Ursula von der Leyen és Biden képeit égetik Nyugat-Európában

Spanyolországban a palesztinokat támogató tüntetők izraeli zászlókat, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök képét égették el. Erről közöltek videókat többen is az X közösségi oldalon.

A tiltakozók Spanyolországban a Gázai övezetben zajló izraeli háború ellen emelték fel a szavukat, de attól sem riadtak vissza, hogy a nyílt utcán, palesztin zászlókat a magasba emelve gyújtsák fel a politikusok arcképét. A jeleneteket a felvételek alapján több gyermek is végignézte.

Franciaországban is palesztinbarát tüntetéseket szerveztek. Az emberek azért vonultak utcára szombaton a különböző városokban, hogy a Gázai övezet elleni izraeli támadások befejezését követeljék. A tüntetők Palesztina támogatására vonultak fel Párizsban és más városokban, köztük Toulouse-ban és Lyonban – írja az Anadolu török hírügynökség.

A tüntetők felszólították Párizst, hogy tegyen lépéseket a tűzszünet biztosítása érdekében.

A megmozduláson több tízezren vettek részt. A tiltakozók felhívták a figyelmet az izraeli támadásokban elhunyt gyermekekre, vörös festékkel borított kis koporsókat és játékbabákat vittek, míg néhányan a levegőbe emelték pirosra festett kezüket.

Olyan transzparenseket vittek magukkal, amelyeken ez állt: „Szabad Palesztina”, „Tűzszünet” és „Ez népirtás, nem konfliktus”, és azt skandálták: 

A Hamász október 7-i, Izrael elleni támadását követően a nyugati politikusok azonnal megdöbbenésüknek adtak hangot, és támogatásukat ígérték Izraelnek, de ahogy a gázai konfliktus egyre inkább kiszélesedett, ez a politikai konszenzus megtört. Nyugaton a baloldali politikusok küzdenek ezzel a leginkább – írja a Politico brüsszeli hírportál. 

Az Egyesült Államokban a muszlim szavazók részéről Joe Bidenre nehezedik nyomás, akik az Izrael iránti elkötelezett támogatást árulásnak tartják. A közvélemény-kutatások szerint a 2020-ban Biden felé hajló muszlim származású amerikaiak most azzal fenyegetőznek, hogy 2024-ben otthon maradnak.

A munkáspárti képviselők harmada és a párt néhány vezető politikusa most nyilvánosan szorgalmazza ezt.

Spanyolországban Pedro Sánchez baloldali koalíció létrehozásával próbál megkapaszkodni a hatalomban, melynek tagja a szélsőbaloldali Sumar. 

A Sumar a kolalíciós tárgyalásokig vitte a palesztin kérdést, a Politico szerint azt szerették volna, hogy a Palesztina egyoldaló és feltétel nélküli elismerése szerepeljen a megállapodásban. 

Hollandiában a háború zűrzavart okozott a baloldali szövetség kampányában a választások előtt. A korábbi uniós biztos, Frans Timmermans – a választási koalíció listavezetője – ugyanis elítélte a Hamász támadását X-bejegyzésében, ugyanakkor nem tett utalást az ártatlan civilekre, ez pedig kiverte a biztosítékot a Zöldeknél. Ez odáig fajult, hogy az egyik zöldpárti jelölt visszavonta indulási szándékát. 

A Politico szerint eddig két döntő feszültségpont volt, amely megosztja a baloldalt. Ezek egyike a tűzszünet ügye, amely lehetővé tenné a segélyek bejutását Gázába és a civilek kimenekítését, a másik pedig az, hogy a vezetőknek meddig kell elmenniük Izrael bírálatában. 

 – mondta Olaf Scholz német kancellár a képviselőknek a brutális támadások után.

A Politico szerint ez a szolidaritás abban a mély felelősségérzetben gyökerezik, amelyet a legtöbb német érez Izrael iránt a holokauszt nyomán. Ennek ellenére a német támogatás nem abszolút, amit Berlin múlt heti döntése is bizonyít. 

A Németországban október 7-e óta tapasztalható Izrael-ellenes érzelmek nagyrészt a muszlim bevándorlók köreiből nőnek ki, akik az ország nagyvárosaiban tömegével tüntettek Izrael ellen. Bár a hatóságok betiltották a legtöbb palesztinbarát tüntetést, néhányan mégis elindultak, és néhány esetben a résztvevők olyan radikális szimbólumokat lobogtattak, mint az ISIS és az al-Kaida zászlóit.

