tóth gabi
Zelenszkij amerikai gyűjtőkörúton.
A múlt héten az amerikai szenátus blokkolta Joe Biden 106 milliárd dollárról szóló, többek közt Izraelnek és Ukrajnának szánt gyorssegélyét. Ez az utolsó hét, mielőtt a kongresszus ünnepi szünetre vonul, Ukrajna szempontjából pedig kiemelten fontos lenne, hogy még ez előtt elfogadják a további támogatást.
Lindsey Graham republikánus szenátor vasárnapi nyilatkozata szerint még messze állnak a kétpárti megoldástól, reményei szerint valamikor jövő év elején érhetik ezt el.
Lloyd Austin védelmi miniszter Zelenszkij látogatásának alkalmával aláhúzta: Washington elkötelezettsége Kijev iránt megingathatatlan és a háború támogatása kulcsfontosságú az Egyesült Államok, valamint szövetségesei biztosángának garantálása szempontjából.
Akárhogyan is dönt a szenátus, egy biztos, Zelenszkij már nem megy haza üres kézzel. Hétfőn az ukrán elnök a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatójával, Kristalina Georgieva-val találkozott, aki elmondta: az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta további 900 millió dollár folyosítását Kijev számára a 15,6 milliárd dolláros hitelprogramból. Georgieva szerint Ukrajna gazdasága ellenállónak bizonyult Oroszország 2022. februári inváziója és az azzal járó hatalmas társadalmi és gazdasági költségek ellenére.
Ami a jövőt illeti, bár a fellendülés várhatóan folytatódik, a kilátások jelentős kockázatokat hordoznak, amelyek főként a háborúval kapcsolatos kivételesen nagyfokú bizonytalanságból erednek
– fogalmazott Georgieva.
Ha valakinek tetszik, amit most a Capitoliumban töténik, az csak Vlagyimir Putyin és a beteg társasága lehet – fogalmazott Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök washingtoni pénzgyűjtő körútja első állomásán védelmi tisztviselők és a National Defense University hallgatói előtt mondott beszédet.
Az ukránok nem adták és nem is fogják feladni. Tudjuk, mit kell tennünk. Számíthatnak Ukrajnára. Reméljük, hogy mi is számíthatunk önökre
– hangsúlyozta Zelenszkij. Az ukrán elnök helyi idő szerint kedden a Fehér Házba és a kongresszusba is el fog látogatni, ahol célja, hogy meggyőzze az amerikai törvényhozókat Ukrajna további pénzügyi és katonai támogatásáról.
Ukrajna a zsarnokság felé halad – jelentette ki a Der Spiegel német lapnak adott interjújában Vitalij Klicsko.
Egy bizonyos ponton olyanná válunk mint Oroszország, ahol minden egy ember döntésétől függ
– magyarázta a kijevi főpolgármester. Az egykori nehézsúlyú ökölvívó szerint a háború első hónapjaiban Ukrajnában kaotikus állapotok uralkodtak, az ukrán polgármestereknek pedig kulcsfontosságú vezető szerepe volt a lakosság védelmében és a hadsereg támogatásában – írta a Kijev Independent az interjúra hivatkozva. Klicsko szerint éppen ezért az ukrán legfelsőbb vezetés a polgármesterekben a hatalom központosításának akadályát látja.
A főpolgármester és Volodimir Zelenszkij adminisztrációja között régóta megfigyelhető egyfajta feszültség. Az elnöki hivatal úgy véli, hogy Klicsko nem kezeli megfelelően a kialakult helyzetet, több nyilvános nyilatkozatban beszéltek felelősségéről az elhúzódó áramszünetek és a megfelelő mennyiségű menedékhely hiánya miatt. A Kijev Independent szerint a konfliktus régebbre húzódik vissza, Zelenszkij már hivatalba lépését követően tett kísérleteket arra, hogy elmozdítsa a főpolgármestert pozíciójából.
