tóth gabi
Egy hírhedt rablóbanda...
Többek között egy, az éjszakában jól ismert nehézfiút bízott meg a korábbi gyanú szerint a több száz milliós számlagyárba belebukó Vig Mór, hogy verje össze felesége volt párját – értesült a Magyar Nemzet.
Vig Mór egyébként nem más, mint az Amnesty International Magyarország igazgatója, Vig Dávid testvére, akiről tudható, hogy a Soros-hálózat fontos láncszeme és a jogvédő szervezet élén évek óta elöl jár Magyarország lejáratásában.
Hajszálon múlott a tragédia
Rátérve a támadásra: ahogy arról korábban beszámoltunk, évekkel ezelőtt Vig Mórral kapcsolatban az is felvetődött, hogy egy elmérgesedett családi vita után verőlegényeket küldött felesége volt kedvesére.
A két elkövetőt megtalálták a rendőrök, és mindkettőjüket gyanúsítottként hallgatták ki. Viget mint a bűncselekmény megbízóját ugyancsak azonosították, és felbujtás gyanújával őt is kihallgatták a nyomozók. Az eljárást végül mégis megszüntették, mert a hatóság szerint kétséget kizáróan nem lehetett bizonyítani, hogy az érintetteknek köze lenne a bűncselekményhez.
A megtámadott férfi azonban ebbe nem törődött bele, és pótmagánvádat terjesztett elő, amit a Budai Központi Kerületi Bíróság befogadott.
Úgy tudni, csak a szerencsének volt köszönhető, hogy a férfi a verés következtében nem szenvedett maradandó sérüléseket. Ez már csak azért is igaz, mert a Magyar Nemzet információi szerint az egyik támadó az alvilág jól ismert alakja volt, akit pár éve a „kötözős” rablóbanda tagjaként fogott el a rendőrség.
Tízmilliós zsákmány, drog, kettős gyilkosság
A 2010-ben kezdődött és hét éven át tartó „kötözős” rablássorozat országszerte több települést érintett, fővárosi, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, valamint Baranya vármegyében hasonló módszerrel elkövetett bűnesetek borzolták a kedélyeket. A rendőrök megállapították, hogy a vizsgált bűncselekmények helyszínén 3-4 fős, rendkívül agresszív elkövetői csoport garázdálkodott, bejutásukat a házba tapasztalt betörő segítette, megkötözött áldozataikat pedig fegyverrel, késsel fenyegetve kényszerítették értékeik, több tíz millió forint, illetve ékszereik átadására, menekülés előtt pedig nyomaikat alkoholt vagy vegyszereket szétlocsolva igyekeztek elfedni.
A hatóságok 2020 végén csaptak le az első gyanúsítottakra, de még tavaly is történtek elfogások. A rendőrségi közleményekből tudható, hogy a bűnszervezet drogkereskedelemben is utazott, sőt a rablássorozat egyik gyanúsítottjáról később az is kiderült, egy négy évvel ezelőtti kettős emberöléssel is összefüggésbe hozható: egy XIII. kerületi lakásban 2016. február 11-én több lövéssel megöltek két szlovák állampolgárt, értékeiket elvitték, majd a feldarabolt holttesteket Pilisszentiván erdős részén elrejtették. A rablóbanda ügye jelenleg bírósági szakban van.
Több bűncselekmény is van a rovásán
Visszatérve Vig Mórhoz, a praxisától eltiltott ügyvéd neve a testi sértéses ügyön kívül több más eljárásban is előkerült, a legutóbbi eset november végén látott napvilágot, amikor az Amnesty-vezér testvérét egy adóhatósági razzia után őrizetbe vették, majd letartóztatták. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával indított vizsgálatot. Vig a gyanú szerint egy hatalmas méreteket öltő számlagyárat működtetett, amely az adócsökkentés érdekében több száz millió forint összegben fogadott be valótlan tartalmú számlákat.
Az exügyvéd emellett a vádlottak padjára került azért, mert egy jelenleg is körözött bűnöző társaságában vehetett részt egy nemzetközi csalássorozatban, illetve tavaly egy vesztegetési ügyben már jogerősen el is ítélték.
Szinte szentként jellemezte magát a sok száz milliós költségvetési csalási ügy miatt jelenleg is letartóztatásban ülő Vig Mór abban a bírósághoz benyújtott beadványában, amivel a rá korábban kiszabott, jogerős büntetéssel járó hátrányos jogkövetkezményektől szeretett volna szabadulni – tudta meg a Magyar Nemzet.
Vig Mór többek között arra hivatkozott, hogy a társadalom hasznos tagja, sőt karitatív tevékenységet végző alapítványoknak is segít, ráadásul az ítélet óta büntetőeljárás sem indult ellene. Utóbbi érvelés persze ma már nem állná meg a helyét, hiszen azóta több bűncselekményben is felmerült a neve, de ezekre még visszatérünk.
