Szijjártó: Közel állunk a harmadik világháború kirobbantásához

Amennyiben a nemzetközi közösség nem képes békésen rendezni napjaink biztonsági kihívásait, akkor az emberiség minden eddiginél közelebb kerülhet a harmadik világháború kirobbanásához – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Asztanában.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy csütörtökön Orbán Viktor kormányfő a kazah elnökkel tárgyal, ezt követően pedig sor kerül a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) következő csúcstalálkozójára, amelynek az utóbbi időszak biztonsági kihívásai miatt különösen nagy a jelentősége.

Közölte, hogy Európa szempontjából a hidegháború vége óta nem volt olyan rossz a biztonsági helyzet, mint jelenleg, fegyveres konfliktus dúl a kontinensen, illetve a közvetlen szomszédságában is, eközben pedig a terrorfenyegetettség is egyre súlyosabbá válik.

„Tehát keresni kell a békés megoldások lehetőségét. Ha a globális közösség nem lesz képes a mostani biztonsági kihívások közül legalább egyet-kettőt eljuttatni a békés megoldáshoz a következő viszonylag rövid időszakban, akkor nem teljesen irreális azzal számolnunk, hogy minden eddiginél közelebb kerülünk egy harmadik világháború kirobbanásához”

– mondta.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország a békében érdekelt, a kormány azért is tekinti fontosnak a részvételét a TÁSZ munkájában, mert a türk államok is minden esetben kiállnak a békés rendezés és az eszkalációs kockázatok csökkentése mellett.

Ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy eddig a török elnök volt az egyetlen olyan politikus, aki sikerrel közvetített az ukrán és az orosz fél között a fekete-tengeri gabonamegállapodás tető alá hozásával, de sajnos azóta tovább romlott a helyzet e téren is.

„Magyarország tehát a mielőbbi békés megoldásban érdekelt. Azt szeretnénk, ha minél előbb béke lenne a szomszédunkban, Ukrajnában, és azt szeretnénk, hogyha sikerülne elkerülni a legrosszabbat, vagyis a helyzet eszkalálódását, vagyis az országok közötti háborút a Közel-Keleten”

– jelentette ki.

A miniszter kitért a magyar-kazah kapcsolatokra is, és rámutatott, hogy idén sikerült előrelépést elérni az energetikai együttműködés területén. Hangsúlyozta, hogy a kétoldalú stratégiai partnerséget semmi nem példázza jobban, mint hogy a két ország segíti egymást az energiabiztonság garantálásában.

Valamint tudatta, hogy

csütörtökön Petőfi Sándorról neveznek el utcát Asztanában, amely gesztus is mutatja, hogy a kazahok mekkora jelentőséget tulajdonítanak a kétoldalú együttműködésnek.

Végezetül pedig arról tájékoztatott, hogy Orbán Viktor kormányfő csütörtökön a kazah elnökkel, illetve a miniszterelnökkel fog tárgyalni, majd este megérkeznek a türk államok vezetői is, az azeri, a török, az üzbég, a türkmén és a kirgiz államfő is.

Kazahsztán lényeges forrása lehet a magyar energiaellátás biztonságának, amit jól mutat az, hogy idén rekordmennyiségű, nagyjából 630 ezer tonnányi kőolaj érkezik hazánkba a közép-ázsiai országból, ahol a Mol még idén megkezdi egy földgázmező kitermelését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Asztanában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-kazah csúcstalálkozót követően arról tájékoztatott, hogy az ülés kiemelt napirendi pontja volt az energetikai együttműködés, ugyanis az elmúlt évek globális politikai, gazdasági és biztonsági válságai rendkívül megnehezítették az ellátás garantálását egész Európában.

