472 izraeli katona vesztette életét a gázai háborúban

A közel-keleti konfliktus eszkalációja óta összesen 472 izraeli katona vesztette életét – áll izraeli hadsereg (IDF) szombati közleményében.

Szombaton hajnalban egy 19 éves izraeli őrmester vesztette életét, amikor a az Irán-barát libanoni Hezbollah síita fegyveres szervezet ágyúkkal lőtt Libabon felől.

Több tucat ember, köztük gyerekek vesztették életüket, amikor péntek éjszaka Izrael tüzérségi és rakétatámadást hajtott végre a Gázai övezetben lévő Dzsabalija menekülttábor ellen. A támadás során számos lakóépület is találatot kapott. Helyiek elmondása szerint a tűz alatt álló mentők és mantőalakulatok nem tudtak időben segítséget nyújtani a sebesülteknek.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) azzal számol, hogy a következő hetekben legalább tízezer, életveszélyesen alultáplált, 5 éven aluli gyermek lesz a Gázai övezetben. A szervezet szerint a térségben élő kisgyermekek több mint a 80 százaléka nem jut elegendő élelmiszerhez, a kórházak több mint a kétharmada már nem működik az üzemanyag, a víz és létfontosságú gyógyszerek hiánya miatt, vagy azért, mert súlyos károkat szenvedtek el a támadások következtében.

Október végén az UNICEF arról számolt be, hogy naponta több mint 400 gyermek hal vagy sebesül meg az izraeli hadsereg által intenzíven lőtt Gázai övezetben. Az ENSZ egy másik intézménye, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a Gázai övezetben átlagosan 10 percenként hal meg egy gyerek.

Halottnak nyilvánítottak Izraelben egy újabb gázai túszt, Gadi Haggájt – jelentette közössége, Nir Óz kibuc pénteken.

A hetvenhárom éves Haggájt feleségével, a hetvenéves Judy Weinsteinnel együtt hurcolták Gázába október 7-én az iszlamista Hanász terroristái. Weinsteint sebesülten továbbra is fogságban tartják, ő a legidősebb női túsz.

Halottá nyilvánítása nyomán

Haggájnak már csak a holttestét őrzik a terroristák a Gázai övezetben.

A kibuc nem közölte, hogy honnan származik az információ, amely alapján bejelentették halálát.

Gadi Haggáj négygyermekes apa és hétgyermekes nagyapa volt, nyugalmazott szakács és dzsesszzenész, fuvolaművész, aki az izraeli hadsereg zenekarában is játszott.

A házaspár az Egyesült Államokból vándorolt be Izraelbe, s mindketten kettős állampolgárok. Weinstein New Yorkban született, nyugdíjas tanár, mindketten támogatták a palesztinokkal folytatott békefolyamatot.

Újabb rakétazáport zúdítottak a palesztin terroristák a zsidó államra kedden, miközben az Izraeli hadsereg folytatta az előrenyomulást Észak-Gázában, és a Hamász egyik vezetőjét is likvidálták. A háttérben közben elkezdték az egyeztetéseket egy újabb tűzszünetről. Jichák Hercog államfő azt mondta: Izraelnek nem a palesztin civilek az ellenségei, hanem a Hamász terroristái.

Mély kráter tátong annak a palesztin háznak a helyén, amelybe izraeli rakéta csapódott kedd reggel. A robbanások a környező épületeket is megrongálták. Két másik házra is bombát dobtak az izraeliek. Palesztin közlés szerint 29-en vesztették életüket, köztük a Wafa palesztin hírügynökség egyik újságírója is.

„Reggel hat óra óta itt vagyunk. Szerszámok híján először puszta kézzel dolgoztunk. Két halottat húztunk ki a romok alól, mire megérkeztek a buldózerrel. Még tízen vannak a romok alatt. Felnőttek és gyerekek is” – mondta egy palesztin férfi, aki Gázavárosból menekült az övezet legdélibb, az izraeliek által korábban biztonságosnak nyilvánított településére.

Az izraeli védelmi erők azt közölték, hogy a Rafahban végrehajtott légicsapás a Hamász egyik magas rangú tagja ellen irányult, aki a terrorszervezet pénzügyeit intézte. Az izraeliek szerint a férfit sikerült likvidálni.

özben az izraeli szárazföldi csapatok egyre mélyebbre nyomulnak be Gáza északi területeire.

