Ukrán életek százezreit menthette volna meg egy békekötés

Kijev több százezer ukrán katona életét menthette volna meg, ha tavaly tavasszal aláírja a békeszerződést Moszkvával – jelentette ki kedden Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, aki akkor az Ukrajnával tárgyaló orosz küldöttség vezetője volt.

„Mély meggyőződésem, hogy ha Kijev akkor, kölcsönösen elfogadható feltételek mellett aláírta volna a békeszerződést, ezzel katonái százezreinek életét mentette volna meg. De (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) a háborút választotta” – mondta Megyinszkij az orosz állami tévécsatornákon leadott nyilatkozatában.

Megyinszkij arra reagált, hogy David Arahamija, aki a béketárgyalásokon az ukrán küldöttség vezetője volt, és aki jelenleg az ukrán elnök pártja, a Nép Szolgája frakcióvezetője az ukrán parlamentben, egy, a hét végén adott ukrajnai tévényilatkozatában, arra kérdésre, hogy Kijev miért szakította meg a tárgyalásokat Moszkvával, kijelentette:

„Amikor visszatértünk Isztambulból (a tárgyalások helyszínéről), Boris Johnson (akkori brit miniszterelnök) eljött Kijevbe, és azt mondta, hogy mi egyáltalán nem írunk alá velük semmit. És »egyszerűen harcoljunk csak«”.

„Arahamija ezen megnyilatkozásai természetesen a becsületére válnak. Csak annyit teszek hozzá, hogy április 15. után, amikor a békeszerződés előzetes szövege elkészült, nemcsak Boris Johnson utazott el Kijevbe, hanem a fő gazdák – ha jól emlékszem, az amerikai külügyminisztérium vezetője, a Pentagon főnöke is – sietve Kijevbe repültek. Emellett maga Arahamija is elismerte, hogy megalakult egy tanácsadói csoport, amely eltanácsolta Zelenszkijt attól, hogy aláírja a békeszerződést” – mondta Megyinszkij.

Véleménye szerint „így szalasztották el az esélyt a háború befejezésére”, és most már csak akkor lehet békemegállapodást kötni, ha megvalósulnak az orosz „különleges hadművelet” célkitűzései. A volt orosz főtárgyaló úgy vélekedett, az ukrán hatalom most elismerte, hogy önállótlan, és hogy kívülről diktálják a döntéseit.

Megyinszkij azt állította, hogy Oroszország soha nem tűzte ki céljául Ukrajna meghódítását, egyúttal a Nyugatot és Zelenszkijt vádolta meg azzal, hogy „belerángatta” Moszkvát egy átfogó katonai műveletbe. Az orosz tisztségviselő megerősítette Arahamija kijelentését, miszerint Moszkva azt követelte Kijevtől a tárgyalások során, hogy mondjon le a NATO-csatlakozásról.

„De hangsúlyozom, hogy részünkről ezen túlmenően a feltétel nélküli követelések között szerepelt a Krím feletti orosz szuverenitás és a Donyec-medencei köztársaságok függetlenségének elismerése, aztán volt számos humanitárius követelés, de mi a Donyec-medencei orosz ajkú lakosság védelméből indultunk ki” – nyilatkozott Megyinszkij.

Elmondta, hogy Kijev megkapta a felek által korábban elfogadott, 18 oldalas szerződéstervezetet.

Mint mondta, ez volt az a dokumentum, amelyet később Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában a konfliktusban közvetíteni próbáló afrikai vezetőknek bemutatott.

Oroszország és Ukrajna tavaly tavasszal előbb Fehéroroszországban, majd Isztambulban folytatott béketárgyalásokat. Putyin orosz elnök később azt mondta, hogy a felek kidolgoztak és parafáltak egy szerződéstervezetet, de ezt Kijev „a történelem szemétdombjára hajította”.

Moszkva szerint a dokumentum kötelezettségvállalásokat tartalmazott Ukrajna semleges, el nem kötelezett státuszára és arra vonatkozóan, hogy nem telepít külföldi fegyvereket, köztük atomfegyvereket a területére.

David Arakhamia parlamenti frakcióvezető aki az ukrán delegációt vezette az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, elmondta, hogy 2022 tavaszán az orosz delegáció a háború befejezését javasolta, akkor, ha Ukrajna megtagadja a NATO-csatlakozást.

„Szinte a végsőkig abban reménykedtek, hogy aláírunk egy ilyen megállapodást, amiben vállaljuk a semlegességet. Ez lett volna a legnagyobb üzlet számukra. 