Pénzt adott volna a hamis vallomásért
Ami a beadványt illeti, az azt a korrupciós ügyet érinti, ami a fellelhető bírósági határozatok szerint egészen 2016-ig nyúlik vissza: abban az évben indult eljárás a rendőrségen szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt egy férfi ellen, akinek védelmét Vig Mór látta el.
Miután a nemi erőszak ügyben a sértettet tanúként hallgatták ki, a rendőrség épülete előtt Vig Mór kétszer is azt az ajánlatot tette az áldozatnak és az ügyben ugyancsak tanúként szereplő barátjának, hogy ad nekik 400 ezer forintot, amennyiben a hölgy visszavonja terhelő tanúvallomását és a következő kihallgatásán már azt állítja: önként ment bele a szexuális együttlétbe. Az ajánlatot azonban egyik tanú sem fogadta el és fenntartották korábbi vallomásukat.
Töröltette volna priuszát
Vig Mór ellen vádat emeltek, ügye több fórumot is megjárt, a végső, jogerős döntést 2022. január 25-én a Kúria hozta meg, amely vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűntette miatt mondta ki bűnösnek, és egy év börtönbüntetésre ítélte a jogászt. A szabadságvesztés végrehajtását kettő év próbaidőre felfüggesztették. Viggel szemben 300 ezer forintig terjedően vagyonelkobzást is elrendeltek, illetve öt évre eltiltották az ügyvédi foglalkozástól is.
Ennek az ügynek a hátrányos következményeitől szeretett volna megszabadulni Vig, sikertelenül: az ügyben a történetet leírva, a személy megnevezése nélkül megkerestük a bíróságot is, válaszukból pedig kiderült, hogy Vig Mór valóban kérvényezte, hogy mentesítsék a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, ám a kérvényt néhány nappal ezelőtt a Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzéssel elutasította.
Százmilliós számlagyár, csalás, súlyos testi sértés
A jogász nevét egy november végi látványos adóhatósági razzia kapcsán ismerhette meg a közvélemény. A házkutatások után az adóhatóság több száz milliós számlagyár működtetésének gyanújával csapott le Vig Mórra, akinek letartóztatását a bíróság el is rendelte. Nem sokkal később az is kiderült, hogy nem ez a férfi egyetlen ügye: Vig egy jelenleg is körözött bűnöző társaságában vehetett részt egy nemzetközi csalássorozatban.
Viget emellett korábban azzal is meggyanúsították, hogy megverette felesége volt párját, igaz, az eljárást végül bizonyítékok hiányában megszüntették. Az ügy ugyanakkor ezzel még nem ért véget, mert a sértett pótmagánvádat nyújtott be, amit a bíróság befogadott, így ez a súlyos testi sértés kísérlete miatt indult eljárás a Budai Központi Kerületi Bíróságon (BKKB) még folyamatban van.
Vig Mórról az is tudható, hogy az Amnesty International Magyarország igazgatójának, Vig Dávidnak a testvére. A hazánk lejáratásában élen járó jogvédő régi szereplője a magyar közéletnek, pontosabban inkább a Soros-hálózatnak: dolgozott a Magyar Helsinki Bizottságnál és a Soros-alapítványnak nevezett Open Society Foundationsnél is.
Politikai megrendeléseket teljesít a civil jogvédő szervezetnek álcázott Amnesty International Magyarország, amelynek vezetője a progresszív liberális és baloldali iránymutatással összhangban támadja a magyar kormányt. Ezt bizonyítja számos olyan kampány, nyilatkozat, írás és közösségimédia-bejegyzés, amelyekről a Magyar Nemzet több cikkben is beszámolt.
Vig Dávid Amnesty-vezér azért került kínos helyzetbe, mert november végén elfogták a praxisától eltiltott ügyvéd testvérét, akit egy több szász milliós számlagyár működtetésével hozott összefüggésbe az adóhatóság. A NAV Vig Mórt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja, a bíróság pedig elrendelte a letartóztatását.
Érdemes ismét felidézni, hogy Vig Dávid az Amnesty International Magyarország igazgatói pozíciója előtt öt évig, 2011 és 2016 között Soros György alapítványánál, az Open Society Foundations (OSF) Emberi jogi programjának büntető igazságszolgáltatási csoportjában dolgozott, illetve rövid ideig a spekuláns által támogatott Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programját is vezette.
A Magyar Nemzet arról is beszámolt, hogy az Amnesty jó ideje tudatosan rombolja hazánk nemzetközi megítélését. Pár héttel ezelőtt például hét másik „civil” szervezettel együtt felszólították az Európai Unió illetékes minisztereit, hogy szigorúbban lépjenek fel a kormány ellen.
A közös közleményben – amelyben részt vett Soros alapítványa, az Open Society Foundations – arra szólítottak fel, hogy a 7. cikk szerinti eljárás alapján vonják felelősségre a magyar kormányt.
