Az izraeli hadsereg (IDF) a Hamász iszlamista terrorszervezet mintegy négyszázötven célpontját támadta a Gázai övezetben, és légicsapásokat mért Libanon izraeli határánál a Hezbollah síita milíciára

A Gázai övezetben tevékenykedő katonák mintegy 450 célpontot támadtak az elmúlt napon, támadó és rejtőzködő alagutak lejáratait, fegyvereket és más terrorista infrastruktúrákat keresnek és semmisítenek meg levegőből, a tenger felől és a szárazföldről.

Az övezet déli részén, Hán-Juniszban a szárazföldi egységek azonosítottak három terroristát, s egy drónnal kettőt közülük megsemmisítettek, majd a harmadik felfedte egy épületben bujkáló társai helyét, ahonnan rakétákkal az izraeliek elleni támadást tervezték.

Ezután a szárazföldi egység a légierő repülőgépeivel együtt légicsapások sorozatával felszámolta a Hamász-osztagot.

Az elmúlt napon az izraeli haditengerészet haderejével és precíziós fegyverzetével a Hamász infrastruktúráját lőtte a Gázai övezet közepén és déli részein, jelentős károkat okozva az iszlamista szervezet haditengerészetében és hírszerző egységeiben.

Az ENSZ közlése szerint csütörtökön a harcok ellenére 69 segélyszállító kamion és 61 ezer liter üzemanyag jutott be a Gázai övezetbe Egyiptom felől.

Újabb két izraeli tartalékos esett el a harcokban, egy 41 és egy 28 éves, az október 7-i terrortámadás után kitört háborúban mozgósított katona. A Gázai övezetben a szárazföldi hadjárat fegyverszünet utáni megújítása, múlt péntek óta az IDF 22 katonája vesztette életét, a gázai szárazföldi harcok megindítása óta pedig 93-an estek el.

Az IDF a Hezbollah több célpontját támadta Libanonban, köztük egy olyan helyet, ahonnan korábban Izrael területére lőttek, ahol a síita szervezet tevékenykedett, valamint egy megfigyelőállást. Két izraeli katonát könnyebben megsebesített egy, Izraelbe lőtt páncéltörő rakéta.

Csütörtök este az izraeli hadsereg szóvivője bejelentette, hogy

drónnal megtámadtak egy fegyveres terrorista osztagot, amely be akart jutni Izrael területére a Dov-hegy térségében, a libanoni-szíriai-izraeli hármas határnál.

A palesztin egészségügyi minisztérium arról számolt be, hogy öt palesztin meghalt az izraeli biztonságiakkal folytatott tűzharcban Ciszjordániában, a Náblusztól északkeletre fekvő al-Farah menekülttáborban, amikor razziát tartottak terrorista gyanúsítottak letartóztatására.

A Gázai övezet szomszédságában: Nir Óz kibucban forgatott az M1 stábja. Ez az egyik olyan település, ahonnan a Hamász terroristái több embert is elhurcoltak október 7-én. A köztévé tudósítója az érintett családtagokkal is beszélt, a legtöbben semmit sem tudnak szeretteikről.

Lerombolt, összefirkált, felgyújtott házak, üresen álló épületek – így néz ki a Gázai övezet szomszédságában lévő Nir Óz kibuc. Lakói októberben fegyveres védelem nélkül néztek szembe a Hamásszal, így

sokan kerültek a terroristák fogságába.

„Nyolcvan embert elraboltak, harmincat megöltek. Felgyújtották a házak többségét, a boltokat is. Ez a kibuc teljesen leégett, és elloptak mindent, amit csak találtak” – idézte fel Sarita Lifsic, aki az események szemtanúja volt.

Az elrabolt túszok közül eddig 40-en térhettek vissza, 31 ember, főleg férfiak még mindig fogságban vannak.

Sharon Lifsic szüleit is elhurcolták, édesanyja mintegy két héttel később, az első túszok elengedésekor térhetett vissza Izraelbe, 83 éves édesapjáról azonban semmilyen információja nincs.

„Semmit sem tudunk róla. Féltjük, mert tudjuk, hogy az idősek nem jutnak hozzá a gyógyszereikhez, melyektől az életük függ, még az egyszerűekhez sem, tudjuk, hogy nehezek a feltételek, néhányuknak jobb a helyzete, de mindenki szélsőséges körülmények között van, sokakat mentálisan kínoznak, rettenetes a helyzet” – mesélte Sharon Lifsic, majd hozzátette: azt sem tudja, hogy édesapja még életben van-e.

Jelenleg a Gázai övezet szinte minden részén harcolnak az izraeli katonák. A háború újabb szakaszába lépett. Az M1- tudósítója a helyszínen azt mondta:

a katonák a háború kitörése óta a leghevesebb harcokat vívják.

„Mindössze 1,6 kilométerre vagyok a mögöttem található Gázai övezettől, ahol most északon, délen, középen, az övezet minden részén, a háború 61 nappal történt kitörése óta a leghevesebb harcokat vívják. Ezekben a napokban, hetekben dől el, hogy sikerül-e Izrael tervének megvalósítása, a Hamász katonai infrastruktúrájának felszámolása, és a Gázai övezetből elhurcolt izraeli túszok kiszabadítása” – számolt be a Shiri Zsuzsa, a köztelevízió izraeli tudósítója.

