kulcsár edina
Macron erről beszélt.
Emmanuel Macron francia elnök szerint az izraeli vezetésnek „pontosítania” kellene a Gázai övezetben indított hadműveleteinek célját, mert ha valóban a Hamász palesztin iszlamista szervezet teljes elpusztítását akarják, akkor szerinte a háború tíz évig fog tartani.
„Azon a ponton vagyunk, hogy az izraeli hatóságoknak pontosabban meg kellene határozni a végső céljukat. Elhiszi vajon bárki, hogy lehetséges teljesen felszámolni a Hamászt?” – tette fel a kérdést a francia államfő szombaton Dubajban újságírók előtt. „Ha ez a célkitűzés,
– jegyezte meg.
Macron kifejtette azt is, hogy
Úgy vélte, „Izrael tartós biztonságát a térségben nem lehet garantálni úgy, hogy a biztonságért palesztin életekkel és a közvélemény neheztelésével fizetnek”.
Macron hangsúlyozta, hogy kettőzött erőfeszítéssel kell törekedni arra, hogy tartós tűzszünet jöhessen létre a Gázai övezetben annak érdekében, hogy elérjék a térséget a humanitárius segélyek, illetve kiszabadítsák a Hamász fogságában lévő összes túszt.
A francia elnök szombat este Katarba utazik, hogy együtt vacsorázzon Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel, aki fontos szerepet játszik a gázai túszok elengedéséről folytatott tárgyalásokban.
Az Egyesült Államok „semmilyen körülmények között nem fogja engedni, hogy palesztinokat kényszerrel telepítsenek ki a Gázai övezetből vagy Ciszjordániából, illetve ostrom alá vegyék a Gázai övezetet vagy megváltoztassák a határait” – jelentette ki az amerikai alelnök szombaton Dubajban a Fehér Ház közleménye szerint.
Az Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel folytatott megbeszélésén Kamala Harris arról is beszélt, hogy miután véget ér a háború Izrael és a palesztin Hamász között, „olyan egyértelmű politikai célkitűzéssel kell nekiállni az újjáépítésnek, amely abba az irányba mutat, hogy
A Fehér Ház közleményében kiemelték: Kamala Harris világossá tette, hogy
A Nyugat támogatását élvező Palesztin Hatóság Ciszjordánia bizonyos részeit tartja ellenőrzése alatt. A Hamász iszlamista szervezet 2007-ben vette át az uralmat a Gázai övezetben Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah pártjától.
Légicsapás érte Kan Juniszt, ahol izraeli források szerint a Hamász terrorszervezet vezetősége bujkál. A városban jelenleg több mint 1 millió ember tartózkodik, a többség a harcok elől menekült ide Gáza északi részéből.
Robbanások zaja hallatszott pénteken éjjel Gázaváros környékén, az izraeli hadsereg intenzíven bombázta a Hamasz állásait.
Hajnalban is folytatódtak a légicsapások. Az övezet felett sűrű füst gomolygott, amit még Izraelből is jól lehetett látni.
Az izraeli hadsereg felvételeket is közzétett a légicsapásokról. Azt mondták, hogy 400 célpontot találtak el észak- és dél-Gázában. A legintenzívebb légitámadások Rafahban és Kan Juniszban voltak. Szakértők szerint ez egyértelműen azt jelenti, hogy a támadások következő szakaszában Izrael főleg Gáza déli részét támadja majd, azt a területet, ahová északról menekültek az emberek.
„Ahogy a háború első napján is mondtam, a Hamász egy olyan szervezet amely csak az erőből ért. Folytatni fogjuk a háborút amíg el nem érjük céljainkat: a Hamász lefegyverzését, katonai képességének megsemmisítését és az összes túsz kiszabadítását” – fogalmazott Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter.
A november 24-e és 30-a között tartó fegyverszünet alatt 110 olyan túsz szabadult, akiket a Hamász az Izrael ellen indított október 7-i terrortámadása alatt rabolt el és vitt a Gázai-övezetbe. Cserében a zsidó állam 240 palesztint engedett el az Izraeli börtönökből. A tűzszünet alatt zavartalanul érkeztek a segélyek is Gázába, de péntek óta ez is megszakadt, egyetlen humanitárius segéllyel teli kamion sem léphetett be Egyiptom területéről a Gázai övezetbe.
Az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy a Gázai övezetben még fogva tartott túszok kiszabaduljanak és visszajussanak családjukhoz – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken Dubajban, elutazása előtt nyilatkozva.