Korábban a gyermekvédelmi népszavazás ellen indítottak kampányt, amelynek külföldön is volt visszhangja. Emlékezetes, hogy 2022 januárjában az Amnesty, illetve több LMBTQ-szervezet (köztük az ellenkampány másik főszervezője, a Háttér Társaság) közös közleményt adott ki, amelyben arra buzdítottak, hogy az emberek szavazzanak érvénytelenül a gyermekvédelmi népszavazáson. Szerintük ugyanis a referendumban megfogalmazott kérdések „sértették az LMBTQ-emberek méltóságát”.
A kampányba Vig Dávid is gőzerővel beszállt és úgy nyilatkozott, hogy „érvénytelen kérdésekre érvénytelen választ kell adni”.
Víg Dávidnak a balliberális sajtóban megjelent cikkei és a közösségi oldalán látható bejegyzései is egyértelműen igazolják, hogy az Amnesty politikai szerepet vállal.
Ezt a tényt a szervezet korábbi igazgatója is elismerte egy interjúban, amit még 2022 februárjában a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra. Lapunk akkor tényfeltáró sorozatban mutatta be, hogy a különböző NGO-k milyen módszerekkel tájékoztatják félre a külföldi sajtót és festenek hamis képet Magyarországról. Ennek a szerteágazó dokumentumhalmaznak a részeként ismertettük azt a Skype-interjút, amiben Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója tárta fel a szervezet működésének valódi céljait és mozgatórugóit. Mint elmondta, erős belső nyomás helyeződött rá, hogy kvázi ellenzéki szerepben, akár indokolatlanul is bírálja az Orbán-kormányt a médiában. Jeney – Egyszer azt a jelzést kaptuk belülről, hogy sokkal hangosabbak legyünk Orbán ellen – közölte, hozzátéve: ez a kérés túlment az Amnesty keretein.
Szavai szerint előfordult az is, hogy azt várták el, konkrét, politikusokkal megtörtént esetekre reagáljon, ám szerinte a jogvédő szervezeteknek inkább az a feladata, hogy rendszerszintű jelenségekkel foglalkozzanak.
Az egykori igazgató felidézte, hogy a migrációról szóló népszavazás előtt – más szervezetekkel együtt – az Amnesty távolmaradásra buzdította a választópolgárokat. – Arra próbálták rábírni az embereket, hogy ne menjenek szavazni. Ám mivel az Amnesty egy emberi jogi szervezet, én azt vallottam, hogy tisztelnünk kell az emberek jogait és a szabad gondolkodásét. Nem kellene megmondanunk az embereknek, hogy mit tegyenek. Nekünk annyi a feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmüket bizonyos ügyekre, amiből aztán ők le tudják vonni a megfelelő következtetést – fogalmazott.
Jeney Orsolya az Amnestyn belüli viszonyokat azzal is érzékeltette, hogy a szervezet egy olyan kommünikét adott ki a nevében, amelyet át sem olvashatott.
A volt igazgató a közvélemény nemkívánatos befolyásolásának egy másik példájaként a szenzációhajhász kormányellenes megnyilvánulásokat említette.
– A különböző kattintásvadász címekkel könnyen lehet befolyásolni a kormányt nagyon utáló olvasóközönséget, akik hajlamosak bármit elhinni, ami Orbán Viktor ellen szól, és sokszor magát a cikket sem olvassák el. Ez olyan hiba, amit egy politikán kívül működő szervezet nem követhet el – hangsúlyozta Jeney Orsolya. Szerinte annak következményeként, hogy a hazai politikai élet szereplői eltúlozva és a kontextusukból kiragadva tálalnak bizonyos dolgokat, torzul Magyarország nemzetközi megítélése. Kiemelte, hogy például az Európai Parlament is az említett beszámolók alapján tárgyalja az itteni ügyeket.
A volt igazgató az interjúban kijelentette, az elmúlt időszakban az Amnesty International a korábbinál erősebben átpolitizált szervezetté vált, és sokkal inkább az ellenzék részeként viselkedik. A távozását követően szinte minden akadály elhárult a nyomásgyakorlók elől.
Érdemes itt felidézni, hogy Jeney Orsolya 2017. január 15-én távozott az Amnesty éléről, mert szülési szabadságra ment. A helyét Iván Júlia vette át, akinek ideiglenes igazgatókét a határozott idejű szerződése 2018. szeptember végén lejárt, és fáradtságra hivatkozva nem is akarta folytatni ezt a munkát. Ezután pályázat útján került az igazgatói pozícióba Vig Dávid, aki jelenleg is vezeti a szervezetet.
Az elmúlt években igazolódtak Jeney Orsolya idézett szavai, az Amnesty vezetése tökéletesen megfelel a politikai elvárásoknak, Vig Dávidék élen járnak Magyarország lejáratásában.