50 milliárd a hiány Budapesten

Tarlós István, Budapest előző főpolgármestere 2019-ben több mint kétszázmilliárd forintos tartalékkal adta át a vezetést Karácsony Gergelynek. A Mandiner úgy fogalmazott: Karácsonyék elherdálták a jelentős anyagi tartalékot, Budapest a csőd szélén.

Csaknem 15 perc után berekesztette a Fővárosi Közgyűlés ülését a főpolgármester. Karácsony Gergely ezt az I. kerületi párbeszédes polgármester, V. Naszály Márta melletti kiállással magyarázta.

„Karácsony Gergely főpolgármester a munka helyett a pártpolitikát választotta”

– reagált közösségi oldalán a fővárosi fideszes polgármesterek csoportja a főpolgármester szokatlan döntésére. Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere azt mondta: ez fölháborító és botrányos.

„Faképnél hagyta a Fővárosi Közgyűlést, és a Fővárosi Közgyűlésben jelen lévő, a kerületek lakosságát képviselő polgármestereket, mert neki fontosabb volt az I. kerületi párttársának az ügyében a látványos demonstráció, mint az, hogy a Fővárosi Közgyűlésben folytassa a munkát, és az év utolsó közgyűlésén elvégezzük azt, amit eredetileg kitaláltunk” – jelentette ki.

Pedig munka lett volna bőven. A közgyűlés szerda reggeli napirendjén szerepelt Budapest 2024-es költségvetésének elfogadása.

A Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője egy internetes videóban azt mondta: felélték azokat a tartalékokat, amelyet még Tarlós Istvántól örököltek, az adóbevételeket pedig elherdálták.

Hozzátette: „Biztonságos működést és folyamatos fejlődést. Ezt kívánjuk Budapestnek, vagyis le kell váltani az alkalmatlan vezetést a főváros éléről.”

A Fidelitas aktivistái egy molinót feszítenek ki a Fővárosi Közgyűlés ülésén, a Városházán 2023. december 13-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Karácsonyék elherdálták a jelentős anyagi tartalékot, Budapest a csőd szélén

– így összegzett a Mandiner. A lap emlékeztet rá, hogy a fővárosban komoly pénzügyi gondok vannak, Budapest vezetése négy évvel ezelőtt még 214,2 milliárd forint megtakarítást örökölt, de Karácsonyék hamar elherdálták, majd a csőd szélére vitték a fővárost.

A Mandiner rámutat: Magyarország leggazdagabb önkormányzata most Gyurcsány Ferenc útmutatásának megfelelően, saját alkalmatlansága miatt támadja a kormányt.

Budapest jövő évi költségvetését végül többórás késéssel elfogadta a közgyűlés balliberális többsége. A büdzsében nagyjából 5 milliárdos hiánnyal számolnak, a költségvetés főösszegét pedig csaknem 449 milliárd forintban határozták meg.

A főváros tervezett költségvetése az alkalmatlanság költségvetése – jelentette ki a fővárosi közgyűlés Fidesz frakciójának vezetője a Facebookra szerdán feltöltött videónyilatkozatában.

Ugyanis, miközben soha nem látott mértékű, több mint 300 milliárd forintnyi iparűzési adóbevétellel számolhat jövőre a város, mégis „adósságban van” és mégsincs egyetlen fejlesztés sem a költségvetésben – közölte Wintermantel Zsolt.

Ez az összeg a duplája annak, amivel Tarlós István (korábbi főpolgármester) az utolsó teljes évében gazdálkodhatott, és ami reálértékben is sokkal magasabb összeg – tette hozzá.

Elfogadta a Fővárosi Önkormányzat jövő évi költségvetését szerdán a Fővárosi Közgyűlés, amely a 2024-es büdzsében a bevételi és kiadási főösszeget 448 milliárd 741 millió 931 ezer forintban határozta meg.

A 17 igennel elfogadott rendelet a Városháza költségvetési bevételét 437 milliárd 699 millió 871 ezer forintban, kiadásait 442 milliárd 647 millió 894 ezer forintban állapítja meg.

Az így keletkező 4 milliárd 948 millió 22 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának igénybevételével, belföldi értékpapírok bevételeiből, valamint bankbetétek bevételeiből finanszírozzák, a hiteltörlesztés kiadásaira 6 milliárd 94 millió 36 ezer forintot fordítanak.

A Fidesz–KDNP képviselői nem tértek vissza a ülésre, amelynek elején Karácsony Gergely főpolgármester szünetet rendelt el V. Naszályi Márta (Párbeszéd), I. kerületi polgármester fegyelmi tárgyalása miatt, hogy elkísérhessék.

A javaslathoz készült előzetes hatásvizsgálatban azt írták, a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladatok ellátásában a 2024-es év a korábbiakhoz hasonlóan kritikusan nehéz évnek ígérkezik. Az országot sújtó szociális, egészségügyi és gazdasági válságot követően jelentkező infláció következtében a kiadások emelkedésével kell számolni, ugyanakkor a bevételek és a szolidaritási hozzájárulási fizetési kötelezettség egyenlegéből képződő éves működési mozgástér szűkössége miatt több feladat esetében törekedtek az előző évi kiadási szint megtartására.