Klicsko az interjúban arra a kérdésre válaszolva, hogy valóban veszélyben van az ukrán demokrácia, hosszas gondolkodás után az felelte: igen. Ugyanakkor hozzátette, egyik napról a másikra nem lehetne Ukrajnából diktatúrát csinálni, mivel az ukrán nép túlságosan szabadságszerető. A főpolgármester szerint egyébként a háború kirobbanása óta nem beszélt Volodimir Zelenszkijjel.
A News.ru arról ír, hogy 2024. március 31-én mégis megtartják az elnökválasztást Kijev vonakodása ellenére. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra utasította hivatalát, hogy kezdje meg a 2024 tavaszi elnökválasztásra való felkészülést – mondta Alekszej Goncsarenko, a Rada képviselője. Szerinte a választásokat március utolsó vasárnapján kell megtartani.
Információim szerint Volodimir Zelenszkij úgy döntött, hogy jövőre elnökválasztást tartanak. Utasította az elnöki hivatalt a választások előkészítésére, amelyeket 2024. március 31-én rendeznek meg
– mondta a képviselő.
Goncsarenko szerint a hatóságok azt tervezik, hogy a nyilvánosság elé tárják, hogy ez a döntés a nyugati partnerek követeléseivel összefüggésben született, és ha nem tartják meg ezeket a választásokat, Zelenszkij elveszti a legitimitásá
Vlagyimir Putyin a szövetségi költségvetés tervezetéről tartott ülésen kijelentette, hogy Oroszország gazdasága elérte a 2021-es szintet. – Közel két évbe telt, amíg gazdaságunk talpra állt a Nyugat által bevezetett „megsemmisítő” korlátozások, szankciók és tiltások után. Mindezek a barátságtalan intézkedések csak iparunk megerősödéséhez, az export átirányításához és más, korántsem katasztrofális következményekhez vezettek. Igen, ez kellemetlen volt mind a nagyvállalatok, mind a megszokott márkákhoz és éttermekhez szokott polgárok számára. A gazdaság egésze alkalmazkodni fog – mondta az orosz elnök.
Putyin a napokban a gazdasági prognózissal kapcsolatosan megosztott néhány részletet.
Tájékoztatása szerint az orosz GDP növekedése a szankciók ellenére 2,8 és három százalék is lehet, miközben az Európai Unióban sok esetben negatív lesz a gazdasági mutató.
Idén 2,8, sőt 3 százalékos GDP-növekedésünk lesz, Európa vezető gazdaságaiban pedig mínusz, kicsi, de mínusz. Szenvednek, valós problémák merülnek fel. Ennek nem örülünk, mi egyszerűen kijelentjük a tényt
– mondta Putyin korábban egy megbeszélésen.
A fő makrogazdasági adatokra térve elmondta, hogy mindez tartósan alacsony munkanélküliség mellett történik. Ez az érték most Oroszországban három százalék körül van, ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. A gazdaság egyéb fontos tényezőire térve elmondta, hogy a bérek is növekedési pályára álltak.
Mint mondta, nyolc hónap alatt a bérek reálértéken 7,5 százalékot nőttek, vagyis a bérek az inflációt meghaladó mértékben emelkednek.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter elmondta, hogy a GDP húzóágazatai a védelmi ipar, az autógyártás, a mikroelektronika, a repülőgép- és dróngyártás, az alkatrészgyártás, a belföldi turizmus és az importhelyettesítő ágazatok voltak.
Andrej Belouszov első miniszterelnök-helyettes szerint 2022-ben Oroszország gazdasági szuverenitást szerzett, és önállóan is végrehajthatta programját. Korábban Mihail Misustyin orosz miniszterelnök arról számolt be, hogy idén januártól szeptemberig 2,8 százalékkal nőtt Oroszország bruttó hazai terméke (GDP). Megjegyezte, hogy az elmúlt kilenc hónap 2,8 százalékos növekedése a gazdaságfejlesztési minisztérium előzetes becslése. Misustyin szerint ha csak a szeptemberi adatokat vesszük figyelembe, éves viszonylatban a mutató megduplázódását láthatjuk, több mint öt százalékot.