Egyesült Államok sürgeti, hogy legyen megegyezés, de nincsenek erre irányuló várakozásai jelenleg.

A Hamász szerint legkevesebb 20 ezer ember halt meg a Gázai övezetben az október 7. óta tartó háborúban.

Az áldozatok között 8000 kiskorú és 6200 nő van – közölte szerdán a területet irányító iszlamista szervezet tájékoztatási hivatala. A Hamász egészségügy-minisztériuma még nem tette közzé a legfrissebb adatokat. Egy nappal korábban a tárca adatai szerint 19 667 palesztint öltek meg.

A Hamász tájékoztatási hivatala szerint a sebesültek száma 52 ezer, további 6700 ember eltűnt.

A hivatal közlése szerint az izraeli támadásokban összesen 310 egészségügyi dolgozó, a polgári védelem 35 munkatársa és 97 újságíró halt meg.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora előzőleg úgy fogalmazott, hogy nagyon komoly megbeszélés és alku zajlik, valamint reményét fejezte ki, hogy ezek „valahova vezetni fognak”.

Először érkezett segélyszállítmány közvetlenül Jordániából a Gázai övezetbe az október 7-i terrortámadás óta.

Az ENSZ Élelmezési Világalapja (WFP) és a Jordán Hasemita Jótékonysági Szervezet (JHCO) közös 46 teherautókonvoja 750 tonnánál is több élelmiszert szállított szerdán a háború sújtotta övezetbe Kerem Salom izraeli határátkelőn át.

„A jordániai folyosó létrehozása felgyorsítja a segélyek érkezését, és enyhíti a jelenleg tapasztalható feszültséget és fennakadásokat” – közölte Szamer Abdel-Dzsaber, a WFP palesztin területekért felelős igazgatója.

A segélyszállítmányokat eddig a Gázai övezet és Egyiptom közötti határátkelőn keresztül juttatták el az övezetben élő rászorulóknak.

A WFP közleményében hangsúlyozta, hogy a Kerem Salom-i határátkelő megnyitásával növelni tudják az övezetbe küldött élelmiszerszállítmányok volumenét, és gyorsítani tudják a segélyszállítmányok célba juttatását, „mivel milliókat fenyeget az éhínség veszélye.”

Gáza északi részében gyakorlatilag már nincs működő kórház az üzemanyag, személyzet és utánpótlás hiánya miatt – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön.

A Gáza egész területének 36 egészségügyi intézménye közül csupán kilenc működik részlegesen, s ezek mind az övezet déli részén találhatók – mondta csütörtökön Richard Peeperkorn, a WHO gázai képviselője Jeruzsálemből videokapcsolaton keresztül az újságíróknak.

Mint hozzáfűzte, az al-Ahli kórház volt az utolsó működő intézmény északon, de jelenleg már csak minimális szolgáltatást nyújt, a kórházban lévő betegeket még kezeli, de új pácienseket nem fogad.

Peeperkorn az al-Ahli kórházat egy olyan hospice-hoz hasonlította, ahol nagyon korlátozott gondozás zajlik. A tíz főből álló személyzet, orvosok és ápolók, csupán elsősegélyt nyújtanak, fájdalomcsillapítást és sebkezelést végeznek a források hiánya miatt.

Peeperkorn hangsúlyozta, hogy

már nincs működő műtő a kórházban, amely két napja még az utolsó olyan egészségügyi intézmény volt, ahova az operációra szoruló sérülteket be lehetett szállítani.

A WHO gázai képviselője hozzátette, hogy a legutóbbi izraeli támadások áldozatainak holttestét a kórház udvarán helyezték el, mivel nem tudják őket biztonságosan és méltó módon eltemetni.

Peeperkorn arról is beszámolt, hogy Gáza északi részén három „minimálisan működő” kórház van még, amelyekben több ezer menekültet helyeztek el.

A WHO közleményében humanitárius tűzszünetre szólított fel.