Amerika számára egy "befektetés" Ukrajna támogatása?

Ha Oroszországot hagyják győzni, az újabb háborúk indítására és a demokráciák lerombolására ösztönzi a többi diktátort, és a győzelmeik ára sokkal magasabb lesz, mint a mai amerikai támogatás Ukrajnának – közölte szombaton Dmitro Kuleba külügyminiszter az Instagram-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál alapján a karpatalja.info.

Az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: ha Vlagyimir Putyinnak engedik, hogy Ukrajnában sikerrel járjon, az szükségképpen a világ többi diktátorát és tekintélyelvű uralkodóját motiválni fogja a szomszédos államok megtámadására és a demokráciák lerombolására. Egyúttal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a diktátorok győzelmének ára „sokkal magasabb lenne az Egyesült Államok számára, mint Ukrajna mostani támogatása”.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatása nem jótékonyság, hanem befektetés az amerikai nép globális biztonságába és jólétébe, és „jelenleg ez a lehető legjövedelmezőbb befektetés”. „Érdemes emlékeztetni arra, hogy Ukrajna azon kevés országok egyike a történelemben, amely soha nem szólította fel az Egyesült Államokat, hogy küldjön amerikai csapatokat a földjére. Ukrajna fizeti a legmagasabb árat – az emberéletek árát. Mindössze azt kérjük más országoktól – és az Egyesült Államok vezeti ezt a koalíciót –, hogy adják meg nekünk a szükséges eszközöket. A feladat többi részét pedig mi magunk oldjuk meg, közös érdekeinkért harcolva, és megvédve önöket” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba.

Bulgária páncélozott szállító járműveket és légvédelmi rakétákat ad át Ukrajnának, miután pénteken a parlament felülbírálta Rumen Radev elnök vétóját.

Az államfő hétfőn azzal indokolta döntését, hogy a nagyjából száz járműre a bolgár határőrségnek és mentőszolgálatnak is szüksége van. Az elnöki vétót azonban a 240 tagú törvényhozásban a kormánypárti többség 162 szavazatával elutasította 55 ellenzéki voks ellenében.

Egy további szavazáson 147 vokssal 55 ellenében újabb segélycsomagot szavazott meg Ukrajnának a parlament. Ez utóbbi is katonai támogatás, hordozható légvédelmi indítóberendezéseket és rakétákat tartalmaz. Ezenfelül Bulgáriában is képeznének ki ukrán pilótákat F-16-os amerikai harci repülőgépek használatára.

Szófia az ukrán félnek olyan páncélozott szállító harcjárműveket biztosít, amelyeket a bolgár belügyminisztérium nem használ, összesen mintegy száz járműről van szó, valamint pótalkatrészekről. Az adományozásról augusztusban született megállapodás, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusi bulgáriai látogatását követően.

A 2004 óta NATO-tag, jelentős hadiiparral rendelkező Bulgária nagy mennyiségben szállít szovjet típusú lőszereket Ukrajnának. Szófia – többnyire más országok finanszírozásával – 2,5 milliárd euró értékű hadianyagot szállított eddig Kijevnek.

Ukrajna két amerikai vállalattal állapodott meg a számára létfontosságú 155 milliméteres tüzérségi lövedékek közös gyártásában – közölte csütörtökön Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős ukrán miniszter.

Az ilyen típusú tüzérségi lövedékek iránti kereslet az egekbe szökött Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Az Egyesült Államok és szövetségesei több mint kétmillió lövedékkel látták el a kijevi vezetést, és most a termelés felfuttatását tervezik a készletek feltöltésére.

„Két vezető amerikai céggel vannak megállapodásaink a 155 milliméter kaliberű lövedékek közös ukrajnai gyártására” – ismertette Kamisin az állami televízióban. Ugyanakkor elismerte, hogy a megvalósítás éveket vehet igénybe.

„A 155-ös kaliber gyártásához legalább kettő, de maximum három év kell. A gyártás megkezdéséhez olyan technológiákra van szükségünk, amelyekkel partnereink rendelkeznek. Ukrajna sosem gyártott ebből a kaliberből” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán arról beszélt, hogy Kijev nem kíván kizárólag szövetségeseinek katonai segélyeire támaszkodni, és a jövőben a biztonság záloga kíván lenni szomszédai számára.

David Cameron brit külügyminiszter csütörtökön Washingtonban tett látogatásán sürgette az Egyesült Államokat, hogy fogadja el az Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot.

„Nem aggódom az ukrán nép ereje, egysége, egyetértése és bátorsága miatt. (…) Attól tartok, hogy mi nem tesszük meg, amit meg kell tennünk” – mondta Cameron egy biztonságpolitikai fórumon, az amerikai segélycsomag elfogadása körüli kongresszusi politikai huzavonára utalva. „Biztosítanunk kell, hogy megadjuk nekik a fegyvereket, a gazdasági, erkölcsi és diplomáciai támogatást, de legfőképpen a lényegi katonai támogatást” – húzta alá.

