Padlóra küldené az EU-t Ukrajna elkapkodott tagsága

Katasztrófát jelentene az Európai Unió mezőgazdaságának Ukrajna EU-s csatlakozása – egyre több szakértő látja így. Az egyik fő probléma, hogy rekordösszegű területalapú támogatást és vidékfejlesztési forrást kellene biztosítani Ukrajnának, a többi tag rovására. Félő, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek még az eddiginél is nagyobb mértékben árasztanák el az uniós piacot, óriási károkat okozva ezzel a többi ország gazdáinak. Erről készített összeállítást az M1.

Magyar gazdák demonstráltak szeptemberben a záhonyi határátkelő előtt, azért, mert a tavaly nyár óta az országba szabadon beáramló ukrán mezőgazdasági termékek – főként a búza és a kukorica – letörték az itthoni árakat. De hasonló megmozdulást tartottak Bulgáriában és Romániában is.

Most éppen a lengyel gazdák akadályozzák a forgalmat az egyik legnagyobb lengyel-ukrán határátkelőhely előtt.

Miközben Magyarországon, Lengyelországban, vagy akár Németországban, Franciaországban szigorú előírásoknak kell megfelelniük a gazdáknak, addig Ukrajnában többek között olyan növényvédőszereket használnak, amiket Brüsszel már hosszú évek óta tilt. Ráadásul az így előállított, akár az egészségre is káros ukrán áruk vámmentesen vándorolnak Európa szerte.

Az uniós gazdák körében most az is borzolja a kedélyeket, hogy Ukrajna mihamarabb az Európai Unió tagjává válna, amit a brüsszeli vezetés is erőltet. Ez azzal járna, hogy keleti szomszédunk óriási összegeket kapna területalapú támogatásként, vagy vidékfejlesztés címen. És ezt a többszáz milliárd eurót a többi tagállamtól vennék el.

A német gazdák szerint Ukrajna csatlakozása a családi gazdaságok halálát jelentené. Hasonló állásponton vannak a magyar gazdák is, akik szerint a forrás megvonása csak egyike lenne azoknak a káros következményeknek, amiket Ukrajna csatlakozása okozna.

„Tulajdonképpen egész Európát padlóra tenné” – mondta Bozó József újkígyósi gazda, aki már hosszú évtizedek óta foglalkozik gabonatermesztéssel. Úgy látja, a csatlakozással mindenki rosszul járna, kivéve az Ukrajnát, illetve az ukrán földterületeket birtokló nagy befektetőket. Kijelentette: „Mi alapanyagot állítunk elő, tehát én a búzából nem tudok csinálni lisztet, vagy különböző élelmiszert, amit piacra tudok tenni. Ők is ezt csinálják, alapanyagot nagy területen. Oda viszik a technológiát, bőségesen. Na, most ha nem tudják elhelyezni a világpiacon – Afrika, Közel-Kelet, Távol-Kelet, – a terményeket, akkor azt itt marad Európában.”

És eladhatatlanná teszi az itthon megtermelt gabonát. A gazdák, a mezőgazdasági vállalkozások pedig tönkre mennének.

Ukrajnának jelenleg 42 millió hektárnyi termőföldje van, akkora területről van szó, mint amekkora egész Olaszország. Mivel az uniós területalapú támogatásokat az agrárterületek nagyságának függvényében adják, így Sebestyén Géza, a Matias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyvezetője szerint könnyen elképzelhető, milyen nagy támogatást kapna Ukrajna a többi tagállam rovására. Mint fogalmazott: „Meg fog jelenni a közös piacon egy olyan szereplő, amely hatalmas, nagyon komoly támogatásokat kap majd az EU-tól, és vámok nélkül tud majd behozni termékeket, tehát versenyképessége az európai országoknak, akik eddig egy védett piacon termeltek, hirtelen nagymértékben romlani fog, a magyaré, a németé, a franciáé, mindegyik európai országé” – mondta

Ez összeroppanthatja az európai mezőgazdaságot. Nem véletlen, hogy az Ukrajnával szomszédos országok mellett egyre több-európai politikus is azt mondja, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az Európai unióhoz.

