tóth gabi
Létrehozva: 2023.12.07.
Az amerikai szenátus blokkolta az Ukrajnának szánt pénzeket
Zelenszkij újabb csapdában.
Az amerikai szenátus republikánus szenátorai blokkolták az Izrael és Ukrajna számára Joe Biden által kért további források folyósítását – számolt be a The Times of Israel hírportál. Az összesen 106 milliárd dollárról szóló gyorssegélyre – 10 milliárd Izraelnek és 60 milliárd Ukrajnának – vonatkozó kérelmet többek közt azért nem fogadták el, mivel nem került bele a republikánusok által kért, a bevándorlás elleni fellépéshez szükséges források biztosítása.
A szavazás eredménye óriási vereséget jelent Joe Biden amerikai elnöknek – mutat rá a hírportál.
Biden korábban azzal próbálta meg rávenni a kongresszust a kérelem elfogadására, hogy amennyiben Ukrajna elesik, úgy Vlagyimir Putyin NATO-országokra fog támadni.
Chuck Schumer, a szenátus demokrata vezetője a szavazást követően jelezte, újabb voksolást fog kezdeményezni, a csomagba pedig bekerülhetnek a republikánusok által kért határbiztonsági intézkedések.
Nem tudunk tovább várni. Őszintén szólva, szerintem megdöbbentő, hogy a republikánusok a kongresszusban megadják Putyinnak a legnagyobb ajándékot, amit csak remélhet
– reagált indulatosan Joe Biden.
A szenátus zárt ajtók mögött tartott hosszas megbeszélést katonai tisztviselőkkel és a Biden-kormányzat tagjaival a demokraták és a republikánusok közötti költségvetési tárgyalások részeként.
Úgy volt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül felszólal az ülésen. Az államfő azt tervezte, hogy tájékoztatja a szenátorokat a háború történéseiről, és felszólít arra, hogy továbbra is katonai segítséget kell nyújtani Kijevnek. A felszólalásra azonban végül nem került sor.
– Zelenszkij egyébként nem tudott eljönni, valami történt az utolsó pillanatban – fogalmazott a tanácsülésen Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti vezetője.
Ukrajna amerikai nagykövete, Okszana Markarova rendkívül érdekes magyarázattal állt elő: Zelenszkij azért mondta le az amerikai szenátorok előtt tartott beszédét, mert az ülés nem csak Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket tárgyalt.
Tulajdonképpen semmi katasztrofális nem történt. Volt egy olyan elképzelés, hogy részt veszünk a több ülés közül valamelyiken. Azonban éppen azért, mert nem csak ukrajnai, hanem belpolitikai kérdéseket is megvitattak, ma nem vettünk részt
– próbálta nyugtatni a közvéleményt a nagykövet az European Pravda tudósítása szerint. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter viszont azt állította, hogy Zelenszkij a háború miatt nem tudott felszólalni a tájékoztatón.
Ez egy háború, a helyzet változik. De azt hiszem, Zelenszkij hálás, és legközelebb, amikor csak lehet, megteszi
– fogalmazott a tárcavezető a Fox News amerikai hírhálózatnak.
A The New York Times szerint a republikánusok ragaszkodnak a bevándorlási politika szigorításához a mexikói határon – és e pont figyelembevétele nélkül előre azzal fenyegetőztek, hogy blokkolják az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyről szóló törvényjavaslatot.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok nem fogja tudni olyan mértékben tovább támogatni Ukrajnát, ahogyan azt Joe Biden szeretné. Ennek egyik oka, hogy a háború sújtotta országban továbbra is óriási mértékű a korrupció.
Továbbra is kérdéses, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e további pénz- és fegyvertámogatást nyújtani Ukrajnának. Akkora a baj, hogy már az év végén elzárhatják a pénzcsapot a republikánusok. Arról lapunk is beszámolt a minap, hogy a Fehér Ház költségvetési igazgatója, Shalanda Young megkongatta a vészharangot, és levelet írt a kongresszusi vezetőknek, amelyben aggodalommal fejtette ki, mekkora bajba kerülhet Kijev a washingtoni pénz nélkül.
A Fehér Ház 61 milliárd dollárral többet kér Ukrajna támogatására a legutóbbi részletben – igaz, erre mindkét párt részéről csekély a hajlandóság.
A javaslat része annak a 106 milliárd dolláros kiegészítő csomagnak, amelyet Biden októberben kért a törvényhozóktól további finanszírozásért Ukrajna, Izrael, a csendes-óceáni térség és az amerikai–mexikói határ számára.
Kongresszusi fellépés nélkül az év végére kifogyunk az erőforrásokból, hogy több fegyvert és felszerelést szerezzünk be Ukrajnának, és felszerelést biztosítsunk az amerikai katonai készletekből. Nincs mágikus gömbünk, elfogyott a pénzünk – és majdnem kifutottunk az időből
– írta Young mindkét párt politikai vezetőinek a levélben.
