Újabb segítséget kaphatnak a magyar kistermelők

Újabb segítséget és könnyítéseket kapnak a kistermelők, kihasználva az uniós lehetőségeket, kiemelten támogatják őket – mondta Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán vasárnap közzétett videójában.

Nagy István: Újabb segítséget kapnak a kistermelők

Fotó: Facebook/Nagy István

Hozzátette: minisztériumi rendeletben könnyítik a kis mennyiségű, helyi élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeit. A rendeletnek köszönhetően így már nemcsak természetes személy végezhet kistermelői élelmiszer-előállítást, hanem az őstermelők családi gazdaságai és a szociális farmok is.

A miniszter tájékoztatása szerint emellett egyszerűsítik az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeit is. Az új szabályozás lehetővé teszi ugyanis a hentesüzletek számára a friss vadhús átvételét, és az abból történő húskészítmény előállítását is.

Elkészült a 2024. évi pályázati menetrend az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdák rendelkezésére – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető emlékeztetett, Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét 2022. november 7-én fogadták el Brüsszelben, amely az idei évtől egészen 2027-ig tartalmazza a magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatások kereteit, lehetőségeit a gazdálkodók, élelmiszer-előállítók és a vidéki térségeink települései számára. A minisztérium célja, hogy versenyképes, 21. századi, modern mezőgazdaság és feldolgozóipar működjön Magyarországon.

Nagy István rávilágított, hogy a tavalyi aszály, a háborús infláció, az elhibázott brüsszeli szankciók és a vámmentes ukrán termények okozta piaci kihívások rendkívüli körülményeket teremtettek a mezőgazdaságban. Ebben a helyzetben pedig az a felelősségünk, hogy a 600 milliárd forintnak megfelelő uniós vidékfejlesztési forrás 80%-os, azaz 2300 milliárd forintnyi magyar kormány általi kiegészítésével az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat a lehető legcélszerűbben és legelőremutatóbban használjuk fel. Ez a forrás elegendő a hozzáadott érték növelésére, az élelmiszertermelésünk fenntarthatóságának erősítésére, a hazai gazdaság- és vidékfejlesztési célok megvalósítására, valamint az uniós zöld elvárások egyidejű teljesítésére is – tette hozzá.

Hangsúlyozta, 2024. elejétől megkezdődik az új agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások és támogatási jogcímek meghirdetése, melynek 69 kiírásból álló menetrendje itt érhető el. A tervek a külső körülmények okán kis mértékben módosulhatnak. A jövő év végéig tervezett menetrend kialakítását nem írja elő jogszabályi kötelezettség, de a jelenlegi nehezebb gazdasági, piaci és finanszírozási környezetben az érintettek számára fontos a tervezhetőség és kiszámíthatóság. Valamennyi támogatási konstrukció esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatunk, kikérjük valamennyi érintett szakmai szervezet és intézmény javaslatait, véleményét, valamint be fogjuk vonni őket az elmúlt évek gyakorlata alapján a pályázati felhívások és támogatási konstrukciók előkészítésébe – hívta fel a figyelmet a miniszter.

A tárcavezető tájékoztatott, hogy az első pályázat meghirdetése 2024. februárjától indulhat, elsősorban az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó konstrukciókkal. Márciusban jelenhet meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati csomagja, amely magában foglalja az élelmiszeripar, a takarmányipar, a kertészet és az állattartás beruházásait segítő felhívásokat. Ugyancsak tavasz elején tervezzük azokat az ökológiai szempontból fontos földhasználat-váltást segítő támogatásainkat elindítani, amelyekhez utána többéves fenntartási támogatás igénybe vételének lehetősége is megnyílik. Nyárra készülhet el a generációváltást segítő felhívás, míg őszére várhatók a vidékfejlesztési pályázati konstrukciók. Mindezek mellett az év végére egy újabb beruházási pályázati csomag meghirdetését időzítjük, amely a precíziós gazdálkodást vagy éppen terménytisztítás-szárítás technológiai megújulását segíti – sorolta a miniszter.