Shiri Zsuzsa elmondta: a túszok száma nemrég eggyel nőtt. Egy eddig eltűntnek nyilvánított emberről is kiderült ugyanis, hogy fogságban van.

A Hamász így jelenleg összesen 138 izraelit tart fogva a Gázai övezetben.

Sokukról semmit sem tudnak a hozzátartozóik.

Felderítő repüléseket kezdett a brit királyi légierő (RAF) a Földközi-tenger keleti medencéjében a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet által októberben Izraelből elhurcolt túszok hollétének kiderítésére – közölte a brit védelmi minisztérium.

A Hamász fegyveresei október 7-én behatoltak Izrael déli térségeibe, 1200 embert megöltek, háromezret megsebesítettek és 240 túszt Gázába hurcoltak. A terrortámadás után Izrael hadműveleteket kezdett Gázában, azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász katonai és politikai gépezetét.

Az elmúlt héten tűzszünet volt érvényben túszok, illetve izraeli börtönökben fogva tartott palesztinok kölcsönös elengedése végett.

A harcok azonban a hétvégén újrakezdődtek,

és továbbra is számos – egyes adatok szerint legalább 130 – túsz van a Gázai övezetben. A londoni védelmi tárca vasárnapi tájékoztatása úgy fogalmaz, hogy „a folyamatban lévő túszmentő tevékenység támogatására” a brit királyi légierő felderítő repüléseket hajt végre a Földközi-tenger keleti medencéjében.

A minisztérium szerint a brit gépek Izrael és a Gázai övezet légterében is tevékenykednek. Ezek a repülők nem hordoznak fegyverzetet, a harci cselekményekben nem vesznek részt, egyetlen feladatuk a túszok hollétének megállapítása – hangsúlyozza vasárnapi beszámolójában a brit védelmi tárca.

A tájékoztatás szerint London kizárólag a túszmentéshez kapcsolódó információkat osztja meg „a mentésben részes hatóságokkal”. A minisztérium nem részletezi, hogy pontosan milyen túszmentő akció zajlik a térségben, de felidézi, hogy az Izraelből elrabolt túszok között brit állampolgárok is vannak.

A brit kormány már néhány nappal a Hamász októberi terrortámadása után bejelentette, hogy

légi és haditengerészeti egységeket vezényel a Földközi-tenger keleti térségébe Izrael támogatására és a régió stabilitásának erősítésére.

A londoni miniszterelnöki hivatal akkori tájékoztatása szerint az RAF Boeing P-8 Poseidon típusú – a Boeing 737-800 polgári repülőgéptípusból katonai célokra továbbfejlesztett – felderítő gépei kezdtek járőrözést a térségben, és elsődleges feladataik közé tartozik a regionális biztonságot fenyegető tevékenységek – például a terrorcsoportoknak szánt fegyverek szállításának – felderítése.

A túszok hollétének megállapítását célzó információgyűjtésben részt vesznek az RAF Beechcraft Shadow R1 típusú felderítő repülői is.

A Gázai övezetben korábban fogságban tartott túszok a múlt szombaton először szólaltak meg nyilvánosan, sürgetve a Benjámin Netanjahu vezette izraeli kormányt, hogy biztosítsa a még mindig a palesztin területen, az iszlamista Hamász mozgalom által fogva tartott túszok szabadon bocsátását.

A túszok, akik közül néhányat a múlt pénteken lejárt hétnapos humanitárius szünet keretében engedtek szabadon, egy videóban szólaltak meg, amelyet egy tel-avivi nagygyűlésen több ezres tömegnek közvetítettek.

A négy nő rövid interjúkban beszélt a félelemről, éhezésről és alváshiányról, amelyet a fogságban tapasztaltak, miután elrabolták őket a Hamász október 7-én izraeli földön elkövetett támadásakor, amely a háborút kirobbantotta.

A támadásban a hatóságok szerint mintegy 1200 ember halt meg, többségük civil, további 240 embert pedig elraboltak és a Hamász által ellenőrzött Gázai övezetbe vittek.

„A lányaink olyan dolgokat láttak, amelyeket az ilyen korú gyerekek vagy bármilyen korúak nem láthatnak” – mondta a 45 éves Danielle Aloni, akit november 24-én engedtek szabadon ötéves kislányával együtt. „Élelem nem volt bőben, és minél több idő telt el, annál kevesebb volt” – mondta a 84 éves Dica Heiman, akit kedden engedtek szabadon.

A kiszabadult emberek felszólították az izraeli kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a többi túsz szabadon bocsátása érdekében.

A tanúvallomások sugárzása egy nappal az Izrael és a Hamász közötti hétnapos humanitárius szünet befejezése után történt, amelynek

eredményeképpen 80 izraeli túszt engedtek szabadon 240 izraeli börtönben tartott palesztin fogolyért cserébe.

Az izraeli bombázások pénteken újraindultak a Gázai övezetben, ahonnan a Hamász rakétákat indított izraeli területek ellen.

Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője szombaton közölte, hogy még mindig 137 izraelit és külföldit tartanak fogva a palesztin területen, amelyet Izrael 16 év blokád után „teljes ostrom alatt” tart, és ahol a humanitárius szükségletek óriásiak. A Hamász-kormány szerint az ellenségeskedések kezdete óta több mint 15 ezer ember, köztük több mint 6150 18 év alatti halt meg az izraeli csapásokban.

450 célpontot támad Izrael