POLITIK
Hová lett Tarlósék 200 milliárdja?
Tarlós István, Budapest előző főpolgármestere 2019-ben több mint kétszázmilliárd forintos tartalékkal adta át a vezetést Karácsony Gergelynek. A Mandiner úgy fogalmazott: Karácsonyék elherdálták a jelentős anyagi tartalékot, Budapest a csőd szélén.
Csaknem 15 perc után berekesztette a Fővárosi Közgyűlés ülését a főpolgármester. Karácsony Gergely ezt az I. kerületi párbeszédes polgármester, V. Naszály Márta melletti kiállással magyarázta.
„Karácsony Gergely főpolgármester a munka helyett a pártpolitikát választotta”
– reagált közösségi oldalán a fővárosi fideszes polgármesterek csoportja a főpolgármester szokatlan döntésére. Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere azt mondta: ez fölháborító és botrányos.
„Faképnél hagyta a Fővárosi Közgyűlést, és a Fővárosi Közgyűlésben jelen lévő, a kerületek lakosságát képviselő polgármestereket, mert neki fontosabb volt az I. kerületi párttársának az ügyében a látványos demonstráció, mint az, hogy a Fővárosi Közgyűlésben folytassa a munkát, és az év utolsó közgyűlésén elvégezzük azt, amit eredetileg kitaláltunk” – jelentette ki.
Pedig munka lett volna bőven. A közgyűlés szerda reggeli napirendjén szerepelt Budapest 2024-es költségvetésének elfogadása.
A Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője egy internetes videóban azt mondta: felélték azokat a tartalékokat, amelyet még Tarlós Istvántól örököltek, az adóbevételeket pedig elherdálták.
„Soha nem látott méretű adóbevétele lesz jövőre a fővárosnak. Több mint 300 milliárd forintnyi iparűzési adóval gazdálkodhat. Ez duplája annak, amivel Tarlós István az utolsó teljes évében gazdálkodhatott. Reálértéken is sokkal magasabb, mégis adósságban van a város, és még sincs egyetlen jelentős fejlesztés sem a költségvetésben. Karácsony Gergelyék felélték a tartalékokat” – fogalmazott Wintermantel Zsolt.
Hozzátette: „Biztonságos működést és folyamatos fejlődést. Ezt kívánjuk Budapestnek, vagyis le kell váltani az alkalmatlan vezetést a főváros éléről.”
A Fidelitas aktivistái egy molinót feszítenek ki a Fővárosi Közgyűlés ülésén, a Városházán 2023. december 13-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)
Karácsonyék elherdálták a jelentős anyagi tartalékot, Budapest a csőd szélén
– így összegzett a Mandiner. A lap emlékeztet rá, hogy a fővárosban komoly pénzügyi gondok vannak, Budapest vezetése négy évvel ezelőtt még 214,2 milliárd forint megtakarítást örökölt, de Karácsonyék hamar elherdálták, majd a csőd szélére vitték a fővárost.
A Mandiner rámutat: Magyarország leggazdagabb önkormányzata most Gyurcsány Ferenc útmutatásának megfelelően, saját alkalmatlansága miatt támadja a kormányt.
Budapest jövő évi költségvetését végül többórás késéssel elfogadta a közgyűlés balliberális többsége. A büdzsében nagyjából 5 milliárdos hiánnyal számolnak, a költségvetés főösszegét pedig csaknem 449 milliárd forintban határozták meg.
A főváros tervezett költségvetése az alkalmatlanság költségvetése – jelentette ki a fővárosi közgyűlés Fidesz frakciójának vezetője a Facebookra szerdán feltöltött videónyilatkozatában.
Ugyanis, miközben soha nem látott mértékű, több mint 300 milliárd forintnyi iparűzési adóbevétellel számolhat jövőre a város, mégis „adósságban van” és mégsincs egyetlen fejlesztés sem a költségvetésben – közölte Wintermantel Zsolt.
Ez az összeg a duplája annak, amivel Tarlós István (korábbi főpolgármester) az utolsó teljes évében gazdálkodhatott, és ami reálértékben is sokkal magasabb összeg – tette hozzá.
Elfogadta a Fővárosi Önkormányzat jövő évi költségvetését szerdán a Fővárosi Közgyűlés, amely a 2024-es büdzsében a bevételi és kiadási főösszeget 448 milliárd 741 millió 931 ezer forintban határozta meg.
A 17 igennel elfogadott rendelet a Városháza költségvetési bevételét 437 milliárd 699 millió 871 ezer forintban, kiadásait 442 milliárd 647 millió 894 ezer forintban állapítja meg.
Az így keletkező 4 milliárd 948 millió 22 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának igénybevételével, belföldi értékpapírok bevételeiből, valamint bankbetétek bevételeiből finanszírozzák, a hiteltörlesztés kiadásaira 6 milliárd 94 millió 36 ezer forintot fordítanak.
A Fidesz–KDNP képviselői nem tértek vissza a ülésre, amelynek elején Karácsony Gergely főpolgármester szünetet rendelt el V. Naszályi Márta (Párbeszéd), I. kerületi polgármester fegyelmi tárgyalása miatt, hogy elkísérhessék.
A javaslathoz készült előzetes hatásvizsgálatban azt írták, a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladatok ellátásában a 2024-es év a korábbiakhoz hasonlóan kritikusan nehéz évnek ígérkezik. Az országot sújtó szociális, egészségügyi és gazdasági válságot követően jelentkező infláció következtében a kiadások emelkedésével kell számolni, ugyanakkor a bevételek és a szolidaritási hozzájárulási fizetési kötelezettség egyenlegéből képződő éves működési mozgástér szűkössége miatt több feladat esetében törekedtek az előző évi kiadási szint megtartására.