Franciaországban él a legnagyobb muszlim és a legnagyobb zsidó közösség Európában. Emmanuel Macron elnök pedig attól tart, hogy a közel-keleti konfliktus erőszakot válthat ki Franciaországban – és erre jó oka is van. A Hamász támadásai óta ügyelt arra, hogy fenntartsa a kiegyensúlyozott álláspontot Izrael önvédelemhez való jogának támogatása és a „polgári lakosság tiszteletben tartásának” kötelezettsége között.

Ezt az álláspontot meglehetősen jól fogadták az emberek a közvélemény-kutatások szerint, de Macron csapatában nem nyert egyhangú támogatást.

Míg a baloldali pártvezetők igyekeznek finoman fogalmazni, soraikban sokan sokkal keményebben bírálják Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök gázai hadműveleteit, és sokkal élesebben követelik a tűzszünetet.

 – mondta Elham Fakhro, a londoni Chatham House, vagy más néven a Királyi Nemzetközi Ügyek Intézete munkatársa. Hozzátette:

A kép ugyan országonként változik. Az Izrael–Hamász háború azonban a Közel-Keleten túl is felforgatta a politikát – írja a Politico. Mivel azonban számos nyugati országban is kulcsfontosságú választások várhatók, a baloldali pártok megosztottságának súlyos ára lehet.

Késsel megsebesítettek egy fiatal zsidó nőt az otthonában Lyonban, Franciaország harmadik legnagyobb városában – közölte szombaton az ügyészség, amely nem zárta ki az esetleges antiszemita indítékot.

A lyoni ügyészség a megtámadott fiatal nő ügyében emberölési kísérlet címén indított eljárást. Egyelőre senkit sem vettek őrizetbe, a nő állapota nem életveszélyes. A nő elmondása szerint otthonába becsengettek, és amikor ajtót nyitott, egy sötét ruhás, részben eltakart arcú támadó kétszer megszúrta, majd elmenekült. Az ajtóra horogkeresztet festettek, de egyelőre nem tudni, mikor. 

A párizsi rendőrkapitányság tájékoztatása szerint szombaton körülbelül 19 ezren vonultak fel számos palesztin zászló alatt Párizsban, egyesek „Szabadítsátok fel Palesztinát” transzparensekkel. Más táblákon a „Bojkottáljuk Izraelt”, „Izrael terrorista állam” feliratok voltak olvashatók. A rendőrség közölte: nem tiltja be a tüntetéseket, de nem tűr semmilyen rendbontást. Országszerte mintegy negyven megmozdulást jelentettek be.

Lyonban mintegy ötezren tüntettek a rendőrség szerint, a dél-franciaországi Montpellier-ben 1750-en tüntettek, a gázai mártír gyermekek temetőjét szimbolizálva. A kelet-franciaországi Strasbourgban ezerötszázan vonultak az utcára, „Izrael terrorista, Macron cinkos” jelszót skandálva.

Már elkezdődtek a találgatások, hogy ki veszi át Ursula von der Leyen helyét az Európai Bizottság elnökeként. Az európai szocialisták és Manfred Weber Európai Néppártja nagyon bízik abban, hogy jövőre többséget szereznek az Európai Unió kormányzásához. 

 − írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Ursula von der Leyen volt német védelmi miniszter, ahol bizonyította hozzá nem értését és azt, hogy nem vezetésre termett. Egyes német lapok abban az időben csak fantázia nélküli, engedelmes baloldali ifjúsági aktivistának nevezték, aki csak végrehajtotta Berlin utasításait.

Talán a koronavírus-járvány idején a vakcinák közös beszerzése volt a leglátványosabb, ami igazi katasztrófába illő cselekedet volt. A bizottságban uralkodó teljes alkalmatlanságot pedig az mutatta meg igazán, amikor Olaf Scholz állítólag ököllel az asztalra csapott egy német kabinetülésen, és azt kiabálta, hogy ez a legjobb reklám a brexitnek. Az EU ugyanis jóval később vásárolta meg az oltóanyagot, mint az összes nyugati ország és Izrael.

Külön kérdés Von der Leyen bűnrészessége, a levelezése és a háttéralku a Pfizerrel, amelynek egyik cégét nem más vezeti, mint Von der Leyen házastársa. Bár a tárgyalásokkal kapcsolatos levelezés „véletlenül” eltűnt Von der Leyen elektronikus eszközeiről, még ma sem tudta lemosni magáról a botrányt. Hasonló esetek egyébként korábban is megtörténtek már vele, amikor a német védelmi minisztérium vezetőjeként tanácsadói szerződéseket kötött a McKinsey-vel.