Ezt erősíti, hogy egyes számítások szerint, ha keleti szomszédunk megkapja az uniós tagságot, több mint 250 milliárd eurónyi támogatást is kaphatna. Ami a teljes uniós költségvetés 15 százaléka. Vagyis, ez drámai hatással lenne a közösség gazdálkodására. Ezért is a nemzeti konzultáció egyik kérdése Ukrajna uniós csatlakozásáról szól. A válaszadók elmondhatják véleményüket arról, hogy szerintük adottak-e már ehhez a feltételek.

A magyarok nagy többsége egyetért a nemzeti konzultációban megfogalmazott állásponttal: kétharmaduk ellenzi Ukrajna anyagi támogatását, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, háromnegyedük pedig elutasítja az ukránok felfegyverzésének további 20 milliárd euróval való finanszírozását is – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában, amelynek részleteit pénteken közölték az MTI-vel.

A november 20. és 22. között ezer ember telefonos megkérdezésével készített kutatásban felidézték, a kormány tizenharmadik alkalommal indított nemzeti konzultációt 2010 óta azért, hogy a magyarok véleményével „vértezze fel” magát az Európai Bizottsággal folytatott legfőbb vitás kérdésekben; a konzultáció tizenegy kérdése közül kettő Ukrajna pénzügyi segélyezésére vonatkozik.

Hozzátették:

az Unió brüsszeli vezetése további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, amelyet a magyar kormány mindaddig nem támogat, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós pénzeket.

Ezen felül az Európai Unió további 20 milliárd eurót fordítana Ukrajna felfegyverzésére, mely tervvel szemben a magyar kormány inkább a tűzszünetet előmozdító kezdeményezéseket támogatná – írták.

Fontos kérdésnek nevezték, hogy mit gondolnak a magyarok ezekben a kérdésekben, ezért a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi: a magyarok egyetértenek-e az uniós javaslatokkal.

A felmérés szerint

míg az Európai Unió brüsszeli vezetése tagállami többletbefizetésből szeretné további 50 milliárd euróval támogatni Ukrajnát, addig a magyarok több mint kétharmada (69 százalék) nem ért egyet a további anyagi támogatással, amíg Magyarország nem jut hozzá az európai uniós forrásokhoz, és csak ötödük (22 százalék) tartaná ezt elfogadhatónak.

Azt írták, nem meglepő a kormánypárti szavazók egysége: 94 százalék nem ért egyet az uniós szándékkal, ugyanakkor a baloldali szavazók ebben a kérdésben is megosztottak, tízből négyen (38 százalék) a kormány álláspontjával értenek egyet, és csak kevéssel vannak többen (45 százalék), akik támogatnák Ukrajna további finanszírozását a magyar pénzekről való lemondás árán is.

A Mi Hazánk szavazói kevésbé megosztottak a kérdésben, többségük (81 százalék) ellenzi a brüsszeli javaslatot, szemben 15 százalékukkal, akik egyetértenek vele – fűzték hozzá.

Hozzátették, hogy minden kiemelt társadalmi csoportban többen vannak azok, akik ellenzik Ukrajna finanszírozását, ideértve a fővárosiakat (46 százalék) és a felsőfokú végzettségűeket (52 százalék) is.

A Nézőpont Intézet kutatásában az áll, a magyarok háromnegyede (74 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió tagállamai további 20 milliárd eurót adjanak Ukrajna felfegyverzésére, s alig egyötödük (19 százalék) ért csak egyet ezzel a javaslattal.

„A kormány békepárti álláspontjával azonban nemcsak a kormánypárti szavazók (95 százalék), de a baloldaliak relatív többsége (48 százalék) is egyetért, szemben a brüsszeli javaslattal egyetértő baloldaliak kisebbségével (41 százalék)”

– írták.

Hozzátették, a Mi Hazánk szavazói körében ugyancsak népszerűtlen javaslatról van szó, 89 százalékuk ellenzi, és mindössze 7 százalékuk ért egyet a fegyvervásárlással.

Még az uniós állásponttal általában nagyobb arányban egyetértő felsőfokú végzettségűek (58 százalék) és fővárosiak (54 százalék) körében is többségben vannak a felfegyverzés finanszírozását ellenzők, és ebben a kérdésben sincs olyan kiemelt társadalmi csoport, amely egyetértene a háborús erőfeszítések újabb pénzbeli támogatásával – olvasható a felmérésben.