Valójában ez volt a kulcs” – mondta Arakhamia.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az ukrán képviselők miért nem fogadták el ezt a javaslatot, 

„Nem bíztak az oroszokban, hogy ezt meg fogják tenni. Ezt csak biztonsági garanciák mellett lehetne megtenni. Ezért csak akkor tudtuk volna megtenni, ha száz százalékig biztosak vagyunk abban, hogy ilyen többé nem fordul elő. De nincs ilyen bizalom. Sőt, 

– magyarázta.

A békemegállapodás 2022 márciusában megvolt az oroszok és az ukránok között, de végül mégis megbuktak a két ország közötti béketárgyalások – ezt állította korábban Gerhard Schröder volt német kancellár is a Berliner Zeitungnak adott interjúban.

Arra a kérdésre, hogy a béketervet vissza lehet-e állítani, Gerhard Schröder azt válaszolta: „Igen. És az egyetlenek, akik ezt kezdeményezhetik, Franciaország és Németország”. Szerinte Olaf Scholz kancellárnak és Macron francia elnöknek kellene kiállnia az ukrajnai békefolyamat mellett, „mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy”.

„Szerintem végzetes hiba volt Putyin részéről a háború kirobbantása. Ugyanakkor számomra egyértelmű, hogy Oroszország fenyegetve érzi magát” – fűzte hozzá a 79 éves volt szociáldemokrata politikus, aki szerint nem fenyeget Európát senki; „ez a félelem, hogy az oroszok jönnek, abszurd”.

Törökország a NATO tagja, vannak rakétái, amelyek közvetlenül elérhetik Moszkvát. Az Egyesült Államok a NATO-t Oroszország nyugati határához akarta vinni, például Ukrajnával mint új taggal. Mindezt fenyegetésnek érezték az oroszok – mondta.

Ennek vannak irracionális vonatkozásai is, „ezt nem tagadom” – jegyezte meg a volt kancellár, hozzátéve, az oroszok e kettő keverékével reagáltak: félelem és előretolt védekezés.

Gerhard Schröder felidézte, 2022-ben kapott egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között.

A kérdés az volt, hogy tudna-e üzenetet közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

„Jött még valaki, aki magával az ukrán elnökkel is nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez Rusztem Umjerov volt, Ukrajna jelenlegi védelmi minisztere. Ő a krími tatár kisebbség tagja. Akkor az volt a kérdés: hogyan tudjuk befejezni a háborút” – idézte fel.

„Öt pont van. Először is, Ukrajna NATO-tagságáról való lemondás. Ukrajna úgysem tudja teljesíteni a feltételeket. Másodszor: a nyelvi probléma. Az ukrán parlament eltörölte a kétnyelvűséget. Ezt meg kell változtatni. Harmadszor: a Donbassz Ukrajna része marad. De Donbassznak nagyobb autonómiára van szüksége. Működő modell lenne a dél-tiroli modell. Negyedszer: Ukrajnának biztonsági garanciákra is szüksége van. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Németországnak kellene ezeket a garanciákat biztosítani. Ötödször: Krím. Mióta orosz a Krím? A Krím több, mint egy földdarab Oroszország számára, a történelmük része” – mondta Gerhard Schröder.

Szólt arról is, hogy a 2022 márciusában Isztambulban Rusztem Umjerovval folytatott béketárgyalásokon az ukránok már nem egyeztek bele a békébe, mert nem volt már rá lehetőségük. Mindenről, amiről beszéltek, először az amerikaiakkal kellett egyeztetniük.

„Két megbeszélést folytattam Umjerovval, aztán egy négyszemközti beszélgetést Putyinnal, majd Putyin megbízottjával. Umjerov a beszélgetést Zelenszkij üdvözletével nyitotta. Az osztrák modellt vagy az 5+1-es modellt javasolták kompromisszumként Ukrajna biztonsági garanciáira. Umjerovnak ez tetszett. A többi ponton is hajlandóságot mutatott. Azt is elmondta, hogy Ukrajna nem akar NATO-tagságot. Azt is mondta, hogy Ukrajna vissza akarja vezetni az orosz nyelvet a Donbasszba. De végül nem történt semmi” – fogalmazott az egykori politikus.

Közölte, az volt a benyomása, hogy semmi sem történhetett, mert minden másról Washingtonban döntöttek.

„Ez végzetes volt. Mert az eredmény most az lesz, hogy Oroszország szorosabban kötődik Kínához, amit a Nyugat nem akarhat” – mondta. Úgy fogalmazott: az európaiak kudarcot vallottak. „Lett volna egy ablak 2022 márciusában. Az ukránok készek voltak beszélni a Krímről” – jelezte.

Hozzátette: Szerinte az amerikaiak nem akarták a kompromisszumot Ukrajna és Oroszország között. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy az oroszokat le lehet „nyomni”.