A nehéz anyagi helyzetet csak tovább nehezítik a kormányzat által meghozott költségvetési döntések, a szolidaritási hozzájárulás mértékének 30 százalékos emelése. A tervezés során igyekeztek számításba venni minden kockázatot, és úgy látják, hogy a javaslatban szereplő finanszírozás mellett a közfeladatok elláthatók, a közszolgáltatások működtethetők – olvasható.
Az elfogadott javaslat szerint 2024-ben elindítják a Lakásügynökségi programot, amely szerint bevonhatóvá válnak magántulajdonban lévő lakások is a bérlakás-programba, továbbá funkcióváltást támogató programban korábban például iskolaépületekként működő infrastruktúrát alakítanak át bérlakásokká közvetlen európai uniós források felhasználásával. A Területfejlesztési operatív program plusz keretében 8,5 milliárd forint értékben használaton kívüli önkormányzati lakások felújítása is megvalósítható – mutattak rá.
Közölték,
a körülmények azt engedik 2024-ben, hogy saját forrás terhére a már korábban eldöntött és szerződött beruházási és felhalmozási feladatokat hajtsák végre. Ezenkívül, a korábbi évekhez hasonlóan, 12 olyan fővárosi projekt is zajlik, amelyek közvetlenül európai uniós támogatással valósulnak meg.
A hidak felújításáról azt írták, a finanszírozás bizonytalansága miatt a rekonstrukciókat jelenleg nem lehet tervszerűen és a műszaki szükségszerűség alapján előre beütemezni. Jelenleg 3,3 millió négyzetméter útpálya igényel azonnali beavatkozást, ugyanakkor a rendelkezésre álló források mellett az úthálózat állapotában számottevő javulás elérése nem lehetséges és elkerülhetetlen az egyre nagyobb mértékű romlás.
Rámutattak arra is, hogy a Budapest Közút kezelésébe tartozó úthálózat teherbírás szempontjából többségében megfelelő, azonnali, jelentős pályaszerkezeti beavatkozást nem igényel.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a 2024-es büdzsét az újrarendeződés és a küzdelem költségvetésének nevezte, és négy prioritást jelölt meg: az energiafüggetlenség megteremtését, az élelmiszerbiztonságot, a lakásprogramot, valamint a víziközművek megvédését. A főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy a főváros gazdasági szuverenitása nem biztosított. A második legnagyobb kiadás a kormány finanszírozása, ugyanis jövőre 75,5 milliárdot kell befizetni – szolidaritási hozzájárulásként – a kormánynak.
Az elfogadott javaslatban kiemelték, hogy a Fővárosi Önkormányzat költségvetési mozgásterének átrendeződését jól mutatja, hogy miképpen változott a működésre költött források struktúrája az elmúlt hat évben: a 2018. évi zárszámadás alapján a fővárosi működési pénzének 15 százalékát a kormány biztosította, míg 5 százaléka intézményi bevételekből származott. Ebből következően a saját bevétel a működési kiadás 80 százalékát át fedezte.
A 2024. évi költségvetés alapján az látszik, hogy a kormányzati finanszírozás aránya csökken, 10 százalék alá mérséklődött (9,6 százalék), ugyanakkor ezzel együtt a önkormányzat terhei érdemben növekedtek: a működési kiadásoknak immár 86,6 százalékát kénytelen saját bevételből fedezni
– írták.
A működési kiadás saját bevétellel fedezett részét nézve az látható, hogy 2018-ban és 2024-ben is 61 százalékát költötte és költi várhatóan a főváros a közösségi közlekedés működtetésére és a kormánynak fizetendő szolidaritási hozzájárulás kifizetésére.
Közölték, a különbség a belső arányokban látszik: 2018-ban még a kiadások 57,7 százaléka került a közösségi közlekedés céljaira, és 3,3 százaléka került szolidaritási hozzájárulásként a kormánynak befizetésre. Ez a belső arány 2024-ben a kormányzati beavatkozás nyomán várhatóan a közösségi közlekedésben 39,6 százalékra csökken, míg a kormánynak fizetendő szolidaritási hozzájárulás 21,4 százalékát adja a kiadási oldalnak.
A belső struktúra változása ezen két tétel esetében egyértelműen megmutatja, hogy hol van az a pénz, amely miatt tartósan veszteséges a közösségi közlekedés működtetése, és ami matt nem lehet a meglévő eszközállomány pótlására forrást biztosítani – írták, majd úgy fogalmaztak: „a pénz a kormánynál van. A kormányzati beavatkozások miatt tehát kevesebb jut a budapestieknek, több az államnak”.
A politikus úgy vélekedett: Karácsony Gergelyék (főpolgármester) felélték a tartalékokat, elköltötték a rekord méretű adóbevételeket, ennek ellenére a város nem fejlődik, hanem vegetál.
A továbbiakban felidézte: a főpolgármester sokszor kérdezi, hogy mi az amit a Fidesz ajánl a városnak.
„Pontosan azt tudja ajánlani, ami Tarlós István főpolgármestersége és a Fidesz-KDNP 9 éve alatt volt. Biztonságos működést és folyamatos fejlődés. Ezt kívánjuk Budapestnek, vagyis le kell váltani az alkalmatlan vezetést a főváros éléről”
– fogalmazott videónyilatkozatában Wintermantel Zsolt.
Ripost hírek
