kulcsár edina
Döntött a Számvevőszék.
A tavalyi választási összefogás baloldali pártjaival szemben 500 millió forintos büntetést szabott ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap úgy értesült, hogy a szankció összefüggésben áll a dollárbaloldal kampányfinanszírozási botrányával. Információink szerint az első körben vizsgált 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak minősítették, ezért ezt a teljes összeget ki kellene fizetni büntetésként. Ezt egyenlő arányban osztanák el az összefogás hat pártja között.
Ez pártonként (Demokratikus Koalíció, MSZP, Párbeszéd, LMP, Momentum, Jobbik) nagyjából 43,5 milliós büntetést jelent.
Fontos azonban, hogy az ÁSZ és a Kincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatartanak az adott pártnak járó állami támogatásból, vagyis a tényleges büntetés ennek a duplája.
A rendszerváltozás után időszak legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki, amikor tavaly augusztusban Márki-Zay Péter megemlítette, hogy az általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. A baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje szerint ennek segítségével tudták kifizetni a kampány utolsó számláit.
Az ügy kirobbanása után a Márki-Zay Péter mögött álló ellenzéki pártok gyakorlatilag úgy tettek, mintha ott sem lettek volna a kampányban. Azt állították, hogy nem tudtak az MMM-hez érkező amerikai pénzekről.
Később kiderült, a tavalyi választási összefogásban részt vevő hat párt 3,2 milliárd forint büntetést kaphat az illegális külföldi finanszírozás miatt.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata megállapította, hogy közel 1,7 milliárd forintot költött el Márki-Zay Péter egyesülete a választási kampány idején. Az ellenőrző szerv részjelentése több mint száz példával igazolja, hogy a jórészt külföldről érkezett pénzek valójában a baloldali pártok kampányára mentek. Információik szerint a részjelentés megállapította, hogy a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd a választási kampányban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét figyelmen kívül hagyta, a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozásában, a kampányköltések mértékének korlátozásában és a kampányelszámolásban.
Az első hírek még arról szóltak, hogy több mint 1,8 milliárd forintnyi dollár a Korányi Dávid vezette Action for Democracy szervezeten keresztül érkezett a baloldalhoz. Mivel az amerikai pénzek miatt sérülhetett az ország szuverenitása, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is vizsgálatot indított. Később egy nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésből az is kiderült, hogy az Action for Democracy nemcsak Márki-Zay Péter mozgalmának utalt, hanem egymilliárd forintot kapott többek között az Ezalényeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója.
A legnagyobb szeletet a Bajnai Gordonékhoz köthető DatAdat nevű cég hasította ki magának,
amelyhez szintén milliárdos összeg érkezett részben a magyar címzettektől, részben közvetlenül a tengerentúlról.
Azóta újabb, a minősítés alól feloldott titkosszolgálati dokumentum került napvilágra, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy, hanem két nagy külföldi támogató szervezete van a dollárbaloldalnak: az amerikai Action for Democracy mellett egy svájci alapítvány is csaknem egymilliárd forintot utalt. A svájci utalások a baloldali előválasztási időszak kezdetétől, 2021 szeptembere és 2022 februárja között történtek több részletben.
Karácsony Gergely egyesületéhez, a 99 Mozgalomhoz is érkeztek külföldi pénzek. A NAV ebben az ügyben költségvetési csalás és pénzmosás elkövetésének gyanújával, valamint az OTP feljelentése nyomán hamis magánokirat felhasználása miatt is vizsgálódik.
A baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc korábban azt állította a Hír TV-nek, hogy nincsen tudomása a Márki-Zay Péter mozgalmának utalt külföldi kampánytámogatásokról, így azokat pártja sem használta – emlékeztetett az Origo. A bukott miniszterelnök hangoztatta, hogy a DK el tud számolni a kampánypénzekkel az Állami Számvevőszéknek.
Az Állami Számvevőszék december 5-én postázhatta a tavalyi országgyűlési választáson együtt indult hat ellenzéki pártnak a külföldi támogatások ügyében indult ellenőrzés előzetes jelentését. Az első körben vizsgált 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak minősítették, ezért ezt a teljes összeget ki kellene fizetni büntetésként.
A Momentum megerősítette az Indexnek, hogy megkapták az ÁSZ részjelentés-tervezetét.
A belengetett bírságnak egyetlen célja van: ellehetetleníteni a Momentumot a 2024-es választások előtt. Ez a hazug és igazságtalan bírság az ellenünk irányuló megfélemlítés eszköze, de nem fognak tudni megtörni minket. A Momentum mindig minden törvényt betartott, és szabályosan és törvényszerűen kampányolt. Mostani jelentéstervezetében is megerősíti az Állami Számvevőszék, hogy a Momentumhoz mint jelölőszervezethez érkezett költségvetési támogatásokat szabályszerűen használta fel a párt
– közölték. Az MSZP visszautasította a tiltott kampányfinanszírozás vádját, és azzal védekeztek, hogy nem volt rálátásuk az MMM, Márki-Zay Péter mozgalmának pénzügyeire.
Nem tudjuk, mi alapján változtatta meg az ÁSZ idén nyári álláspontját, amikor azt közölte, hogy a mintegy 3,3 milliárd forintnyi büntetés pártok közötti megoszlása nem rendezett, emiatt pedig további törvényi rendelkezés nélkül a büntetés behajtása nem megvalósítható. Egyértelmű, hogy a Fidesz szándéka az ellenzéki pártok ellehetetlenítése a 2024-es választások előtt
– közölték a szocialisták.