„Mi, magyarok, ebből a szempontból jól állunk, mert nem politikai, hanem fizikai valóságbeli kérdésként tekintünk az energiaellátás biztonságára, így ahogy eddig, a jövőben is garantálni tudjuk Magyarország biztonságos energiaellátását” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a diverzifikáció rendkívül fontos lesz a jövőben is, a kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít annak, hogy hazánk több forrásból tudjon energiaforrásokat vásárolni.

„Ez esetünkben nem azt jelenti, hogy le akarunk cserélni egy már meglévő forrást egy másikra, hanem azt, hogy minél több forrásból tudjunk energiahordozókat vásárolni” – mutatott rá.

Szijjártó Péter ennek kapcsán kiemelte, hogy Kazahsztán a következő időszakban lényeges forrása lehet a diverzifikációnak, a közép-ázsiai ország szerepe nőni fog mind a kőolaj-, mind a földgázszállítás terén.

„Már az idei évben rekordmennyiségű kőolajat vásárolunk Kazahsztánból, amely vegyesen szárazföldi, csővezetékes és tengeri szállítással érkezik Magyarországra” – jelentette be.

Beszámolt arról is, hogy idén mintegy 630 ezer tonnányi kazah kőolaj érkezik hazánkba, ami azért lehetséges, mert a kormány korábban kiharcolta azt Brüsszelben, hogy a szankciók ne érintsék a kaszpi-tengeri térség kőolajkitermelését.

A miniszter nagy sikernek nevezte, hogy a Mol kazah és kínai partnereivel tizenöt év felkészülési munka után még az idei év vége előtt, decemberben megkezdi a Karpovszkij földgázmező kitermelését Kazahsztánban.

Közölte, a magyar vállalatra a termelés felfutásával körülbelül százmillió köbméternyi kitermelés jut majd évente, amelynek feldolgozását követően döntést lehet hozni értékesítéséről.

„Az a tény, hogy magyar tulajdon is van a Kazahsztánban kitermelendő földgázmezőben, a következő években szintén erősíti az energiabiztonságunkat” – vélekedett.

„A kőolaj és földgáz terén történő együttműködés aláhúzza a stratégia jelentőségét a magyar-kazah kapcsolatoknak, hiszen ma nagyon kevés stratégiaibb terület van annál, minthogy hozzájárulunk egymás energiaellátásának biztonságához” – összegzett.

Orbán Viktor miniszterelnök Kazahsztán fővárosába, Asztanába utazott, ahol hivatalos kétoldalú találkozóit követően részt vesz a Türk Államok Szervezete 10. csúcstalálkozóján – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A magyar delegáció, melynek tagja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is – tárgyalásokat folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel, Alikhan Szmailov miniszterelnökkel és Jerlan Kosanov parlamenti elnökkel.

Magyarország és Kazahsztán szorosan együttműködik az energetika területén. 2023 januárjában a békés célú nukleáris energia használatának oktatásáról szóló egyetértési nyilatkozatot írtak alá – emlékeztetett a sajtófőnök, hozzátéve: vállalati szinten is kiemelkedő az energetikai együttműködésünk, számos érdekelt magyar cég van jelen a kazah piacon.

Az oktatás is az államközi kapcsolatok egyik kiemelt területe, az asztanai tárgyalások során aláírják a 2024-2026 közötti időszakra vonatkozó Stipendium Hungaricum megállapodást, valamint folyamatban van több magyar egyetem kazahsztáni megjelenésének előkészítése is.

A Türk Államok Szervezetének „türk idő” vagy „türk éra” mottóval megrendezett pénteki csúcstalálkozója a szervezet honlapja szerint „kulcsfontosságú platformként szolgál majd a széleskörű napirendről szóló magas szintű megbeszélésekhez. A vezetők sarkalatos kérdésekben döntenek, megállapodásokat véglegesítenek olyan területeken, mint a gazdaság, a kereskedelem, a közlekedés és a vámügy”. A türk államok – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Magyarország, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán – vezetői a régión belüli és azon túli politikai és gazdasági fejleményekről is tárgyalnak majd – olvasható a közleményben.