Az amerikaiak 75 százaléka szerint rossz irányba megy az ország

Az amerikaiak háromnegyede (75 százalék) szerint rossz irányba mennek a dolgok az Egyesült Államokban – derül ki az AP hírügynökség és a NORC társadalomkutató közhangulatot feltérképező utolsó idei felméréséből.

A december elején készült, csütörtökön nyilvánosságra hozott rendszeres közvélemény-kutatás alapján az amerikaiak legnagyobb arányban a gazdaság és az illegális bevándorlás miatt aggódnak.

Egy évvel ezelőtt az elégedetlenek aránya 71 százalék volt, két éve pedig még csak az emberek kétharmada érzékelte azt, hogy az Egyesült Államok rossz irányba tart, de 2021 tavaszán az elégedettek aránya még meghaladta az elégedetlenekét.

Joe Biden elnök munkájának elfogadottsága 41 százalékos, ami megfelel az idei év átlagának, és kis mértékű romlás az egy évvel ezelőtti 43 százalékhoz képest. A szakpolitikai kérdéseket tekintve a legkevesebben az elnök gazdaság- és bevándorláspolitikáját támogatják. Az emberek több mint kétharmada rossznak tartja a gazdaság állapotát.

Az AP-NORC felmérésből az is kiderül, hogy az amerikaiak többsége (56 és 58 százaléka) Joe Bidennel és Donald Trumppal is elégedetlen. Saját pártján, a Republikánus Párton belül a Donald Trumppal való elégedettség 65 százalék, miközben Joe Bident a saját politikai oldalához tartozó demokrata párti szavazók 49 százaléka fogadja el.

A felmérésben a megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább a demokraták felé húz, 38 százalék a republikánusokat nevezte meg hozzá közelebb állónak, és az emberek 19 százaléka azt állította magáról, hogy pártoktól független. A politikai gondolkodást tekintve, saját besorolás szerint az emberek 28 százaléka konzervatívnak mondta magát, míg 22 százalék liberálisnak és 48 százalék mérsékeltnek.

Meggátolják, hogy a képviselők vizsgálódjanak Joe Biden elnök állítólagos részvételével kapcsolatban a fia, Hunter Biden üzleti ügyleteiben; kőfalakba ütköznek, mert a Fehér Ház akadályozza a vizsgálatot, és nem engedi a tanúk jelentkezését, valamint a hozzáférést több ezer oldalnyi dokumentumhoz – ezzel indokolta Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke az elnök ellen megindított impeachment eljárást.

Az impeachment vád alá helyezési vagy felelősségrevonási eljárást jelent, ami az angolszász jogrendszerekben alakult ki: főként Nagy-Britanniában alkalmazta a parlament az uralkodóval szemben. Ezt az intézményrendszert az Egyesült Államok is átvette. Az Egyesült Államokban

ez az egyetlen eszköze a kongresszusnak arra, hogy a hatalmon lévő elnököt hivatalától megfossza.

A hiányzó kétharmad?

A republikánus többségű képviselőház szerdán szavazta meg a Biden elnök elleni felelősségrevonási vizsgálat hivatalossá tételét. Az intézkedést 221:212 arányban fogadták el. Minden republikánus képviselő igennel szavazott, míg az összes jelen lévő demokrata az eljárás megindítása ellen voksolt.

A republikánus padsorokban megéljenezték

a szavazás eredményét.

Mindemellett valószínűtlennek tűnik, hogy sikeres lenne Joe Biden elnök elmozdítása ezzel az eljárással, hiszen a demokrata többségű szenátus – ahol ráadásul kétharmados többségre volna szükség az elnök bűnösségének kinyilvánításához – minden bizonnyal nem voksol Bidennel szemben ekkora arányban.

Valami bűzlik Ukrajnában

Az alsóház most a vizsgálat megindításáról voksolt, a vád alá helyezés újabb szavazást igényel. Az elnök elmozdítására vonatkozó alkotmányos vádeljárás megindítását megelőző vizsgálatot Kevin McCarthy akkori republikánus házelnök indította meg szeptemberben.

A vizsgálat azon korrupciógyanús, a Biden család körüli ügyekre irányult, amelyek részben arra az időszakra vezethetők vissza, amikor Joe Biden alelnök volt Barack Obama elnöksége idején.

Ismert: az év folyamán interjút adott az amerikai médiában Viktor Sokin, Ukrajna 2016-ban leváltott főügyésze, akinek állítása szerint

Petro Porosenko akkori ukrán elnök Joe Biden ösztönzésére távolította el őt hivatalából, mert vizsgálta a Burisma energiavállalat korrupciós érintettségét,

amelyben Joe Biden fia, Hunter igazgatótanácsi tag volt.