Cameron kijelentette, hogy a gazdasági és katonai támogatást tekintve Európa mostanra kétszer annyit tesz Ukrajnáért, mint az Egyesült Államok.

„Nemzedékünk nagy próbatételének látom mindezt. (…) Elismerjük végre, hogy az európai biztonság egyben amerikai biztonság is, és ezért össze kell fognunk ebben az ügyben?” – fogalmazott a brit külügyminiszter.

„Át kell adnunk ezt a pénzt az ukránoknak. Támogatnunk kell őket, és biztosra kell venni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök veszít, mert ha ez az összeg nem megy át a szavazáson, csak ketten fognak mosolyogni: egyikük Vlagyimir Putyin Oroszországban, a másik pedig Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben” – mondta.

A brit diplomácia vezetője egyben úgy foglalt állást: erős érvek szólnak amellett, hogy a nyugati szankciós politika keretében zárolt orosz vagyont lefoglalják és Ukrajna újjáépítésére fordítsák. Mint mondta, a kérdést később megvitatja Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

Ez egyfajta előlege annak a háborús kártérítésnek, amelyet Oroszországnak egy nap meg kell fizetnie illegális inváziójáért – érvelt Cameron.

„Megvizsgáltam minden eddig felhozott érvet, és nem láttam semmi olyasmit, ami meggyőzött volna arról, hogy ez rossz ötlet” – tette hozzá.

Kitért a beszéd Kínára is. Mint mondta, a távol-keleti ország sokat változott, amióta London és Peking kapcsolatainak aranykorát harangozta be még miniszterelnökként 2015-ben. „Már egy másik Kínával van dolgunk, s ezért meg kell erősítenünk rendszereinket, és világos szemmel kell látnunk a dolgokat” – hangsúlyozta.

Október végéig meghaladta a 4,2 milliót, 4 238 010 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menekültstátuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

Közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekülteket továbbra is enyhén növekvő számban regisztrálták ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

Októberben, a szeptember végi adatokhoz képest 51 845-tel nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban. A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be, egyedül Dánia a kivétel, ahol 4,5 százalékkal (1700-zal) csökkent a befogadott ukrajnaiak száma. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (20 465 fő; 1,7 százalék), Csehországban (6490; 1,8 százalék) és Hollandiában (4005; 3,0 százalék) jegyezték fel.

A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 215 365 fő), Lengyelország (960 620) és Csehország (364 450) biztosította. Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 325 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptember végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33,7), Észtországban (26,3), Lengyelországban és Bulgáriában (mindkettő 26,1), valamint Litvániában (25,8) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,5. Az ideiglenes védelemben részesülők 46,4 százalékát nők, 33,4 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.

Orosz harci repülőgépek 19 nagy hatótávolságú rakétát lőttek ki péntek reggel több ukrajnai, köztük kijevi célpontok ellen, a légicsapásokban egy civil is életét vesztette – közölték kijevi tisztviselők.

Az orosz légierő jelentése szerint a rakétákat hét Tu-95-ös stratégiai bombázórepülőről indították az ország több megyéjében lévő célpontok ellen. Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője közölte: a Kijevre kilőtt rakétákat a légvédelem kivétel nélkül megsemmisítette.

A lehulló rakétatörmelék azonban családi házakat rongált meg a megye több településén

– közölte Ruszlan Kravcsenko, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője.

A reggel 7 óra körül elrendelt légiriadó több mint két órán át tartott.

Orosz rakétatámadás érte az Ukrajna középső részén található Dnyipropetrovszk megyét is. Szerhij Liszak, a megye kormányzója Telegramon közölte, hogy egy civil meghalt, négy ember megsebesült, kettő közülük súlyosan. A becsapódásokban megrongálódott egy meg nem nevezett ipari létesítmény, és több mint egy tucat lakóépület Pavlohrad és Ternivka városokban, valamint Jurijivszka faluban – fűzte hozzá.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerint

az ukrán légvédelem 14 beérkező rakétát lőtt le a terület felett.

Az ukrán energetikai minisztérium mindeközben bejelentette, hogy csütörtökön támadás érte a Donyeck megyében található Toreck szénbányáját, hozzátéve, hogy egy ember megsebesült, és jelentős károk keletkeztek.

Korábban, péntekre virradóra ismét orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv megye azonos nevű központját is, legkevesebb egy ember megsebesült – közölte a régió kormányzója a Telegramon. Oleh Szinyehubov elmondta: hat Sz-300-as rakéta csapódott be a város két kerületébe, és több lakóépület megrongálódott. Ihor Tyerehov, Harkiv polgármestere öt rakétáról számolt be.

A péntek hajnali támadás volt hetek óta az első légicsapás-sorozat, amelyet az orosz erők ukrajnai célpontok ellen indítottak. Mindaddig javarészt drónokat vetettek be éjszakai támadások alkalmával.