A republikánusok nem rejtik véka alá a véleményüket, és nyíltan kimondják, hogy helytelen dolog Ukrajnát végtelen mennyiségű pénzzel támogatni, miközben az amerikai gazdaság romokban, a határok pedig tárva-nyitva vannak, így az illegális migráció is óriási gondot okoz az országnak.
Van azonban még egy oka annak, hogy a republikánus törvényhozók a kongresszusban egyelőre nem hajlandók támogatni Ukrajna további pénzelését.
Keleti szomszédunkban ugyanis még mindig döbbenetes mértékű korrupció uralkodik, szinte nem telik el úgy hét, hogy ne derülne fény valamilyen korrupciós ügyre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök holdudvarából.
Még az ukránok is a korrupció miatt aggódnak
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legutóbbi felmérése szerint a háború mellett az alacsony jövedelem és a korrupció aggasztja leginkább az ukránokat.
A válaszadók 63 százaléka nevezte meg első számú problémának a korrupciót, míg 46 százalékuk az alacsony jövedelmeket.
24 százalékuk elégedetlen a magas rezsiszámlákkal, míg 22 százalékuk szerint a háború okozta demográfiai válság állítja kihívás elé az országot. Mintegy húsz százalékuk emellett a magas munkanélküliséget is problémaként jelölte meg. A válaszadók többsége úgy véli, hogy a korrupció ellen a 2014 után felállított korrupcióellenes szerveknek kell fellépniük.
Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta több száz esetben jelentették a különböző hatóságok, hogy a katonáknak szánt segélyszállítmányok egyáltalán nem jutottak el a frontra, valamint több esetben túlárazottan szereztek be hadfelszereléseket.
Luxusban élő sorozók
Az ukrán sorozók nem leplezik, hogy luxuskocsikkal közlekednek. Köztudott, hogy az elmúlt másfél évben a korrupció melegágyává vált a hivataluk. Ukrajnában ugyanis nem számít titoknak, hogy a mozgósítást több ezer euró fejében akár el is lehet kerülni, a tisztek ezáltal hihetetlen vagyonokra tesznek szert.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) legutóbbi felmérése szerint a háború mellett az alacsony jövedelem és a korrupció aggasztja leginkább az ukránokat – számolt be a The New Voice of Ukraine hírportál.
A válaszadók 63 százaléka nevezte meg első számú problémának a korrupciót, míg 46 százalékuk az alacsony jövedelmeket.
24 százalékuk elégedetlen a magas rezsiszámlákkal, míg 22 százalékuk szerint a háború okozta demográfiai válság állítja kihívás elé az országot. Mintegy húsz százalékuk emellett a magas munkanélküliséget is problémaként jelölte meg.
A válaszadók többsége úgy véli, hogy a korrupció ellen a 2014 után felállított korrupcióellenes szerveknek kell fellépniük. 43 százalékuk emellett az elnököt, valamint az elnöki hivatalt, illetve a rendőrséget, biztonsági szolgálatokat és az ügyészséget tartja a legalkalmasabbnak a korrupció elleni küzdelemre.
A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy az ukránok túlnyomó többsége szerint egyáltalán nem probléma, hogy az ország nem kapott konkrét tervet a NATO-csatlakozáshoz, valamint az sem, hogyha az uniós csatlakozási folyamat nem kezdődik meg időben, illetve nem hozza a várt eredményeket.
Az elmúlt hetekben Volodimir Zelenszkij népszerűsége is folyamatosan csökken, ennek pedig többek közt köze van ahhoz, hogy az ukrán elnöknek választási ígéretével ellentétben eddig nem sikerült hatékonyan felvenni a harcot az országot átszövő korrupció ellen.
Amennyiben a közeljövőben tartanák a választásokat, úgy Zelenszkij nem tudna az első fordulóban győzni, miközben fél éve még fölényes helyzetben volt
– írta az egyik legtöbb követővel rendelkező ukrán Telegram-csatorna nemrég. A Legitimnij szerint ennek több oka van és ide sorolható a magas szintű korrupció is, amelyről már a nyugati sajtóban is egyre több szó esik.
Zelenszkij nyáron több intézkedést is hozott a korrupció elleni harc jegyében, augusztusban például az összes regionális sorozóbizottság vezetőjét felmentették, mivel kenőpénzért segítettek elkerülni a hadkötelesek behívását. Ezt követően szeptemberben az ukrán elnök leváltotta korrupciós botrányokba keveredett védelmi miniszterét. A háború kirobbanása óta több száz esetben jelentették a különböző hatóságok, hogy a katonáknak szánt segélyszállítmányok egyáltalán nem jutottak el a frontra, valamint több esetben túlárazottan szereztek be hadfelszereléseket.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
