A kormány mindent megtesz a pedagógusok béremeléséért

A kormány mindent megtesz azért, hogy a 32 százalékos pedagógusbér-emelés januártól megvalósuljon, ehhez még egy technikai jóváhagyásra van szükség az Európai Bizottságtól, amelyet többszörösen megígértek – mondta Gulyás Gergely az atv.hu-nak adott, vasárnap megjelent interjúban.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte, hogy a napokban bocsátották társadalmi egyeztetésre a béremelés részleteit tartalmazó rendeleteket. Ahhoz, hogy a pedagógusok már februárban megkaphassák az emelt béreket, a Belügyminisztériumnak már most meg kellett indítani a folyamatot – mondta.

Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a pedagógusok bére elérje az átlagkeresetek 80 százalékát, ezért 2025-ben egy újabb, 20,8 százalékos emelés jön.

Gulyás Gergely szólt arról is, hogy Magyarország téves és megalapozatlan döntésnek tartja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával.

Miután Magyarország nem ért egyet a döntéssel, a kormányfő távol maradt a szavazástól, majd a szavazás után rögtön visszatért az ülésterembe, és megakadályozta, hogy Ukrajna 50 milliárdos támogatása négy évre előre és az EU-büdzsé terhére megtörténjen. A „kivonulás” nem volt előre megrendezve – mondta, megjegyezve: a szlovákok és az osztrákok sem hívei Ukrajna EU-csatlakozásának.

A tárcavezető határozottan cáfolta, hogy bármilyen egyezség lett volna a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetésével, az ukrán EU-csatlakozással vagy az uniós költségvetési keret módosításával kapcsolatban.

Mint mondta, a magyar parlament már tavasszal teljesítette az igazságszolgáltatással kapcsolatos uniós feltételeket. Ezt követően automatizmusnak kellett volna lennie, hogy a bizottság ezt 60 napon belül visszaigazolja, és a nekünk jogszerűen járó pénzeket folyósítja – emelte ki Gulyás Gergely.

„Ehhez képest korábbi ígéreteiket többszörösen megszegve indokolatlan és felesleges kérdésekkel elhúzták a döntést a tízmilliárd euróról a decemberi EU-csúcsot megelőző napig” – mutatott rá.

Az esetleges „politikai zsarolást” firtató kérdésre úgy válaszolt: „az Európai Bizottság maga idézte elő ezt a látszatot, és a történtek alapján csak egy valami biztos: ha valakinek zsarolási szándéka volt, azok nem mi voltunk.” Megjegyezte, hogy

„Ukrajnának négy évre előre pénzt adni vagy ígérni irracionális és antidemokratikus döntés”.

Úgy fogalmazott: Magyarország azt javasolja, hogy az EU költségvetésén kívül oldják meg Ukrajna uniós támogatását, legfeljebb egyéves időtartamra, és semmiképp se közös uniós hitelből.

Az új uniós migrációs szolidaritási paktum elfogadásával kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy Magyarország az itt élők akaratával szemben senkit nem fogad be. Brüsszel továbbra is migrációpárti, de a tagállamok jelentős része már a külső határvédelem fontosságáról beszél.

Emlékeztetett: 2015-ben „az volt a jó európai, aki tapsolt a pályaudvarokon a más kontinensről ellenőrzés nélkül, törvénytelenül Európába érkező bevándorlóknak, köztük jónéhány terroristának, mi meg a rosszak és gonoszak, mert kerítést építettünk”.

A Magyar Közlönyben is megjelentek a pedagógus béremelés szabályai, január elsejétől átlagosan 32,2 százalékkal keresnek majd többet a tanárok. Ez a korábban tervezettnél több mint háromszor nagyobb emelés, amit az tett lehetővé, hogy Brüsszel a múlt héten hozzájárult mintegy 10 milliárd euró Magyarországnak járó pénz kifizetéséhez. Hétfőtől így egy tanár sem kereshet majd kevesebbet 528 800 forintnál.

Pénteken jelentette be a Belügyminisztérium, hogy január 1-jétől emelkedik a pedagógusok bére. Az átlagfizetésük 32,2 százalékkal nő, a pályakezdő gyakornokok pedig 528 800 forintot kapnak majd havonta, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek majd.

A hírre tavaly ősz óta lehetett számítani. Akkor közölte ugyanis Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy

a kormány soha nem látott mértékben emeli a pedagógusok bérét.

Orbán Viktor miniszterelnök az év utolsó, nemzetközi sajtótájékoztatóján azt is elmondta: egy hároméves bérfejlesztési program indul, amelynek végén a pedagógusok átlagfizetése, nagyjából 800 ezer forint lesz.

„Három fejezetre bontjuk a béremelési programot, 2024. január 1., 2025. január 1., 2026. január 1.  ami azt jelenti, hogy már a februári fizetésekben látható módon 32,2 százalékos béremelést akarunk végrehajtani. Ennél kisebb mértékűt, de jelentőset ’25-ben, és aztán ’26-ban”

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormány a korábban tervezett tíz százalék helyett így háromszor akkora fizetésemelést ad a pedagógusoknak.