Utcáról utcára haladnak előre, megküzdve a Hamász milíciáinak gyakran heves ellenállásával.

Az Izraeli Védelmi Erők azt állítják: a hadműveletek tíz héttel ezelőtti kezdete óta 130 katonát veszítettek, miközben több ezer iszlamista fegyveressel végeztek.

Kedden hajnalban Gázaváros egyik utolsó, még működő kórházát is elfoglalták az izraeli katonák. Az anglikán egyház által működtetett al-Ahli hat munkatársát – köztük a kórház igazgatóját is – őrizetbe vették. Az intézmény fenntartója a razzia után közölte: a kórház több mint száz betegét jelenleg két orvos és négy nővér látja el. Több embert nem tudnak fogadni.

A zsidó állam hadserege szerint a Hamász fegyverraktárnak használja a gázai kórházakat és iskolákat.

Szóltak a légvédelmi szirénák kedd délelőtt a Gázával szomszédos, dél-izraeli településeken. Később Tel-Avivban is riadó lépett életbe. Az emberek futva kerestek menedéket a Hamász rakétái elől. Sérültekről nem érkezett jelentés, a Vaskupola minden lövedéket semlegesített.

A háttérben közben tárgyalásokat kezdhetnek egy újabb tűzszünetről – jelentette be az izraeli államfő.

„Izrael kész egy újabb humanitárius szünetre és további humanitárius segélyek beengedésére, hogy ezzel lehetőséget teremtsen a túszok szabadon bocsátásához. Ez kizárólag a Hamász vezetésének döntésén múlik” – mondta Jichák Hercog, hangsúlyozva, hogy Izrael nem a gázai civilek ellen harcol, nem őket tekinti ellenségének, hanem a Hamász terroristáit.

Az izraeli államfő nyilatkozatára már a Hamász vezetése is reagált.

Elutasították az újabb fogolycsere ötletét, de jelezték: nyitottak minden javaslatra, amellyel véget lehetne vetni a palesztin civilek szenvedésének.

Egy heti késlekedés és az amerikai vétó elkerülését célzó intenzív tárgyalások után az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken határozatot fogadott el, amely a Gázai övezetnek szánt humanitárius segítség felgyorsítására szólít fel, és sürgős lépéseket szorgalmaz „az ellenségeskedések fenntartható beszüntetése feltételeinek megteremtésére”.

Az Egyesült Államok tartózkodott, hogy a tizenöttagú testület képes legyen elfogadni az Egyesült Arab Emírségek által kidolgozott határozattervezetet. A többi tag a tervezet mellett szavazott, kivéve Oroszországot, amely szintén tartózkodott.

 Washington megnyerését célzó intenzív tárgyalások eredményeképpen a tervezet nem vonja kétségbe Izrael jogát arra, hogy ellenőrizze a 2,3 milliós gázai lakosságnak szánt összes humanitárius segélyt.

Izrael ellenőrzi az egyiptomi Rafah és az izraeli ellenőrzés alatt lévő Kerem Salom átkelőket.

Az ellenségeskedések beszüntetésről szóló gyengített szövegváltozat a tanács több tagjának csalódást okozott, így a vétójoggal rendelkező Oroszországnak, valamint több arab, illetve az Iszlám Együttműködés Szervezete tagállamainak, amelyek diplomaták szerint úgy értelmezik a döntést, mint amely felhatalmazza Izraelt az október 7-i támadás utáni további fellépésekre a Hamász ellen.

Az elfogadott határozat

„sürgős lépéseket” sürget, hogy haladéktalanul szavatolják a biztonságos, akadálytalan és kiterjesztett hozzáférést a humanitárius segítséghez,

és teremtsék meg az ellenségeskedések beszüntetésének fenntartható feltételeit. Az eredeti szövegtervezet „az ellenségeskedések sürgős és fenntartható beszüntetésére” szólított fel a segélyszállítmányokhoz való hozzáférés érdekében.

Az elfogadott változattal a tanács lényegében teljes mozgásszabadságot biztosít az izraeli fegyveres erőknek a Gázai övezetben folytatott további tisztogatáshoz – jelentette ki a szavazás előtt a BT ülésén Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.

Szkeptikusan fogadta a Biztonsági Tanácsban elfogadott határozatot António Guterres, a világszervezet főtitkára, aki kijelentette: reméli, hogy a dokumentum megnyithatja az utat a humanitárius fegyverszünet előtt, ugyanakkor „haladéktalanul sokkal többre van szükség”.