Kitért arra is, a meghirdetett pályázatok lehetőséget biztosítanak majd a kis-, közepes- és nagygazdaságok számára egyaránt, hogy az elmúlt két év gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak. A támogatásokkal 11 olyan szakmai programot fogunk megvalósítani, amelyek a gazdaságfejlesztést, a zöld jövő feltételeinek megteremtését és a megújuló vidéket segítik. 2027-ig ezek révén gazdaságfejlesztésre 1500 milliárd forintot, míg a zöld jövő feltételeinek megteremtésére 1000 milliárd forintot fordítunk majd – fűzte hozzá Nagy István.

A miniszter szerint megvan az erőnk és rendelkezésre állnak az eszközeink is ahhoz, hogy új pályára állítsuk a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Az a célunk, hogy 2030-ra az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőjön, az export pedig 50 százalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen.

Az elmúlt évek válsághelyzeti megmutatták, hogy az élelmiszer-ellátás, az élelmezési önrendelkezés nemzetstratégiai, sőt mára világos, hogy biztonságpolitikai kérdés is – hangsúlyozta az agrárminiszter csütörtökön, a Gyermelyi Zrt. mintegy hárommilliárd forintból épült, új gabonatárolóinak átadásán.

Nagy István szerint a magyar kormány legfontosabb feladata az, hogy minél több eszközt és segítséget adjon a gazdálkodóknak, termelőknek, és élelmiszeripari vállalkozásoknak, hogy alkalmazkodni tudjanak a gyorsan változó környezethez. A versenyképes jövő záloga a kormány és a tenni akaró gazdálkodók együttműködése, ennek eredménye, hogy 2010 óta az összes uniós tagállam között az ötödik legnagyobb hatékonyságjavulást tudja felmutatni a magyar agrárium – mondta a miniszter.

Nagy István rámutatott, hogy az elmúlt bő egy évtizedben a magyar mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége kiemelkedő mértékben nőtt, ennek ellenére komoly előrelépésre van szükség a hozzáadott érték növelésében, amely még mindig viszonylag alacsony – mondta.

Továbbra is fenntartjuk a megerősített járványvédelmi intézkedéseket annak érdekében, hogy minimalizáljuk a sertéspestis behurcolásának kockázatát – jelentette ki közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter, aki Pásztor Szabolcs országos főállatorvossal közösen Baranya vármegyében egyeztetett az állategészségügy helyzetéről a sertéstenyésztőkkel.

Az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint a tárcavezető elmondta, hogy fokozódik a sertéspestis behurcolásának veszélye hazánk déli csücskében Horvátország felől. A magyar állategészségügyi hatóság éppen ezért továbbra is fenntartja a megerősített járványvédelmi intézkedéseket annak érdekében, hogy minimalizálja a betegség behurcolásának kockázatát. A romló fertőzési adatok miatt fontos, hogy már a közepes kockázatú déli vármegyékben is betartsák a sertéstartók a kiemelt járványvédelmi intézkedéseket – tette hozzá.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a Horvátországból érkező sertést fogadó vágóhidakon és továbbtartásra érkező minden szállítmány esetében is szigorú előírásokat kell betartani. Példaként említette a dokumentumok átfogó ellenőrzését, a hőmérőzéssel megerősített alapos klinikai vizsgálatot, az elhullott sertések kórbonctani vizsgálatát és a sertéstelepek járványvédelmi ellenőrzésének fokozását.

Hangsúlyozta, az állattartó telepek fejlesztései kapcsán is kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségügyi feltételek teljesülésére. A gazdálkodóknak nagyon szigorú előírásoknak kell eleget tenniük. Az elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi eredménye, hogy a magyar házisertés-állományt sikerült megvédeni a betegségtől. Az agrártárca azon dolgozik, hogy ez továbbra is így maradhasson – fűzte hozzá Nagy István a tárca közleménye szerint.