Megváltoznak az eddigi bérsávok is: a pedagógus 1 besorolásban lévők januártól minimum bruttó 538 000 forintot keresnek majd. Aki már pedagógus 2 besorolásban van, annak a havi illetménye minimum 555 ezer forint lesz. A mesterpedagógusokat 630 ezer, a kutatótanárokat pedig legalább 750 ezer forintos bruttó bér illeti meg január elsejétől.

Ezentúl a belügyminisztérium

bónuszokkal is elismerné a tanárok munkáját, a mesterfokozatot például két százalékos illetményemeléssel.

A pedagógus béremelés szabályai pénteken este a Magyar Közlönyben is megjelentek.

Nem csak a pedagógus bérek nőnek itthon annak köszönhetően, hogy Magyarország hozzájut a neki járó uniós pénzek egy részéhez. Hamarosan energetikai fejlesztések is kezdődhetnek.

A pénzügyminiszter még csütörtökön jelentette be, hogy

az uniós források egy része, mintegy 780 millió euró, vagyis csaknem 300 milliárd forint már meg is érkezett Magyarországra.

Ezt energiahatékonysági beruházásokra, energiahálózat fejlesztésére fogja a magyar kormányzat költeni.

A pénzeknek köszönhetően Magyarország energiakitettsége csökkenni fog, így az energia olcsóbb lesz itthon – erről a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője beszélt az M1-en.

Sebestyén Géza hozzátette:

jövőre pedig várhatóan a helyreállítási alap támogatási része is megérkezik majd, ami a magyar költségvetés helyzetét és az életszínvonalat is javítja.

Sebestyén Géza arról is beszélt: a gazdaság helyzete egyre jobb Magyarországon, ezt pedig a lakosság is érzi. A Századvég friss kutatása szerint másfél éve nem volt ilyen magas az ezt mérő mutató, mint most.

A szakértő rámutatott:

a magyar lakosság bizakodó. A többség azt gondolja, hogy a következő hónapok, évek még jobban alakulnak majd, mint az elmúlt időszak.

Idén 0,7 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése szerint, majd 2024-ben 2,7 százalékos, 2025-ben 3,1 százalékos növekedés jöhet – közölte a társaság szerdán.

A következő időszakban számos tényező befolyásolhatja Magyarország gazdasági teljesítményét. Az eurózóna lassú növekedése visszafogott mértékben támogathatja a magyar exportteljesítményt. Az idei évi dezinfláció fennmaradása főleg 2024-től támogathatja a fogyasztás bővülését. Lefelé mutató kockázat az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság fennmaradása – írták.

Magyarországon 2022-ben 14,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Idén év elején tetőzött az infláció, októberben már 10 százalék alá csökkent a mutató.

Az infláció trendszerű csökkenésével 2023-ban 17,7, 2024-ben 5,9, 2025-ben pedig 3,7 százalék lehet a pénzromlás átlagos üteme a Századvég szerint.

Idén a Magyar Nemzeti Bank az irányadó kamatláb csökkentése mellett kötelezte el magát: 2023 szeptemberében az irányadó kamat elérte az alapkamat szintjét, amelyet azóta több lépésben csökkentett a jegybank. A következő években a monetáris politikában fokozatos lazítás várható, az infláció pedig 2025-ben térhet vissza a jegybanki 3±1 százalékos célsávba – írták prognózisukban.

Összességében a 2023-as évben a fogyasztás 2,0, a beruházás 12,1 százalékkal csökken, a fogyasztás 2024 elejétől fokozatosan emelkedhet, 2024-ben 2,6, míg 2025-ben 2,0 százalékkal.

A beruházások 2024-ben 8,1, 2025-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhetnek. A kormányzati kiadások idén visszafogottabban, 2,0 százalék körül alakulhatnak, majd 2024-ben 2,6, 2025-ben pedig 2,5 százalékkal növekedhetnek – vélik a konjunktúrakutató elemzői.

Számításaik szerint idén 0,5 százalékkal bővülhet az export, az import 3,9 százalékkal csökken. Az export 2024-ben 2,8, 2025-ben pedig 7,4 százalékkal növekedhet, az import 4,5 és 6,7 százalékkal nőhet a következő két évben.

Előrejelzésük szerint folytatódni fog a foglalkoztatás és a munkanélküliség idei emelkedése, az utóbbi jövőre eléri a 4,2 százalékot, majd 2025-re a munkanélküliségi ráta visszatér 4,0 százalékra magas foglalkoztatás mellett.

A 2023. évi költségvetésben a módosított 5,2 százalékos GDP-arányos deficitnél 0,2 százalékponttal magasabb, 5,4 százalékos ESA-hiányt prognosztizálnak az év végére.

A pénzforgalmi hiány várakozásaik szerint 5,1 százalék lesz, így a GDP-arányos bruttó államadósság 71,7 százalékra csökken.

A 2024-es költségvetési törvényben szereplő 2,9 százalékos hiánycél, a költségvetési törvény részletes célszámainak tervektől történt jelentős eltérése miatt mostanra meghaladottá vált, különös tekintettel az áfabevételek, a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok alakulására, valamint az uniós programokkal kapcsolatos legfrissebb fejleményekre.

A 2024-es költségvetési hiány a költségvetési tervek felülvizsgálata nélkül előrejelzésük szerint elérné a GDP 4,0 százalékát, ezért a 2024-es költségvetési törvény módosítására számítanak – írta előrejelzésében a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.