„Eltökélt szándékunk, hogy a tűzszünet befejezése után is mindent megtegyünk annak érdekében, hogy az összes túsz hazatérhessen a családjához” – szögezte le Blinken az elmúlt napok izraeli-palesztin túszcseréire utalva. Hangoztatta, hogy ezt a kérdést az arab kollégáival tartott megbeszélésén is felvetette.
Az amerikai tárcavezető Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Jordánia és Bahrein külügyminiszterével, továbbá a Palesztin Hatóság képviselőivel egyeztetett a dubaji ENSZ-klímacsúcs helyszínén.
Elmondta, hogy a tárgyaláson a Gázai övezet jövőjéről, a tartós béke eléréséről is szó volt.
A Hamász palesztin szélsőséges szervezet Izrael elleni, október 7-i támadása óta Blinken harmadszor tett látogatást a térségben.
A Hamász fegyveresei október elején több száz túszt hurcoltak magukkal Izraelből. Azóta 110 túszt már szabadon engedtek, közülük 105-öt – többnyire nőket és kiskorúakat – a csütörtökön véget ért egyhetes tűzszünet alatt.
Az izraeli hatóságok pénteki közlése szerint a Hamász és a vele együttműködő fegyveres csoportok jelenleg 137 túszt tartanak fogva.
Evakuálásokkal és légicsapásokkal folytatódott a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin szélsőséges szervezet elleni háború, miután lejárt a tűzszünet – közölte egy izraeli katonai szóvivő.
A Hamász által felügyelt egészségügyi minisztérium adatai szerint a harcok reggeli kiújulása óta legkevesebb 54 palesztin meghalt és többtucatnyian megsebesültek.
Az izraeli hadsereg közzétett egy interaktív evakuációs térképet, amelyen zónákra osztották fel a Gázai övezetet, s amely segít Gáza lakosainak a háború következő szakaszában.
„A Hamász élő pajzsként használja a Gázai övezet lakóit, katonai parancsnoki pontjait és infrastruktúráját lakóházakban vagy azok között, kórházakban, mecsetekben, iskolákban helyezi el, ezáltal a civil létesítmények katonai célpontokká válnak”- hangsúlyozta a katonai szóvivő, akit a helyi média idézett.
„A háború kezdete óta a hadsereg több intézkedést is hozott azzal a céllal, hogy megkímélje a civileket. Közleményekben tájékoztatja a Gázai övezet lakosait arról, hogy mely övezetekből kell távozniuk, ha el akarják kerülni, hogy a terror elleni harc áldozataivá váljanak” – mondta.
A palesztinok fényképeket mutattak be azokról a röplapokról, amelyeket Izrael péntek reggel Hán-Júnisz város térségében leszórt. „Hán-Júnisz veszélyes, háborús övezetben lévő város. Figyelmeztetjük!” – áll a cédulákon.
A Hamász arról számolt be, hogy Izrael a Gázai övezet déli részén, az egyiptomi határnál fekvő Rafah városban is bombázott. A háború károkat okozott a Gázai övezet északi részén található állatkertben is, és több állat kiszabadult. Egy állatorvos befogta, majd elszállították őket azzal a szándékkal, hogy a konfliktus végén visszavigyék az állatkertbe.
Izraeli közlés szerint péntek reggel óta a palesztin fegyveresek számos rakétával támadták Izraelt, a Gázai övezettel szomszédos kibucok és Szderót város mellett légiriadó volt a távolabbi Askelónban is.
A polgári védelem ismét háborús rendszabályokat vezetett be Izraelben, különböző gyülekezési korlátozásokat vezettek be a Gázai övezettől és a libanoni határtól való távolság függvényében, és az ország középső részein is távoktatást tartanak azokon a helyeken, ahol nem biztosítottak a megfelelő óvóhelyek az iskolákban.
A harcok kiújulása ellenére folytatódnak a tárgyalások katari és egyiptomi közvetítéssel a tűzszüneti megállapodás megújításáról, noha a Hamász nem adta át a korábbi megállapodásnak megfelelően túszainak névsorát, és rakétákkal támadta Izraelt. A Hamász azt állítja, hogy a megbeszéléseken Izrael elutasította azt a javaslatát, hogy a tűzszünet folytatásának feltételeként idős férfi foglyokat és holttesteket adjanak át.
Izrael ragaszkodott az eddigi megállapodás alapján az összes fogva tartott nő és gyerek szabadon engedéséhez, ugyanis bizonyosan tud még több mint tíz, gázai fogságba került izraeli nőről és gyerekről.
A Hamász egy péntek délelőtti nyilatkozatában Izraelt tette felelőssé a gázai fegyveres konfliktus folytatódásáért, ugyanis állítása szerint nem fogadta el az új ajánlatát a többi fogoly szabadon bocsátására.