Így ébred Biden

Noha három amerikai elnököt vontak felelősségre – Andrew Johnsont 1868-ban, Bill Clintont 1998-ban, Donald Trumpot pedig 2019-ben és 2021-ben –, a szenátus még egyetlen elnököt sem távolított el hivatalából – jegyzi meg a Breitbart. „Azt hiszem, ez egy hangos és világos üzenet a Fehér Háznak. Elvárjuk, hogy eleget tegyenek a követelményeknek” – mondta a szavazás után James Comer, a képviselőház felügyeleti bizottságának republikánus elnöke, aki a vizsgálat egyik ágát vezeti.

Biden elnök viszont

alaptalan politikai trükknek nevezte

a képviselőházi republikánusok kezdeményezését.

„Mindennap az amerikai emberek előtt álló kérdésekre összpontosítva ébredek − olyan valódi kérdésekre, amelyek hatással vannak az életükre, valamint országunk és a világ biztonságára. Sajnos a képviselőházi republikánusok nem csatlakoznak hozzám” – fogalmazott Biden egy hosszú közleményben.

Nehéz bizonyítás

A több szálon futó vádemelési eljárás kiterjed a Biden családtagok személyes és üzleti pénzügyeinek mélyreható feltárására, valamint a Hunter Biden adófizetési kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos igazságügyi minisztériumi vizsgálatra is.

A nyomozók azonban egyelőre nehezen tudják alátámasztani Biden beavatkozását fia ukrajnai ügyeibe.

James Comer befolyással való üzérkedésként írta le Hunter Biden üzleti ügyleteit: szerinte Hunter még apja hivatalából való távozása után is olyan módon szerzett pénzeket, hogy

az kimeríti a korrupció fogalmát.

A The Washington Post minden évben megválasztja az év legnagyobb Pinokkióit, vagyis azokat a politikusokat, akiket ordító hazugságon kaptak.

Idén Joe Biden amerikai elnök került a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára. Biden elnökségének kezdete óta számos alkalommal mondott olykor kifejezetten hajmeresztőnek tűnő dolgokat, nemegyszer „tévesztette el” például idősebbik fia halálának okát, volt, hogy Vlagyimir Putyint és Volodimir Zelenszkijt keverte össze, vagy épp arról elmélkedett, hogy az orosz elnök elveszítheti a háborút – Irakban.

Ezek jórészt betudhatók annak, hogy az elnök gyakran tűnik meglehetősen dekoncentráltnak. Más viszont a helyzet a szándékos nagyotmondással, adott esetben füllentéssel.

A The Washington Post ezzel kapcsolatban azt írja, hogy sok politikus szeret történeteket mesélni, méghozzá elsősorban olyanokat, amelyekben össze tudja kapcsolni saját életét a hallgatóságéval, és amelyek az emberi oldalukat mutatják meg. Hosszú pályafutása során azonban Biden mindig is hajlamos volt kissé eltúlozni vagy megszépíteni egyes történeteket, és ez elnökségének harmadik évében sem változott.

Felidézik: többször eltúlozta a házában 2004-ben keletkezett tűz mértékét, de gyakran mesélt egy szívmelengető – de igencsak valószínűtlen – történetet a vasúti kalauzról, aki gratulált neki, amiért többet utazott vasúton alelnökként, mint a légierő repülőgépén.

„Ami azt illeti, az első két hivatali évemben rekordösszeggel, 1,7 ezer milliárd dollárral csökkentettem a hiányt” – jelentette ki idén áprilisban az elnök. A lap gyűjtése szerint

legalább 60 alkalommal dicsekedett a költségvetési hiány csökkentésével.

Biden az 1,7 ezer milliárd dolláros számadatot úgy kapta meg, hogy összehasonlította a 2020-as költségvetési hiányt (kb. 3 ezer milliárd dollár) a 2022-es költségvetési hiánnyal (kb. 1300 milliárd dollár). A probléma mindössze annyi, hogy 2020-ban, a Covid-járvány talán legnehezebb évében szinte természetes módon nőtt nagyra, ráadásul hivatali idejében az eredetileg tervezettnél mintegy 850 milliárd dollárral nagyobb mértékben növekedett az államadósság.

A hiány képe tehát éppenhogy Biden alatt romlott, ennek ellenre ő egy technikai részletbe kapaszkodva igyekszik sulykolni ennek az ellenkezőjét.

Egy másik hangzatos kijelentése szerint fia,

Hunter Biden egyáltalán nem kapott pénzt a kínaiaktól, minden ilyen jellegű vád pedig aljas rágalom.

Ezt először a 2020-as, Trumppal folytatott elnökjelölti vitában mondta el, de idén is megerősítette.

Biden állításait saját fia cáfolta meg, amikor idén a bíróságon elismerte, hogy valóban jelentős összegeket fizettek neki Kínából.

Hunter Biden 2017-ben közel 2,4 millió dollár, 2018-ban pedig 2,2 millió dollár bevételt könyvelhetett el, melyek nagy része kínai vagy ukrán forrásból származott.