„A humanitárius tűzszünet az egyetlen, amely révén kielégíthetők a gázaiak szükségletei és véget lehet vetni a mostani rémálomnak”

– mondta New Yorkban António Guterres.

“Izrael folytatja a gázai háborút, amíg szabadon nem engednek minden túszt, és fel nem számolják a Hamászt a Gázai övezetben” – írta az X mikroblog portálon Eli Kohen izraeli külügyminiszter péntek este. Izrael álláspontja szerint amúgy sem változhat a szállítások fölötti ellenőrzés. Izrael biztonsági okokból tovább folytatja minden, a Gázai övezetbe belépő humanitárius segély ellenőrzését – írta Kohen.

Izrael attól tart, hogy a Gázába érkező segélyszállító teherautók fegyvereket is szállíthatnak.

A Hamász iszlamista palesztin szervezet péntek esti közleményében leszögezte, hogy az ENSZ-határozat nem elégséges az elszegényedett övezet szükségleteinek kielégítésére. “Az elmúlt öt napban az amerikai kormányzat keményen dolgozott, hogy megfossza a határozatot a lényegétől, és létrehozza ezt a gyenge változatot. megakadályozza a nemzetközi közösség akaratának teljesülését és az ENSZ-közgyűlést, hogy leállítsa a védtelen palesztin népünk elleni izraeli agressziót” – áll a közleményben.

A háború kezdete óta legkevesebb 95 ezer épület rongálódott vagy semmisült meg a Gázai övezetben, de a valós szám elérheti a 120 ezret is – derült ki a Decentralized Damage Mapping Group (DDMG) amerikai kutatócsoport elemzéséből.

Az amerikai szakemberek az övezetről készült – szabadon hozzáférhető – műholdas felvételek és radarképek elemzése alapján arra jutottak, hogy a Gázai övezet északi részén található épületek 60-72 százaléka szenvedett károkat vagy semmisült meg teljes egészében.

Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége (UNRWA) arról számolt be, hogy a helyi infrastruktúra 60 százalékában keletkeztek részleges vagy helyrehozhatatlan károk. A mintegy 2,3 milliós Gázai övezet lakóinak több mint 90 százaléka volt kénytelen elmenekülni a harcok elől.

„Példátlan és megdöbbentő mértékű az a pusztítás és kényszerű elüldöztetés, amely szemünk előtt bontakozik ki” – közölte az UNRWA az X közösségi platformon.

A zsidó állam tovább harcol a Hamász felszámolásáért: izraeli katonák az eddigi legnagyobb, a terrorszervezet által létrehozott alagutat fedezték fel a Gázai övezet északi részén, ahol rengeteg fegyvert is találtak. A négy kilométeres föld alatti járat ötven méter mélyen húzódik, közel az erezi határátkelőhöz. Az izraeli hadsereg szóvivője azt mondta, ez nem egy közönséges alagút, hanem egy város, aminek a kiépítése évekig tarthatott és több millió dollárba kerülhetett.

A tíz hete tartó gázai háborúban – a Hamász által ellenőrzött egészségügyi hatóság adatai szerint – több mint 18 000 palesztin halt meg, a belső menekültek száma pedig közelít a kétmillióhoz.

Izraelre egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik

a civil áldozatok számának növekedése miatt.

A hétvégén három szövetségese, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország is

azonnali tartós tűzszünetre szólított fel,

hogy kiszabadulhassanak a túszok, illetve a segélyek nagyobb mennyiségben juthassanak el a Gázai övezetbe.

A Hamász megismételte: csak a harcok leállítása után hajlandó tárgyalni a foglyokról, de erre egyelőre nem mutat hajlandóságot az izraeli kormány. Benjámin Netanjahu miniszterelnök a vasárnapi kabinetülésen azt ígérte:

Izrael addig fog harcolni, amíg fel nem számolja a terrorszervezetet.

„Az elesettek akarata az, ami vezérel bennünket. A végsőkig harcolni fogunk, és el fogjuk érni minden célunkat: a Hamász felszámolását, valamennyi túszunk szabadon engedését, és annak biztosítását, hogy Gáza ne váljon újra a terror, az Izrael állam elleni uszítás és az Izrael állam elleni támadások központjává” – jelentette ki az izraeli miniszterelnök.