A nehéz anyagi helyzetet csak tovább nehezítik a kormányzat által meghozott költségvetési döntések, a szolidaritási hozzájárulás mértékének 30 százalékos emelése. A tervezés során igyekeztek számításba venni minden kockázatot, és úgy látják, hogy a javaslatban szereplő finanszírozás mellett a közfeladatok elláthatók, a közszolgáltatások működtethetők – olvasható.

Az elfogadott javaslat szerint 2024-ben elindítják a Lakásügynökségi programot, amely szerint bevonhatóvá válnak magántulajdonban lévő lakások is a bérlakás-programba, továbbá funkcióváltást támogató programban korábban például iskolaépületekként működő infrastruktúrát alakítanak át bérlakásokká közvetlen európai uniós források felhasználásával. A Területfejlesztési operatív program plusz keretében 8,5 milliárd forint értékben használaton kívüli önkormányzati lakások felújítása is megvalósítható – mutattak rá.

Közölték,

a körülmények azt engedik 2024-ben, hogy saját forrás terhére a már korábban eldöntött és szerződött beruházási és felhalmozási feladatokat hajtsák végre. Ezenkívül, a korábbi évekhez hasonlóan, 12 olyan fővárosi projekt is zajlik, amelyek közvetlenül európai uniós támogatással valósulnak meg.

A hidak felújításáról azt írták, a finanszírozás bizonytalansága miatt a rekonstrukciókat jelenleg nem lehet tervszerűen és a műszaki szükségszerűség alapján előre beütemezni. Jelenleg 3,3 millió négyzetméter útpálya igényel azonnali beavatkozást, ugyanakkor a rendelkezésre álló források mellett az úthálózat állapotában számottevő javulás elérése nem lehetséges és elkerülhetetlen az egyre nagyobb mértékű romlás.

Rámutattak arra is, hogy a Budapest Közút kezelésébe tartozó úthálózat teherbírás szempontjából többségében megfelelő, azonnali, jelentős pályaszerkezeti beavatkozást nem igényel.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a 2024-es büdzsét az újrarendeződés és a küzdelem költségvetésének nevezte, és négy prioritást jelölt meg: az energiafüggetlenség megteremtését, az élelmiszerbiztonságot, a lakásprogramot, valamint a víziközművek megvédését. A főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy a főváros gazdasági szuverenitása nem biztosított. A második legnagyobb kiadás a kormány finanszírozása, ugyanis jövőre 75,5 milliárdot kell befizetni – szolidaritási hozzájárulásként – a kormánynak.

Az elfogadott javaslatban kiemelték, hogy a Fővárosi Önkormányzat költségvetési mozgásterének átrendeződését jól mutatja, hogy miképpen változott a működésre költött források struktúrája az elmúlt hat évben: a 2018. évi zárszámadás alapján a fővárosi működési pénzének 15 százalékát a kormány biztosította, míg 5 százaléka intézményi bevételekből származott. Ebből következően a saját bevétel a működési kiadás 80 százalékát át fedezte.

A 2024. évi költségvetés alapján az látszik, hogy a kormányzati finanszírozás aránya csökken, 10 százalék alá mérséklődött (9,6 százalék), ugyanakkor ezzel együtt a önkormányzat terhei érdemben növekedtek: a működési kiadásoknak immár 86,6 százalékát kénytelen saját bevételből fedezni

– írták.

A működési kiadás saját bevétellel fedezett részét nézve az látható, hogy 2018-ban és 2024-ben is 61 százalékát költötte és költi várhatóan a főváros a közösségi közlekedés működtetésére és a kormánynak fizetendő szolidaritási hozzájárulás kifizetésére.

Közölték, a különbség a belső arányokban látszik: 2018-ban még a kiadások 57,7 százaléka került a közösségi közlekedés céljaira, és 3,3 százaléka került szolidaritási hozzájárulásként a kormánynak befizetésre. Ez a belső arány 2024-ben a kormányzati beavatkozás nyomán várhatóan a közösségi közlekedésben 39,6 százalékra csökken, míg a kormánynak fizetendő szolidaritási hozzájárulás 21,4 százalékát adja a kiadási oldalnak.

A belső struktúra változása ezen két tétel esetében egyértelműen megmutatja, hogy hol van az a pénz, amely miatt tartósan veszteséges a közösségi közlekedés működtetése, és ami matt nem lehet a meglévő eszközállomány pótlására forrást biztosítani – írták, majd úgy fogalmaztak: „a pénz a kormánynál van. A kormányzati beavatkozások miatt tehát kevesebb jut a budapestieknek, több az államnak”.

A politikus úgy vélekedett: Karácsony Gergelyék (főpolgármester) felélték a tartalékokat, elköltötték a rekord méretű adóbevételeket, ennek ellenére a város nem fejlődik, hanem vegetál.

A továbbiakban felidézte: a főpolgármester sokszor kérdezi, hogy mi az amit a Fidesz ajánl a városnak.

„Pontosan azt tudja ajánlani, ami Tarlós István főpolgármestersége és a Fidesz-KDNP 9 éve alatt volt. Biztonságos működést és folyamatos fejlődés. Ezt kívánjuk Budapestnek, vagyis le kell váltani az alkalmatlan vezetést a főváros éléről”

– fogalmazott videónyilatkozatában Wintermantel Zsolt.